Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-356
356. országos ülés april 2. 187S. B8 r ) megejthetők, holnap pedig a petitiok tárgyaltathatnának. Elnök: Tisztelt ház! A magam részéről csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy, a mennyiben Simonyi képviselő nr ma kívánja a választásokat megejtetni, miután már tegnap ki volt mondva, hogy ezek holnap történnek meg: ezen ma már változtatni nem lehet. Ha a tisztelt ház közös akarattal nem fogadja el az indítványt : akkor, a napirend meg lévén határozva, folytattatok a tárgyalás. Irányi Dániel: Tisztelt ház! Miután a többség nem fogadta el tisztelt barátom Simonyi indítványát : a szőnyegen lévő törvényjavaslathoz átalánosságban kívánok szólani. A. jelen törvényjavaslat egyike azoknak, melyeket az előbbi ministerium . .. (FöIkiáHásoJc: Még nincs határozat a napirendre nézve \) Elnök: A házszabályok szerint először az előadónak van joga szólani. Miután már a napirend tegnap meg volt állapítva, ha csak átalánosan az egész ház ellenkezőt nem kíván: az elnökség kénytelen ahhoz tartani magát, hogy a napirendet folytassa. Simonyi Ernő: A házszabályok egyenesen mondják, hogy a napirendhez szólani mindenkor szabad; ez azt teszi, hogy a napirend a körülményekhez képest változtatható. Elnök : Azok, a kik a tárgyalást folytatni kívánják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség folytatni kívánja a tárgyalást. Következik a vasúti és gőzhajózási szállítás megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dániel Ernő előadó : Engedje meg a tisztelt ház nekem, hogy most midőn az adótörvények elseje vétetik tárgyalás alá, én. mint az azok előzetes tárgyalására kiküldött bizottság előadója, röviden előterjeszthessem azon nézeteket és elveket, melyek a bizottságot ugy e törvényjavaslatnak. mint a többinek elfogadásában vezérelték. (UalljuM) E törvényjavaslatok elfogadására indokul szolgált az állam pénzügyi helyzete. Föl fog engem menteni a tisztelt ház attól, hogy ezen indok jogosultságát bővebben kifejtsem, most, midőn alig múlt pár hete annak, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával az nemcsak igen tüzetesen megvitatott, de egyszersmind oly hű képe terjesztetett a tisztelt ház elé, hogy valóban csak ismert dolgokat kellene ismételnem, ha ez irányban bővebben kiterjeszkedném. Ezúttal csak azon a vita alkalmával a háznak, úgyszólván, minden oldalról elismert körülményre kívánok hivatkozni, hogy a mindnyájunk által kitűzött és óhajtott czél elérésére, tudniillik az államháztartás egyensúlyának helyreállítására az állam jelenlegi jövedelmei nem elegendők; hanem azokat fokozni és szaporítani kell és pedig minél előbb : mert minden óra, sőt minden perez, melyet ez irányban elveszítünk, csak nagy áldozatok árán váltható meg. Ennélfogva az adóügyi bizottság ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, és azt a tisztelt háznak is elfogadás végett ajánlja. (Helyeslés.) Ajánlja pedig különösen ezen törvényjavaslatot, mint a mely végeredményében egyike a legfontosabbaknak: mert körülbelől két millió 800.000 forinttal szaporítja az állam jövedelmét, tehát majdnem annyival, mint a többi együttvéve, s e mellett még azon előnye is van, hogy behajtási módja közvetett lévén, sokkal könynyebben bírható el, mint bármely más egyenes adónem. Az adóüg3 r i bizottság különben az eredeti szövegen több rendbeli módosítást tett, melyekre azonban csak akkor teendem meg észrevételeimet, ha arra szükség leend. Most pedig csak röviden akarom ismételni és kérni a tiszteit házat: méltóztassék ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Egyszersmind megjegyzem, hogy mindazon kérvények, melyek az adótörvényekre vonatkoznak, a bizottság által tárgyaltattak , és pedig az adótörvényjavaslatokkal együttesen, melyekre tehát a bizottság jelentése is tekintettel volt. Ezen kérvények különben a ház irodájába letétettek, a hol is mindenki által megtekinthetők, és a tárgyalás alatt mindenki által fölhasználhatók. (Helyeslés.) Kapp Gusztáv : Nem kívánom a tisztelt háznak lehető gyors haladását föltartóztatni; de kötelességemnek tartom az ezen, és a következő adótörvényj avaslatok fölötti nézeteimet lehetőleg bőven kifejteni, hogy szavazatomat indokoljam. Egyszerre kívánok pedig szólani mindkettőről azért, hogy ne legyek kénytelen a tisztelt ház becses türelmét többször igénybe venni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat és azt követő törvényjavaslatok egy, körülbelől hat vagy hét. milliónyi adófölemelést vesznek czélba, és pedig főleg az egyenes adó fölemelése által. A mostani egyenes adók az állami kincstári jövedelmeknek máris ötven százalékát teszik. Ez, szerintem, legkevésbé sem kedvező arány: ha tekintetbe veszszük, hogy más országokban minő arányban állanak az egyenes adók az összes állami kincstári jövedelmekhez, így például a Lajthán túl az egyenes adók csak 23°/ 0-át teszik az összes állami adóknak. Más államokban, például Belgiumban, csak 21%-át, Francziaországban csak 11%-át, Angliában 13%-át. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy ezen egyenes adók emelése oly arányban czéloztatik, mint ezen törvényjavaslatok teszik; ha tekintetbe veszszük, a min én legalább kételkedni nem birok, hogy ftt nem egy ideiglenes, mulandó adóföiemelésről van szó, hanem egy ieg-
