Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-362
116 862. oraüágoa ülés api-il 9. 18?5. A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtör* ténik.) A ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Huszár Imre jeg'yző (olvassa a törvényjavaslat csimét.) Elnök: Nem lévén észrevétel, elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa az 1-sö szakaszt.) Lázár Ádám: Tisztelt ház! Azok után, melyeket b. Orbán Balázs képviselőtársam elmondott, nem szándékozom különösen egészségi szempontból fölszólalni; hanem igenis kötelességemnek érzem ezen czikknél némely fontos mozzanatokra a tisztelt ház ügyeimét fölhívni. Miután a jelen törvényjavaslat rendén, mint méltóztatnak látni és tudni, nemcsak a régi és idegen adóknak további föntartása czéloztatik, sőt egy alkotmányos utón keletkezett kedvezményeknek megszüntetése által szándékoltatik ezen törvényjavaslat rendén adóemelés eléretni, midőn tudniillik az úgynevezett lőrének és a szőlősgazdáknak saját használatára bizonyos mennyiségben fogyasztási adó mentessége megszüntettetik: ez tehát annyi, mint adóemelés. A helyett tehát, tisztelt ház, hogy gyökeres adójavaslatok hozatnának be, és a helyett, hogy az egészségi és sajátlagos hazai viszonyok tekintetbevételével a bor- és húsfogyasztás körül gyökeres szabályok alkottatnának: azoknak föntartása, mondhatni megörökítése, sőt nehezítése czéloztatik. Legyen szabad az 1868-beli országgyűlési tárgyalásra hivatkozni, különösen midőn a lőrékről szóló törvény meghozatott: akkor Pest belváros érdemes képviselője, — ki sajnos, ma betegsége miatt nincs jelen, hogy hasonló értelemben fölszólaljon, — nem tartotta igazságosnak, hogy még a viz is megadóztassák; ez volt egyszerű és ismételt világos indokának kifejezése. Azon alkalommal pedig, midőn a szőlősgazdák által termelt bormennyiségnek bizonyos része adómentesnek nyilváníttatott, az akkori pénzügyminister, gr. Lónyay Menyhért, szintén belátván annak fontosságát, mentegette magát, hogy kötelességét nem teljesíthette, az adószabályzatot a bor- és húsfogyasztásra nézve elkészítette, jövőre azonban a nemzet viszonyainak megfelelő törvényjavaslatot terjeszteud be ; de ez adómentességet addig, ndg a legközelebbi évre javaslatát beterjeszti, elfogadandőnak tartja ; következőleg ezen két adónem az illető irányadó tekintélynek befolyásával, úgyszólván, az egész ház többségével vált törvénynyé. Lónyay akkori pénzügyminister ur fölhozta azt is, hogy ezen két adóczim alatt böriilbelől egy millió 900.000 fit, legfölebb 2 millió írt reményi hető. De mit látunk ? A pénzügyministernek kimutatásai szerint már 1868-ban nem két millió, hanem négy millió jött be és ez mindig szaporodott, ugy, hogy 1873-ban majdnem 5 millió jött be, melyből felénél több a borfogyasztásra esik; tehát ha akkor féltek a jövedelem-apadástól, és mégis jónak látták fölmenteni a saját használatra szánt bort és lőrét : annál kevesebb ok van arra ma, midőn a jövedelem-szaporodást látjuk, ezen fölmentóst megszüntetni. Nem is hiszem, hogy épen a jelenlegi szabadelvű kormány által lőre iránt, melyhez Pest belvárosa érdemes képviselőjének neve van kötve, ma az ő számkivetése végett egy ilyen megszüntetési törvény inditváoyoztassék, A mennyiben pedig itt nemcsak adómentességi megszüntetés által, hanem egy ujabb adó által Pest városára nézve ujabb adóemelés van kilátásba helyezve, a mennyiben a vadak és szárnyas vadállatok külön adó alá fognak vettetni: itt csakis azon szinleges adóemelésről szólok, a mennyiben tudniillik a lőre és a saját használatra szánt bor czéloztatik megadóztatni; erre nézve bátor vagyok azt az észrevételt a kormány becses figyelmébe ajánlani, hogy ha csupán az államháztartás egyensúlyának helyreállítása végett szükséges azt az adót behozni, a mely miatt eddig 7 — 8 éven keresztül nem tapasztaltunk hátrányt, itt volnának különböző adónemek, ilyenek a fényűzési tárgyak, rendjelek, kitüntetések, czimerek, czimek, a távollévők és a fényképek megadóztatása. Hogy ezt mi magunk ezen oldalról nem indítványozzuk, annak egyszerű indoka egyfelől hogy mi épen minden adóemelést ellenzünk; másfelől az, hogy csodálkozunk a kormány leleményessége szegénységén, hogy ezekre még nem jutott; hogy ha pedig ezeket nem hozná be, és ily irányú javaslatot nem tenne: tessék a helyett, hogy a hazai bortermelést és kereskedést különösen a szőlősgazdákat terhelné, egészségrontó és túlzottan űzött mesterséges borgyártást, és a külföldről behozott drága borokat megadóztatni. (Helyeslés a szélső bal oldalon) Ez által az állam jövedelme fokozódni és a hiány pótoltatni fog; de másfelől a hazai bortermelés nagyobb lendületet nyer, a hazai borkereskedés pedig, melyre czélzott az 1868-iki törvényhozás, melynek intézkedését a képviselőház azóta mindig föntartotta érintetlenül: bizonyosan nagyobb mérvben emelkedni fog, mind a bel5 mind a külföld előtt. Ez kötelessége a képviselőháznak, nem pedig elnyomni a bortermelést és a hazai borkereskedést alásülyeszteni. Épen azért minden további indokolás nélkül bátor vagyok a következő indítványt beterjeszteni : „Az első szakasz törlendő." Elnök % Az első szakaszra nézve elleninditvány adatott be. Madarász József: Tisztelt ház! Anynyira fontosnak tartom a haza lakosságára, vagy legalább annak azon részére nézve, mely az 1868. évi XVII. és XXXV. törvényczikk kedvezményeiben
