Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-357

6 357. országos ülés ápril 3. 18Í5. egyesült megyének székhelye Zilah várossához esatoltassék a dobokamegyei egregy-almási járás. Szögyény László előadó: Bocsánatot kérek, a kérvényi bizottságban nem én készítettem a kivonatot, csak az utolsó perezbeu vettem át; de ugy látom a kérvényi bizottság egyebet nem tett és a sorjegyzékbe mást nem vett föl, mint a mit a kérvény tartalmaz; mert a kérvényben szórói-szóra ez áll: (olvassa) Dobokamegye egregyalmási járás községei és birtokosainak kérvénye, melyben a megyék rendezése tárgyában a belügyluinister által beadott törvényjavaslat azon részének, mely az egregy-almási járást Kraszuamegyéhez Zilah székhelyivel csatolja, törvényerőre emeltetni kérik. Deáky Lajos i E sorjegyzék a belügyministert tévedésbe hozhatja. Szögyény László előadó: A belügyminister a kérvényt, nem pedig a sorjegyzéket veszi tekintetbe. Elnök: A jegyzőkönyvbe a kérvény valóságos tartalma fog fölvétetni, s azzal a képviselő ur óhajtásának is elég lesz téve. A kérvény kiadatík a belügyministernek. Szögyény László előadó {olvassa a 36'iJc sorszám alatt Sárosmegye szebeni kerület lakosainak kérvényét, a körjegyzői intézmény megszüntetése tárgyában, melyre nézve a bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogacltatik; olvassa továbbá a 37. sorszám alatt Ó-Moldova helység több lakosainak kérvényére az ottani szolgabíró által elkövetett visszaélések tárgyában a bizottság véleményét, hogy a belügyminist ermmnak kiadassék.) Babes Vincze: Tisztelt képviselőház! Egyike a legnagyobb bajok közül az országban és főleg annak alsó részeiben az, hogy a közigazgatási tisztviselők a törvényeket, nevezetesen azon törvényeket, a melyek a népet legközelebbről érdeklik : megvetik, főleg mondható az a községi törvényről, mely egyike azon törvényeknek, melyeket a nép különösen tanulmányozott, és érti is, és azért gyakran reá hivatkozik, azonban majd valahányszor a törvényre hivatkozik; és annak alapján jogát követeli: nemcsak hogy nem nyeri meg azt; hanem gúnnyal fizetik ki. Ilyen a jelen eset, a hol a szolgabíró egy egész községet terrorizált és rá akar tukmálni olyan birőt, a ki nem arra való, a kinek a megkívántató qualificatioja sincs meg. Távsürgöny utján minden módon protestáltak az ellen, de semmi választ nem kaptak. Kaptak ugyan egy választ; de az leginkább kitünteti a szolgabírónak igazságérzületét és ez különösen kifejezi az esetet. A község fölkérte a főispánt, hogy legyen figyelemmel az esetre és intézkedjék, hogy a baj orvosoltassék és válaszért folyamodott az 50 krnyi távsürgönyi dijt kifizetvén. Néhány nap múlva idéz• tetik a folyamodást aláirott öt egyén Fehértemplomba a szolgabíróhoz sürgősen azon meghagyással, hogy másnap 8 órára miühatlanul ott legyenek. Az öt egyén a legzordonabb téli időben egész éjjel utazik Fehértemplomra 5 mértföldnyire, s mikor odaérkeznek, a szolgabíró gúnyosan odadobja nekik az 50 krajezárt, azt mondván: ime a válasz panasztokra ! Ezt a törvény szempontjából talán lehet igazolni; de azt gondolom, hogy hazafias és emberi érzülettel bíró ember ez eljárást helyesnek és becsületesnek alig mondhatja. így nemcsak, hogy nem segítettek a hatóságok e bajukon; hanem gúnyt is űztek a panaszlókkal. Ugyanazért, sajnálom, hogy a belügyminister ur nincs itten, mert több ily esetet akartam különös figyelmébe ajánlani. Azonban fogok magamnak alkalmat szerezni, hogy ezeket előhozzam, mert meg vagyok győződve, hogy ha van baj az országban, ugy ezen bajoknak főkutforrása az, hogy a törvények nem tartatnak tiszteletben épen azok által, a kik azok végrehajtására hivatva és kötelezve vannak. És ez annyira ment, tisztelt ház, hogy odalent már alig találkozik ember, a ki méltónak tartaná a fölfolyamodást, mert eredményt soha sem lát. Azt hiszem tisztelt ház, hogy e bajon mindenesetre segíteni kell, mert ez által egy hazafias kormány mindenesetre többet fog elérni, mint a múlt időbeli corruptiók és önkénykedések által elértek. Vannak tisztviselők, a kik azon ürügy alatt, hogy ez vagy amaz a község ellenzéki vagy nemzetiségi: terrorizálják és zsarolják azt. Vannak dicséretes kivételek is; de van nevezetesen a volt katonai végvidéken néhány kapitány, administrativ alkalmazásban, a kik hivatalukra nem lévén teljesen képesítve, mert nem tudják a magyar nyelvet: ugy gondolják magukat föntartkatni, ha akképen járnak el, a mint elébb emiitettem. Azért az ily visszaélések orvoslását a tisztelt ház és ministeriumnak különös figyelmébe ajánlom. Szögyény László előadó (olvassa a 38—45. vagy az utolsó sorszámig elősorolt kérvényekre a bizottság véleményes jelentését, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: E szerint a napirendnek harmadik pontja meghaladtatván, következik a napirend negyedik pontja, jelesül a választások és pedig: a pénzügyi bizottságba választása egy tagnak ; a vasúti bizottságba választása egy tagnak ; a bányaügyi bizottságba választása két tagnak; a tanügyi bizottságba választása egy tagnak; az állam és egyház közti viszonyok szabályozása iránt kiküldött bizottságba választása egy tagnak. Bátor vagyok figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy ezen bizottságok közül, a tanügyi bizottságba