Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-356

S56i országos ülés áprii 2. 18T5. 387 a dolog felől nem szerezhet, és azt hiszem, hogy ha akár az ellenzéki, akár a kormányt támogató padokról alkalom adatik a ministernek a nyilatko­zásra a dolgok kimagyarázására: ugy hiszem, hogy ez nemcsak nem ellenséges lépés, hanem oly alka­lom, melyet a minister csak szívesen vehet, Éa igen örvendek, hogy különösen a volt pénzügyminister ur, a ki a kölcsönt kötötte, és a ki érette felelős: hosszasan előterjesztette azon kö­rülményeket, melyek között ezen kölcsön köttetett. Ez, a mit ő ma itt mondott, sokkal terjedtebb kör­ben fog ismertetni, mint a mi a képviselők közt szétosztatott jelentésben foglaltatik, s a publikum­nak már most ezen kijelentés után, és nem susogva tartott beszélgetések és társalgás utján lesz alkalma ítélni a kölcsön fölött, és az iránt, hogy az állam ériekei megővattak-e vagy nem? Ugy hiszem, hogy ezen eredmény már magában is elegendőnek iga­zolja felszólalásomat. Éu természetesen a volt pénzügyminister ur­nák azon kijelentése után, hogy neki kedvezőbb vagy biztosabb ajánlat a kölcsön iránt nem tétetett; továbbá, hogy az adott körülmények közt kellett a kölcsönt megkötnie ; megnyugszom abban, hogy a kényszerűség előtt meg kellett hajolnia, és elisme­rem, hogy ha biztosabb és kedvezőbb ajánlat nem tétetett, a kölcsönt meg kellett kötnie. Én a kérdést azért tettem, hogy fölvilágositás adassék az iránt, hogy tétetett-e kedvezőbb és biz­tosabb ajánlat vagy nem? A minister ur azt mondta, hogy nem. A publikum erről értesiüni fog, és most már ítéletet fog hozhatni a minister ur adott vá­lasza után, nem pedig' szóbeszéd után. Elnök: Senki sem lévén szólásra följegyezve, az átalános vitát befejezettnek nyilvánítom. Méltóz­tatnak a törvényjavaslatot átalánosságban a részle­letes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) El­fogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a csi­met, a bevezetést, az 1-sö és 2-ik -§-t, melyek észre­vétlenül elfogadtatnak. Olvassa továbbá a 3-ik §-t) Wahrmann Mór előadó: Ezen sza­kasznál azon körülménynél fogva, hogy e törvényjavaslat még a múlt évben nyujtattot be; de csak az idén tárgyaltatik, a következő módosítás lett szükségessé: tudniillik, hogy a 3-ik §. 9-ik sorában folyó év helyett „1874", és ugyanezen §. 10-ik sorában „jövő év" szavak helyébe „1875" tétessék. Kijavítandó egyszersmind egy eszmezavaró nyom­tatási hiba, ugyanis a 3-ik §. 15 ik sorában „állít­tatván ki" után a pont helyébe vesszővonal teendő és az arra következő „Az aláíró" nem nagy „A"-val, hanem kis „a" betűvel írandó leszen. Elnök: A 9-ik sorban a folyó év helyébe jő „1874% a 10-ik sorban a „jövő év" helyébe jő „1875." A második kikezdés második sorában a pont kimarad és jő pontosvessző, és az „A" nagy betűje helyett kis „a". E változtatással a tisztelt ház elfogadja a harmadik szakaszt. Huszár Imre Jegyző (olvassa a 4., 5 n 6., ?'., 8., 9., 10. szakaszokat, melyek változtatás nél­kül elfogadtattak.) Elnök* Ezen átalánosságban is, a részle­tekben is elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori fölolvasása és végleges megszavazása szintén holnap fog megtörténni. Következnek az adótörvényjavaslatok, s ezek között első sorban a vasúti és gőzhajózási szál­lítás használatának megadóztatásáról szóló törvény­javaslat tárgyalása. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Ugy hiszem, senki sem fogja kétségbevonni, hogy ezen egész ülésszak tárgyainak legkiválóbb részét ezen adótör­vényjavaslatok képezik. Ezek idézték volt elő a kormánycrisist, és ezek képezik sarkpontját egész költségvetési vitáinknak. Méltóztatnak emlékezni arra is, hogy csak tegnap tűzettek napirendre ezen adó­törvényjavaslatok, még pedig oly körülmények kö­zött, hogy átalánosan azon hit uralkodott a házban, hogy csak hétfőn fognak tárgyaltatni. Ma a tisztelt elnök ur is tekintve azon sorozatot, mely előtte volt, nem biztosította ugyan a házat, hanem azt mégis mondta, hogy valószínűleg hétfőnél előbb mra is fognak tárgyalás alá kerülni. Maga a tisztelt, belügymiuister ur is, a ki föl­szólalt, szintén azon hitben volt, hogy nem fognak tárgyalás alá kerülni hétfő előtt. Ennek követke­zése az talán, hogy a képviselők nem tudván, hogy az adótörvényjavaslatok ma fognak tárgyalás alá kerülni: a padok meglehetősen üresek. Az érdek, mely ezen törvényjavaslatokhoz csatlakozik, sokkal nagyobb, semhogy a kormány érdekében és inten­tiojában lehetne ezen törvényjavaslatokat csak ugy keresztül esu ;ztatui. Én annálfogva arra vagyok bátor kérni a tisztelt házat, hogy, miután elvégez­tettek azon tárgyak, a melyek a napirendre kitü­zetve voltaki méltóztassék beleegyezni, hogy ezen adótörvényjavaslatok tárgyalása hétfőn kezdődjék, most pedig megejthetnek a választásokat a bizott­ságba. Móricz Pál: Méltóztassanak megengedni, hogy előttem szóló tisztelt barátomnak beszédére néhány észrevételt tehessek. Abban neki teljesen igaza van, hogy az adótörvényjavaslatok in concreto, egészben véve képezték a ház ellenzésének egyik legfőbb tárgyát; de ezek per excerptum egytől-egyig mind olyanok, melyekre nézve az ellenzék padjairól is jeleztük, hogy készek vagyunk azokat elfogadni, tehát a tekintetben semmi ellentétbe nem jövünk, ha mi azokat most mint kormánypárt is elfogadjuk. A mi magát a tárgyalást illeti, abban lehet a tisztelt képviselő urnák igazsága, hogy némely kép­49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom