Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-336
40 33(8. oraeágos ülés február itt. 1875. ellenes bűnt . követett el. (Zaj. Mozgás. Fölkiáltások jobb felől: Menárel) Igenis, tisztelt ház, mert Ghyczy Kálmán ur a pénzügyministeri tárcza elfogadása által hazánk minden bajának, minden szerencsétlenségének okát, kutíorrását: a közösügyek életét biztosította; biztosította a nélkül, hogy niinisterkedése által e hazára, e nemzetre nézve üdvös eredményeket lett volna képes előállítani. Hiszen látjuk, miszerint a pénzügyinimster ur mindenekben elődeinek nyomdokait követi; ő is épen iigy, mint elődei, kölcsön fölvett pénz által, adófölemeléssel és uj adók létrehozatalával akar kormányozni. Bizony, tisztelt pénzügyminister ur, ha nem volt. Ön biztos arról, hogy az államot megmenti az anyagi végmegsemmisüléstől: kár volt a közösügyes közjogi alapon elfogadott ministeri tárcza által fényes politikai múltját elhomályosítani; kár volt igenis szaporítani azok számát, a kik föladták a haza önállóságát, függetlenségét. A tisztelt minister ur még bizonyos tévedéseket, illetőleg mulasztásokat is követett el, nézetein szerint a költségvetést illetőleg. Ugyanis a helyett, hogy megtakarítások által ügyekezett volna az állam bevételei és kiadásai közti egyensúlyt helyreállítani; a helyett, hogy egy önálló, független jegybank fölállítása által eszközt szolgáltatott volna a haza polgárainak adózási kötelezettségük teljesítésére: most 13 milliót kivan, óhajt a képviselőház által megszavaztatni; 13 millió írttal akarja szaporítani az adót, és ezt teszi a pénzügyminister inakkor, midőn a legközelebb egymást fölváltó évek tsapásai fizetésképtelenekké tették az adózókat; teszi most, midőn a nemzet nyomorral, Ínséggel küzd, midőn előbbi adóját sem képes kifizetni daczára annak, hogy a pénzügyminister ur irgalmat nem ismerő közegei igavonó marháiktól, ágynemüektől és utolsó élelmiszereiktől fosztják meg az adózókat. A minister urnák meggyőződésem szerint nem az lett volna föladata, hogy adófölemelés által eszközölje a hiány födözését; hanem igenis föladata lett volna oly jövedelmi forrásokat keresni, melyek nem adófölemelés következményei. (Nevetés.) Ily jövedelmi forrásul ismerem én (Halljuk' Halljuk /) a katholikus papság birtokában lévő államjavakat. (Élénk derültség) Meg vagyok győződve arról, hogy senki sincs a képviselőházban, ki tagadni merné, hogy a katholikus fő papság birtokában lévő vagyonok ősi királyaink által oly czélból adományoztattak az illetőknek, hogy azok jövedelmei egyházi, iskolai, honvédelmi czélokra fordíttassanak. Tudjuk, hogy a régibb időkben a katholikus főpapság köteles volt bandériumokat tartani, azokat az ellenség elé vezetni. Azonban, fájdalom, a katholikus papság birtokában lévő vagyonok jövedelmei egy időtől fogva nem fordíttatnak azon czélra, melyre rendeltettek. Ha e vagyonok jövedelmei ismét közoktatási és honvédelmi czélokra fordíttatnának: e jövedelem által néhány millió irtot fogna nyerni az állam-kincstár, e jövedelemből a közoktatásra fordítandó költségek köríílbelől födözíethetnének. ügy látszik azonban, tisztelt ház, hogy a minister urak e papi javakat ne nyúlj hozzám virágnak tekintik : mert ez ideig még egyetlen ministernek sem jutott eszébe ez államvagyonok rendezése; pedig ezt az osztó igazság, a nemzet érdeke követeli. (Fölkiáltások: Fosztó!) Az osztó igazság igenis. (Fölkiáltások: Fosztó \) A túloldalról és a közel szomszédból is az általam mondott szót egy betűvel megtoldva mondják. (Nevetés.) Uraim! Soha nem tartoztam azok sorába, nem is fogok soha, kik igaztalanul, méltatlanul bárkitől is csak egy garast elvennének, vagy azt kívánnák, hogy elvétessék. Hanem igenis azt kívánom, hogy a katholikus főpapság kezei közt lévő vagyon jövedelmei azon czélra fordíttassanak, melyre azok rendelve vannak. Azt hiszem, kivánatom igen igazságos és méltányos, ezt kívánja az adózók millióinak érdeke. Hiszen, tisztelt képviselőház! tudjuk azt, miszerint azon pénzösszegek, melyeket az általam fölemlített javak jövedelmeznek, azon összegek mondom, ha nem fordíttatnak rendeltetésük czéljaira, az adózó népen adó képében vétetnek be. Megtakarítások által is föladata, kötelességelett volna a ministei'iumnak eszközölni azt, hogy a hiány mentől kisebb összegre devalváltassék. Igaz, hogy némi lépések e czélra is tétetnek már, mert néhány kisebbszerü hivatalnok elbocsáttatott hivatalából; de, meggyőződésem szerint, e működés igen szűk körre volt szorítva. E működést meg kellett volna kezdeni a minister urakon, kik sokkal nagyobb számban vannak, mint rájuk szükség lenne. Némely ministeri tárczák egyesítése, más minisíeri tárczák megszüntetése, és az által, hogy a minister urak és a nagyobb fizetést húzó hivatalnokok, valamint a képviselők száma is felényire leszállittaínék: igen lényeges megtakarításokat lehetne eszközölni az állampénztár részére. De legnagyobb mérvű megtakarításokat lehetne eszközölni ez által: ha a rendes katonaság létszáma felényire leszállittatnék r vagy magyar honvéd-sereggé alakíttatnék át. Igenis, tisztelt képviselőház, mert a rendes sorhadi csapatoknak fele számra leszállítása által azonkivül, hogy néhány millió kiméltetnék meg az államkincstár részére: több százezer kéz visszaadatnék az iparnak a kereskedelemnek, a közgazdászainak és a családi életnek. (Igás! a bal oldalon.) Tudom, miszerint a magyar hadseregre vonatkozó nézetem viszbangra nem talál a közösügyes lovagok
