Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-364

150 36á. országos ülts april 12. 187o. forint, két ezer vagy annál kevesebb lakost szám­láló községben egy forint számítandó. Okom ezen módositványra az, mert nagyobb városokban sokkal kövérebb, nagyobb marhákat vágnak, mint két ezer lakossal biró községben, s igy a hasznot a hentes, a mészáros sokkal inkább meg­fizetheti nagy városban, mint ily községben. (De­rültség.) Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Deáky Lajos módositványát.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Ezen tételek, melyek az adóügyi bizottság szövege­zésében foglalvák, oly csekélyek, hogy azoknak még lejebbszállitását a kincstár károsítása nélkül nem vélném eszközölhetőnek; arra kérném tehát a tisz­telt házat: méltóztassék a szöveget megtartani. Különben azon tételek, melyek a szövegezés­ben foglalvák, nem is képezik az adóösszeget, liá­néin csak azon alapot, mely után az adó kivetendő. (Derültség.) Deáky Lajos (közbeszól:) Tehát arra szól a módosítás. Huszár Imre: Igen, csakhogy a tisztelt képviselő ur módosítását ezen szövegezésben el sem lehetnie fogadni. A tisztelt képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy lizct 3, 2, 1 forintot, a mikor pedig arról van szó, hogy fizet 30 krajczárt. (Atalános derültség.) Elnök: A 19. §. ellen két módositvány adatott be. Egyik módositványt beadta Irányi kép­viselő ur. Méltóztassék meghallgatni, föl fog ol­vastatni. Huszár Imre jegyző (Ismét fölolvassa Irányi Dániel módositványát.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház a 19. §. utolsóelőtti bekezdését a szerint, a mint az adóügyi bizottság szövegezte? A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani {Megtörténik. Fölkiált ások: Nem értjük a kérdést!) Elnök: Kérem a tisztelt házat: méltóztas­sanak legalább annyi figyelemmel lenni, hogy méltóz­tassanak figyelmezni akkor: a mikor a kérdést szava­zásra kitűzöm. Kitűzöm tehát a kérdést most ujab­ban szavazásra, ismételve figyelemre kérvén a tisz­telt házat. (Halljuk!) Azok, a kik a 19. §. utolsó­előtti bekezdését a szerint, a mint az adóügyi bi­zottság szövegezte, elfogadják: méltóztassanak föl­állani. {Megtörténik.) A szöveg elfogadtatván, a mó­dositvány mellőztetik. Következik a második módositvány, mely a 19. §-ra vonatkozólag Deáky képviselő ur által adatott be. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa Deáky Lajos módositványát.) Elnök : Fölteszem a kérdést. Azok, a kik a 19. §. 2. pontját az adóügyi bizottság szövege­zése szerint elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség a 19. §. második bekez­dését az adóügyi bizottság szövegezése szerint fo­gadja eh és igy az egész 19. §-t elfogadottnak je­lentem ki. Következik a 20. §. Huszár Imre jegyző (olvassa a 20. szakaszt.) Móricz Pál: Tisztelt ház! Ezen §. első bekezdéséhez akarok egy módositványt benyújtani. Ezen §. értelme az, hogy a lakbér vétessék föl bizonyos esetekben a jövedelmek kitudása czéljából. és ez helyes mind tudományos, mind gyakorlati szempontból, és ez Európának igen sok államában elfogadott alap. De mindenesetre gondoskodni kell, hogy a törvény ki ne játszassák; gondoskodni kell arról, hogy nemcsak a becsületes ember fizesse az adót; hanem, hogy fizesse meg mindenki, a ki azt viselni tartozik. Megtörténhetik azonban, ha a §. igy marad, hogy valaki kivesz neje számára egy nagy lakást, az irodája számára egy kisebbet: ezen esetben a törvény intentioja ki lenne játszva. Én azt vagyok bátor indítványozni: hagyassák ki a 2-ik sorból e szó ,esetleg", tétessék helyébe e szó: „maga", a 3-ik sorban e szó után „élő" tétessék ez: „neje vagy"; a szöveg ennélfogva igy hangzanék: .Lakbér alatt azon bér értetik, melyet az illető egyén saját maga, vele közös háztartásban élő neje, vagy családja stb.", a többi marad. {He­lyeslés) Szeniczey Ödön jegyző (újra föl­olvassa Móricz Pál módositványát.) A 20. §. első bekezdésének 2-ik sorában a „saját" szó után e szó teendő: „maga", ugyanazon bekezdés 3-ik so­rában e szó után „élő" „neje vagy" szavak tétes­senek. Széll Kálmán pénzügyminister: Azon módositványt, melyet Móricz Pál tisztelt képviselőtársam tett: a magam részéről elfogadom, ha igy szövegeztetik, a mint azt tisztelt barátom érti. De ugy kell azt világosan szövegezni, a mint ő érti; mert neki tökéletesen igaza van, hogy na­gyon sajátságos eset lenne az, ha az illető férj az üzlet-helyiségért fizetne valami csekély összeget, mert csekély üzlet-helyiséget tart: az összes lakás­ért pedig nem fizetne, mert az a nő nevére volna írva. Nagy köszönettel tartozom tisztelt barátomnak, hogy e körülményre figyelmét kiterjesztvén, ezen módositványt megtette. De a §-nak világosan ugy kell szövegeztetnie, hogy az foglaltassák benne, a mit tisztelt barátom ki kivan fejeztetni. Én tehát ugy hiszem, hogy ezen bekezdés kö­vetkezőleg volna szövegezendő: „Lakbér alatt azon bér értetik, melyet az illető egyén saját maga, vele közös háztartásban élő neje, vagy családja a lakás­ért fizet, vagy fizetne stb." (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom