Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-361

100 361. országos ülés ápiil 8.1675. Következik a 18. §. Huszár Imre jegyző (olvassa « 19. szakaszt.) Elnök: E §. ellen nem létén észrevétel: az az adóügyi bizottság szövegezése szerint fogadtatik el. Huszár Imre jegyző (olvassa a 18. szakaszt.) Bátor vagyok a következő sajtóhibák kijavítását indítványozni. Ugyanis az első bekezdés utolsó sorában az mondatik: „bemutatni tartozik," második bekezdésben pedig az, hogy „ha ezeknek egyikét sem mutatja ki:* én tehát azt hiszem, hogy az első bekezdés végén nem bemutatni, hanem „kimutatni" teendő. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 19. §-t azon stylaris módosítással, melyet Huszár képviselő ur terjesztett elő? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a 20. szakaszt.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 20 §-t? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvass,* a IV. fejezet czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 21. §-t.) Tisztelt ház! Itt mindenesetre kijavítandó lesz a 17. §. 16. §-ra, azon módosítás következtében, melyet a tisztelt ház Eötvös Károly képviselő ur indítványára elfogadott. Elnök: Méltóztatnak a 21. §-t azon módosítással elfogadni, mely szerint a hivatkozott 17. §. helyett 16. §. teendő? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a 22. szakaszt.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 22. §-t? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a 23. szakaszt.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 2 3. §-t? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 24-—29. §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 30. §-t.) Lázár Ádám: Megengedem, hogy a pénzügyminister urnák érdekében van bármely czim alatt különböző adóemeléseket valósítani és ezek behajtása iránt a legszigorúbb szabályt hozni be. Megengedem, hogy a következő czikk azt mondja, hogy a közadók kezeléséről szóló és a jelen törvény által módosított törvény rendeletei a jelen törvényben megállapított adókra is érvényesek. Mindamellett nem következik ebből az, hogy a 30. §-t ily alakban elfogadhassuk. Ugyanis itt a véglegesen kivetett adókról szól a törvény, s azt mondja, j ha közbejött változások fordulnak elő, adóelengedésnek nincs helye. Részben ezen intézkedés az 1868: XXI. törvényczikk intézkedésén alapszik, mely azt mondja, hogy elemi csapások idején az illető adótárgyra rótt adó megszűnvén, adóelengedésnek van helye. De nem is intézkedhetik máskép a jelen törvényjavaslat: mert annak 6., 9. és 19. §§-ainak összevetéséből az következik, hogy ha az adó tárgya elenyészik, megszűnik az adó is. Ezen §§-ok ugyanis azt mondják, hogy ha időközben szaporodik az adó tárgya: ennek következtében uj adó vettetik ki. Ebből következik, hogy ha az adótárgya elenyészik, vagy apad: az adót egészben, vagy részben el kell engedni. Ha például valaki az uj év első napján több kocsit és lovat, vagy pedig tekeasztalokat jelent be, s ezek elpusztulnak: nem lehet kívánni, hogy azoktól egész évre megfizesse az adót. Ez nem csak igazságtalan; de káros intézkedés. így van ez a cselédeknél is. Ha valaki számit jó termésre, de ez nem következvén be, kénytelen cselédeinek felét januárban, februárban elbocsátani, hogy e cselédek mint nem létező adótárgy után is fizettessék adó és hogy azt elengedni részben ne lehetne: ez sem az igazságnak, sem a méltányosságnak meg nem felel és azt legfölebb zaklatásnak lehet tekinteni. Azért bátor vagyok a következő, eddigi törvényeinknek megtelő és ezen törvényjavaslat keretében fölsorolt czikkekkel megegyező módositványt elfogadásra ajánlani. (Olvas:) A véglegesen kivetett adó aránylagos elengedésének van helye, ha az adókötelezettség föltételei az év folyamában részben megszűntek, vagy egészen megváltoztak. Széll Kálmán pénzügyminister s Abban igaza van a képviselő urnák, hogy az e g-ban tett intézkedés a véglegesen kivetett adókra nézve, a többi adótörvényekben nem szokott előfordulni. Ez e törvényben azért vétetett föl: mert ez adó minden többi adótól eltérő, mert a kivetett adó harmincz nap alatt a rátánkénti befizetés mellőzésével befizetendő; mert a részletfizetésnek ily adóval nem is volna értelme. Minthogy tehát egyszerre be kell az adót fizetni, és az eredeti kiszámításra a megváltozott körülményeknél fogva viszamennij uj számításokat tenni, eruálni, hogy nem történik-e visszaélés, sok irka-firkákra adna alkalmat: ezen stipulatiónak kikötése nem volna helyes. Kérem azért a törvényjavaslat e §-ának módosítatlan elfogadását. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Én egyátalában nem osztozom a pénzügyminister ur azon véleményében, mintha nem lenne eszközölhető, hogy az adótárgynak megszűnése esetében a valóban befizetett öszszegeket arányosan lehessen visszafizetni. Ugyanis tudjuk azt, hogy ki lehet számítani az utolsó fillérig azt, hogy az esztendő bizonyos részében a haszna-