Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-363
136 363. országos ülés ápril 10. 1875. Ha gyakorlati példákra alkalmazva s azokkal illustrálva veszszük vizsgálat alá ezen §-nak rendelkezését : az előadott módon kikutatott kereslet 10%-a állapittatik meg, mint fizetendő adó : akkor nem azon világításban áll elő a dolog, a mint a képviselő nr föltüntette. Nem mondom ugyan most sem, mint nem állítottam a jövedelmi adónál, hogy a 10°/ 0-os adóláb átalában az elmélet szempontjából, valamint a helyes financziális politika szempontjából nem lehetne kifogásolható s, hogy nem lenne bizonyos alapossággal mondható, hogy ez túlságos magas. Igen, de most nem arról van szó, hogy végleges adórendszert alkossunk, nem aról, hogy elveket állapítsunk meg, melyeket egy jövendő adótörvényhozásnak mint axiómákat kellend tekintenie; hanem arról van szó, hogy a létező kulcsok alkalmazásánál, a mellett, hogy lehetőleg aránylagosen és igazságossan történjék az adó fölosztása: az államkincstár szorult helyzeténél fogva, a háztartás egyensúlyának rendezésére való törekvéseinkben a jövedelem fokozása tekintetéből is egy, ha bár nem jelentéktelen, de nem túlságos adóemelés történjék. És itt az egyes §§-ok némely rendelkezéseinek megítélésénél, — nem mondom, — hogy az átalam hivatkozott valamennyi §-nál — figyelembe kell venni, hogy itt mindig csak minimumokról van a szó, arról ha az illetők nem vallják be jövedelműket. E szempontból kiindulva, én e törvényjavaslatot azon jövedelmi szaporulat miatt, a melyet az államkincstár az itt czélba vett adóemelésből várhat: elfogadásra ajánlom. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra senki nem lévén följegyezve, kérdem a tisztelt házat, méltóztatik-e a kereset-adóról beadott törvényjavaslatot az adóügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni vagy nem? (Fölkiáltások: Igenl Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) A többség a kereset-adóról szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Huszár Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czhnét.) Elnök: A czim ellen észrevétel nem lévén, az elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa az első fejezetet és első §-t.) Elnök: Az első fejezet s első §. ellen észrevétel nem lévén, az elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a második §-t.) Széll Kálmán pénzügyminister : Nekem tisztelt ház, a második §-hoz lenne két módositványom. Az első módositvány a második §. azon részére vonatkozik, mely ezt tartalmazza; ,A második osztályba tartoznak azon föld-, ház-, vagy tőkebirtokosoknak, kik foglalkozásuknál fogva a kereset adótörvény valamely más osztályában nem tartoznak." Ez képezi tudniillik a második §. 11. bekezdését. Ezen rendelkezés ugyan azt tartalmazza, mint az 1873. évi törvényezikknek azon §-a, mely annak idején — a mint méltóztatik emlékezni —• ezen házban is hosszasabb vitára adott alkalmat, mely tudniillik azt rendelte, hogy egy bizonyos eddig fizetett személy- és kereseti-adónak elengedése mellett, a mi akkor eltöröltetett, a föld-, a házbirtokosok és haszonbérlők — kivételével azok, kik a jövedelmi adó első osztályába tartoznak s végre azoknak, a kik a harmadik osztály jövedelmi adóval voltak megróva, — eddig egyenes adóik 4°/ 0-kát fizetik személykereseti adó fejében, mellőztetvén azon bizonyos caláris és semmiesetre sem arányos megadóztatást kulcs, melylyel eddig voltak megterhelve. Miután a jelen törvény nem akar semmi egyebet, mint megtartani az 1873-ik törvényezikk illető rendeletét — a mire én is súlyt fektetek — minden félre-magyarázás s annak kikerülése végett, mintha ezen törvényben most a törvényhozás mást akarna; én nagyon óhajtanám, hogy ha azt, a mit akkor a törvényhozás elhatározott, szószerint bevennők ezen törvénybe, csak a hivatkozásokat idomítván át a most már uj szerkezetű személykereseti adótörvény szerint. Megvallom, mikor először olvastam e §-t: eleinte magam sem tudtam, hogy miről van sző, és félek tőle, hogy ez a végrehajtásnál bajt fog csinálni. Miután — mint mondom — a törvény czélja nem egyéb, mint megtartani az 1873-iki törvényezikk illető rendelkezését, ennélfogva mődositványom az, hogy a 11-ik bekezdés hagyassák ki, és annak helyébe tétessék a következő szöveg: „A föld- és házbirtokosok (egyesek erkölcsi személyek, és a házközösségek fejei) továbbá a haszonbérlők kivételével azok, a, kik a kereseti adó harmadik osztálya alá tartoznak, és 40 forintnál több adót fizetnek, végre azok, a kik tőke-, kamatos járadék adóval vannak megróva." Ez teljesen és szószerént ugyanaz, a mi az 1873-iki törvényezikk szerint a második osztályba sorozásnál azon bizonyos 4°/' 0-kal van megróva, csakhogy a hivatkozások vannak az uj törvény szerint átidomítva. Ez az egyik mődositványom, a mit elfogadtatni kérek. A második módosítás, melyet szerencsés* vagyok benyújtani, szintén a második §-ra vonatkozik. A 2-dik §. 16. bekezdése után ugyani?, hol föl vannak sorolva a Ill-ik osztályba tartozók, ezeket még egy nj kategóriával kívánnám megtoldani, azokkal tudniillik, a kik nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói, éa igazgató
