Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-355

335. országos ülés ápril L 1SÍ5. 375 ElnökS A beadott módositvány ok még egy­szer föl fognak olvastatni. Huszár Imre és Szeniczey Ödön jegyzők (olvassák Majoros István és Kemény Mihály módositványát.) Elnök: A házszabályok szerint azt a kér­dést teszem föl, hogy méltóztatnak-e elfogadni a 11. §-t ugy, a mint azt a közoktatási bizottság szövegezte, és ha ez elfogadtatik : akkor egy sza­vazással mindkét módositvány elesik. Ha netalán a többség nem fogadná el a közoktatási bizottság szövegezését: akkor egyenként szavazhatunk a be­adott módositványok fölött. {Helyeslés.) Én tehát kérdésül teszem föl: hogy méltózta­tik-© a tisztelt ház elfogadni a 11. §-t a közokta­tási bizottság szövegezése szerint egész kiterjedé­sében változtatás nélkül? A kik elfogadják, mél­tóztassanak fölállni. (Megtörténik) A többség a 11. §-t a közoktatási bizottság szövegezése szerint fo­gadja el, és így a két módositvány elesik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 12. §-t.) Tisztelt ház! Én azt hiszem, hogy ezen §. harmadik bekezdésének második sorában sajtóhiba van. Ugyanis itt az áll, hogy „tulajdonosaivá vál­nak", e helyett „tulajdonaivá válnak". (Helyeslés) Elnök: A nyomdahiba kiigazításával a 12. §. ugy, a mint az szövegezve van, elfogadtatik. A nyomdahiba pedig abból áll: a §. második sorában ezen szó helyett: „tulajdonosaivá" teendő „tulajdo­nává" válnak. Huszár Imre jegyző (olvassa:) III. Özvegyek és árvák gyámolitása 13. §. Kemény Mihály? Tisztelt ház! Mind­amellett, hogy első módosításom megbukott, bátor vagyok itt is egy módositványt benyújtani. Ugyanis itt a második bekezdésben az van. hogy csak akkor kaphat az özvegy segélyt, ha bebizonyítja, hogy egybekelésükkor férje nem szenvedett azon beteg­ségben, melyben elhalt. De lehet azon eset, hogy férje egybekelésükkor olyan beteges volt. hogy le­hetett gyanítani, hogy nem fog soká élni, és azután egy más betegségben hal meg. Tehát, ha oly egyén nősül, kiről sejteni lehet, hogy nem fog soká élni, annak özvegyét nem lehet nyugdíjazni: hacsak a visszaélésekre okot adni nem akarunk. Azért én kérném, hogy a második bekezdés végén e szavak helyett: „ha bebizonjitja, hogy férje összekelésük­kor nem szenvedett azon betegségben, mely halálát okozta" ez tétessék: „ha bebizonyítja orvosilag, hogy egybekelésükkor férje minden, korai halálát sejteni engedő betegségtől ment volt." Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Molnár Aladár előadó: A mddosit­ványnak ugyanaz az értelme, csakhogy még szigo­rúbb, és nehéz volna constatálni; ha a tisztelt ház azonban méltóztatik elfogadni, limes észrevételem; én azonban kérném az eredeti szerkezet megtar­tását. Elnök s A módositvány már föl volt olvasva, tehát szavazás által kell a kérdést eldönteni. Ennél­fogva kérdem a tisztelt házat, hogy a 13-ik §-t, melynek második bekezdése ellen észrevétel, illető­leg módositvány tétetett, elfogadja-e a közoktatási bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállam. (Megtörténik.) Ugy vélem, a többség elfogadja. (Helyeslés.) Huszár Imre jegyző (olvassa a 14. §-t.) Kemény Mihály: Tisztelt ház! Kocz­káztatva az újbóli leszavazást, itt is módositványt vagyok bátor ajánlani, ez lévén az utolsó, a melyre a tisztelt ház figyelmét e kérdésben kikérem. Ezen §. szerint, ha a nő újra férjhez megy, ha uj férje meghal: ismét fog kapni pensiot; de férjhez menetelekor választás engedtetik neki két évi végkielégítés, vagy uj férje halála esetére a pensio közt. Én ennél helyesebb eljárásnak tartanám, hogy ha újra férjhez megy. és ismét tanítóhoz, olyan­hoz, ki e törvény keretén belül esik. tehát pensiora jogosított: akkor második férje halála esetére a két férj együttes tanítói működése legyen neki nyug­dijánál beszámítva. Ha pedig világi emberhez megy, a ki ezen nyugdíjra igényt nem tarthat, nem kér­dezném tőle: van-e kedve végkielégítésre, vagy nyugdíj-igényét föntartja második férje halála ese­tére? hanem egyszerűen megszüntetném a pensiot : csak végkielégítést adnék neki. Ugyanazért bátor vagyok ajánlani a következő módosítást a tisztelt ház figyelmébe: A 14-ik §-ban a negyedik sorban, onnan kezdve, „ha ismét férjhez megy", a többi kimarad, és helyébe jő: „ha ismét, férjhez megy, s uj férje szintén a jelen törvény nyugdíjasaihoz tartozik, a házasság tartama alatt nyugdija megszűnvén, — újbóli özvegysége esetén azt a két férj szolgálati évei szerint nyerendi; ha. ellenben más, ezen nyug­díjtörvény keretébe nem eső férfival lépne házas­ságra: akkor férjhez-menetelekor az őt megillető nyugpénznek két évi összegét kapja végkielégítésül." Huszár Imre jegyző (olvassa e mó­dositványt.) Molnár Aladár előadó: Véghetet­lenül sajnálom, hogy nem vagyok azon helyzetben, hogy e módositványt elfogadhassam. A kettő közt az a lényeges különbség, hogy csak azon esetben tartja fön tisztelt képviselőtársunk a szöveg rendel­kezését : ha az özvegy kunét tanítóhoz megy férj­hez; mig az eredeti szöveg szerint akárkihez megy férjhez, vagy föntarthatja igényét a nyugdíjra, vagy végkielégítést kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom