Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-361

361. országos ülés ápr-il S. 1§75. 93 Bátor vagyok módositványomat a tisztelt háznak elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvas:) Módositvány a 15-ik §-hoz. Az e) pont ezen szava után „tisztviselő" tótessenek a következő szavak: „és állandóan alkalmazott rendőri közegek." Az f) pontból ezen szavak: „ ügyvédek, orvosok, mérnökök és" hagyassanak ki. A g) pont következőleg szövégeztessék: „a kizárólag mezőgazdasági, kereskedői vagy iparüzleti használatra rendelt kocsik és hámos vagy hátas lovak. Ezek közé számitandók a gazdatiszteknek, erdészek hivatásuk teljesítésére tartozó és fizetésök szerint tartott kocsi és lovai, továbbá gazdasággal foglalkozó tulajdonosoknak két kocsija, két hámos és egy hátas lova." Ezután következnék i) alatt a következő uj pont: „a tűzoltó egyleteknek kizárólag e czélra használt kocsijai és lovai." Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Négy módositvány adatott be. Azt gondolom, hogy leghelyesebben akként járunk el, ha ezen 15-ik §-t pontonként fogjuk szavazás alá venni : a mint azt a tisztelt elnök ur — a mint látom — foganatba is akarja venni. Én csak igen röviden kivánok nyilatkozni a módositványokra; nyilatkozom pedig akként, hogy a tett módositványokat egytől-egyig elfogadom. Az első magától értetik ; s így ahhoz, hogy a rendőri közegeknek lovai az adó alól kivétessenek: szívesen hozzájárulok. A másodikat illetőleg, mely az ügyvédek, orvosok és mérnökök lovait és kocsijait veti adó alá, magam is azon nézetben vagyok, hogy a törvény ratioja csak az lehet, hogy csak azon kocsik és lovak vétessenek ki, melyek mintegy hivatalból tartatnak, és melytk adóját nem lehet áthárítani. Esen utóbbi eset az orvosok, ügyvédek és mérnököknél nem forogván fön : a kihagyáshoz a magam részéről is hozzájárulok. Hogy a tűzoltó egyletek lovai és kocsiai az adó alól szintén kivétessenek : azt magam is természetesnek tartom és ez ellen semmi kifogásom nincs. A mi az utolsó módosítást illeti, hogy tudniillik a mezőgazdasággal foglalkozók csak két kocsijának és két lovának engedtessék adómentesség a gazdaságra használt lovakon kivül, a magam részéről is azt gondolom, hogy ebben van körülbelöl azon határ, melyet itt tekintetbe kell venni: ha a luxus-adót nagyon súlyossá tenni nem akarjuk. Magam is azt hiszem, hogy ha ezentúl megyünk és a törvényt inalterálva fogadjuk el, és három kocsit teszünk adómentessé, a nős földbirtokosokra nézve pedig négy lovat: akkor ngy szólván nem igen lesz a ki adót fog fizetni, ugy hogy alig érdemes a törvény ezen rendelkezését föutartani. Egyébiránt is falun — mert a városokban niucs arról szó, hogy valakinek négy lóra legyen szüksége — mondom — falun az, a ki a gazdasági lovakra kivül még négy lovat tart: méltóztassanak utána nézni, nem nagy adót fog fizetni, a mennyiben csak két forint a ló és három forint a kocsi után fizetendő adó ; igy tehát összesen csakis két forintról van szó; de miután igen sok és számost két forintról van a szó, a mi egyesekre nézve nem nagy adó, hanem a kincstárra nézve nagy különbséget tesz: én e módositványt is elfogadom. (Helyeslés.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Két sajtóhibának kiigazítását vagyok bátor kérni. Ugyanis a g) pont 4-ik sorában „erdészet" szó helyett teendő „erdészeknek", és a 6-ik sorban „kocsi" szó fölcserélendő e szóval „kocsija". A mi az f) ponthoz beadott módositványt illeti, azt hiszem, hogy az orvosoknak lovait adómenteseknek kellene hagyni, mivel, a mint méltóztatnak tudni, különösen a községi orvosok, a kiknek kerülete 4—5 községből áll, azért, hogy hivatásukat teljesíthessék: nagyon sokszor az egyik községből a másikba kénytelenek járni. Indokolva van tehát, hogy kocsijuk, lovuk adómentes legyen. A mi pedig a g) ponthoz beadott módositványt illeti, az adóügyi bizottság azért tartotta czélszerünek három kocsit és négy lovat venni ki az adó alól: mivel tekintettel volt a járhatatlan rósz utakra. Néhol, különösen az alföldön, négy ló nélkül járni az évnek bizonyos szakában nem is lehet, és igy négy ló luxusnak nem tartatott. Ezeknél fogva kérem a tisztelt házat: méltóztassék itt is az adóügyi bizottság szövegezését megtartani. (Helyeslés.) A mi végre az uj i) pontot illeti, azt részemről elfogadom. Körmendy Sándor : Én az e §-nak f) pontjához Horánszky képviselő ur által beadott módositványt elfogadom: de ahhoz még egy toldást, a mely mellett ugyanazok az indokok harczolnak, a melyek a lelkészekre vonatkozólag állanak, óhajtok fölvétetni, és a mely abban áll, hogy a „lelkészek" szó után tétessék : „ugy elemi iskolai tanítók, mint kántorok." Azt hiszem, tisztelt ház, hogy azt szükségtelen indokolnom, és azért ajánlom e módositványomat a tisztelt előadó és pénzügyminister urnák figyelmébe. (Közbeszólások a szélső bal oldalon : Halljuk az indokokat \) Miután többek részéről ugy hallom, hogy az indokolás szükséges: azt gondolom e kívánságnak eleget teszek az által, ha fölemlítem, hogy ugy az iskolatanitóknak, mint a kántoroknak gyakran több órai távolságra kell temetésre menniük, és hogy vannak vándortanítók is, a kiknek a végből, hogy hivatalos teendőiknek eleget tehessenek : szükségük van lovakra és kocsira.