Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-356

396 356 országos ülts april 2. 187ö. tartás: az ismeretes; és ha ennek okait kutatjuk, azt hiszem, nem felelve meg valósággal a dolog helyzetének, hogy ha azt akár a nemzet vérében rejlő hanyagság, akár a rósz fizetőségnek tulajdonítanék, mert annak valóságos oka csak az, hogy a mostani körülmények közt az adók pontos befolyása egyátalában lehetetlen. Kétséget sem szenved az, hogy Magyarország pénzügyministerei mit sem mulasztottak el az adó erélyes behajtása tekintetében, mire nézve Magyarország pénzügyi kormányzatának oly eszközök vaunak a kezében, a melyeket sikeresen fölhasználhat. A magyar pénzügyi kormány egészen el van különítve az állam többi kormányzatától, és most is épen ugy, mint az absolut rendszer idejében, valóban korlátlan hatalommal intézkedik. E pénzügyi kormánynak alá van rendelve minden más közeg, és e tekintetben oly messzire ment a törvényhozás, hogy még azt is elrendelte, hogy ha a megyei gyűléseken inditványoztatik, hogy a pénzügyi kormányzatnak rendelete végre ne hajtassák: akkor azokat sújtsa a legszigorúbb felelősség, a kik ezen indítványt teszik vagy pártolják. A közigazgatásnak összes közege le az utolsó íinánczig a pénzügyi közegeknek állanak rendelkezésére, ugy, hogy a magyar pénzügyminister oly apparátusával rendelkezik a végrehajtásnak, a mely semmi kívánnivalót sem hagy hátra. Ha, daczára annak, hogy ennyire módjában áll a pénzügyi kormánynak behajtani az adókat, mégis ily nagyra nőtt a hátralék: akkor, azt hiszem, ez csalhatatlan bizonyítványa annak, hogy Magyarország adófizetésének akadályai másutt nem rejlenek, mint abban, hogy adója túlságos nagy. De ha a hátraléknak nagysága bizonyítja azt: azt hiszem, ez bizonyítéka egyszersmind annak is, hogy Magyarországban oly módon vau gyakorlatban az adóvégrehajtás, melyet civilisált országban tűrni nem volna szabad. Ismételve bátorságot vettem magamnak a tisztelt házat figyelmeztetni e fontos tényre, sőt e tekintetben a volt pénzügyminister úrhoz ínterpellatiot is intéztem. Ő azonban ott hagyta a pénzügyi kormányzatot, a nélkül, hogy tőle interpellatiomra választ kapui szerencsém lett volna, és ezért engedjen meg a tisztelt ház, ha ez alkalommal annak tárgyára visszatérek. Annyira megy Magyarországban az adó-executio, hogy maguk a törvények is mellőztetnek, értem az 1868: XXI. törvényczikk 40. §-át, a mely azt mondja, hogy: (Olvassa:) „ A zálogolás aló] azonban kivétetnek: a) a végrehajtást szenvedőnek és családjának szükséges ágy és ágynemű: h) ugyanazoknak szükséges öltözéke ; c) az egyetlen vagy utolsó darab haszon-marha és annak egy havi takarmánya; d) a fölmivelésre szükséges eszközök; e) a gazdaság folytatására nélkülözhetetlen igásmarha; f) az adózónak iparűzésére, vagy napszámosnak munkájára nélkülözhetlen műszerei; illetőleg g) az adózónak hivatásszerű munkája folttatására nélkülözhetlen könyvek és egyéb segéd-eszközök 50 frtnyi érték erejéig, anuak választásai szerint; h) a végrehajtást követő 15 napra szükséges élelem." E törvénynek általam fölolvasott §-át, mely az ország szegényebb osztályára nézve bir nagy fontossággal : a pénzügyi közegek a törvénykönyvben nem lévőnek tekintik. Ismeretes országszerte az eljárás e tekintetben. A hivatalos lapok, minő például a nógrádi hivatalos közlöny, hasábszámra közölnek hcitatiokat épen azon tárgyakról, melyek a törvény szerint a zálogolás és végrehajtás tárgyai közül kivétetnek. Tudvalévő az, hogy minden nevezetesebb emporialis helyen halmozva állanak ágynemüek, bútorok, ruhanemüek, azonkívül haszonmarha, igásmarha. Csak most legközelebb értesültem felőle, hogy Czegléden 16 kocsival jött ágynemű, bútor és öltözék, a mi ott nem kelt el: ismét tovább vitetett; s ez a reudszerinti eljárás, ugy, hogy gyakran a végrehajtások, az ide-oda szállítás költségei fölemésztik a lezálogolt tárgyak összes értékét ugy, hogy az adózó nép megfosztatik csekély vagyonától, a nélkül, hogy adóterhétől megszabadulna. Én meg vagyok győződve, tisztelt ház, hogy a pénzügyi kormánynak egyátalán nem telik abban öröme, hogy ily eszközökhöz kénytelen folyamodni; de hogy mégis kénytelen ily eszközökhöz folyamodni, hogy kénytelen ilyenekkel a maga erélyét tanúsítani, hogy ily eszközök alkalmazása nélkül nem véli gyakorolhatni az ország népére azt a hatást, melynek következtében az adónak pontosabb befő lyását várhatja : ez, azt hiszem, világosan csalhatatlanul bizonyítja azt, hogy Magyarországon igen is elértük már az adózás azon fokát, melyet még fölebbcsigázni, az ország népének romlása nélkül, nem lehet. Ezenkívül csak igen röviden legyen szabad még megemlítenem azt. hogy ha van ország a világon, mely egyátalán nem alkalmas arra, hogy ott az adó, — ugy a föld- mint a nálunk azzal szoros összefüggésben lévő egyéb egyenes adó — túlságosan emeltessék : az bizonyosan Magyarország. És ennek oka azon specificus éghajlati viszonyokban rejlik, melyeknek Magyarország alá van vetve. Ezen viszonyokat Magyarországon addig nem méltatták kellőleg, nem méltatta különösen azon törvényhozás, mely Magyarországon az adó megállapítása- és kivetésénél megtette a kezdeményezést, és melynek