Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-355

;í5í>. országos ülés ápril 1. 187S. O M ff <>7o el a Majoros képviselő ur által benyújtott módositványt. ' Az évek meghatározása egyéb okok mellett szükséges volt financiális tekintetből is. Itt nem csupán az a czél, hogy bizonyos szolgálati idő után adjunk a tanítóknak valamely összeget; hanem az, hogy munkatehetetlenség esetében is kapjanak nyugdijat. És minthogy 40 évi szolgálat vétetett föl, ezt combinalni kell az életkorral. Azon pár év, mely a tanítói képezde elvégzése és esetleg a 21-ik év közt van: jelentékeny összegébe kerülne a nyugdijalapnak egyfelől, míg másfelül nem igen van rá eset a gyakorlatban, hogy abban a korban a nyugdíj igénybe vétetnék. A kivánt módosítás tehát a tanitókra nézve nem tenne nagy könnyebbséget; de a nyugdijalapra nagy különbséget tenne: ezért kérem a tisztelt házat, méltóztassék a szöveget megtartani. (Helyeslés.) Elnök: Mielőtt a kérdést szavazás alá boesátanám. föl fog olvastatni a beadott módositvány. Szeniczey Ödön jegyző {újra fölolvassa a módositványt.) Elnök: A kik a 8. §. első bekezdését, a közoktatási bizottság szövegezése szerint kívánják megtartani, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A 8. §. első bekezdése a közoktatási bizottság szövegezése szerint elfogadtalak s e szerint az egész 8. §. el van fogadva. Huszár Imre jegyző (olvassa a 9. §-t.) Elnök: A 9. §. ellenészrevétel nem tétetvén, el fogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 10. %-t.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! Ezen §. első bekezdése szerint a tanitó akarata ellenére is nyugdíjazható: ha 65 éves korán fölül bizonyiftatik, hogy öregségi elgyöngülés miatt a tanítói hivatal betöltésére egyátalán képtelen. E szerint tehát minden tanítóra nézve szükséges lesz vizsgálati eljárást elrendelni a tanítónak bármely élete szakában is. Minthogy pedig tudjuk, hogy ez az azt elrendelő tanhatóságra nézve is mennyire kellemetlen; minthogy tudjuk, hogy gyakran az öreg, alkalmatlan tanítót is eltűrik elnézésből helyén, mi talán nem épen válik a nevelés ügyének előnyére: én ezen bajon aképen óhajtanék segíteni, hogy a 65 évet betöltött tanítóra nézve kimondatnék, hogy az mindenesetre nyugalomba lép : kivéve, ha az illető tanhatóság őt hivatalának folytatására fölhívja. Ez által el lesz hárítva azon kellemetlenség, melybe gyakran a tanitó és a tanhatóság jut. Ugyanezt rendeli a törvény a bírákra nézve: csakhogy ott nem a 65, hanem a 70. évet tűzi ki határidőül. A 70 évet betöltött bíró ugyanis nyugalomra lép, kivéve: ha az igazságügyminister hivatalának folytatására fölszólítja,. A népoktatással foglalkozó egyén, midőn 65dk évét elérte: mindenesetre oly állapotban van, hogy nyugdijaztathatik, nagyon kevés kivétellel. Ez esetben az őt illető tanhatóság hivatala folytatására fölszólíthatja. Erre vonatkozik módositványom. Huszár Imre jegyző (olvassa a módositványt, mely követleeső:) Módositvány a 10-ik §-hoz. A bevezetés után ez teendő: „1-ször, ha a 65-ik évét betöltötte, kivéve, ha az illető hatósága által hivatalának folytatására fölszólittatík. 2-szór (a mi az első pont alatt áll.) A többi marad. Bocsánatot kérek, a módositvány igy nem helyes, mert a 2-ik pont ekkor ellentétben állana azzal, a mi az első pontban mondatik. Irányi Dániel: Nincs ott ellentét tisztelt ház! Az első pontban az mondatik az eredeti szöveg szerint, hogy akkor mindenesetre hivatalból nyugdíjazandó a tanitó: ha 65 éves korán fölül bebizonyittatik, hogy a tanítói hivatal betöltésére átalában képtelen; én pedig azt indítványozom, hogy mikor 65-ik évét betöltötte: eo ipso nyugalomba lépjen, kivévén, ha hatósága fölkéri, hogy folytassa hivatalát. A második megmarad; ha fölszólittatott, folytathatja hivatalát, azonban, ha például 70 éves korában bebizonyittatik neki, hogy hivatalának folytatására alkalmatlan : akkor nyűg díjazta tik. Vagyis marad, a mi az első pontban foglaltatik, valamint a második is. Molnár Aladár előadó: Én azt hiszem, hogy Irányi képviselő-társunk által beadott módositás és az eredeti szöveg közt az a különbség, hogy az eredeti szöveg szerint hatvanöt éves korában a tanítónak, ha negyven évig szolgált: joga van nyugalomba lépni; de ha tetszik neki és ereje engedi, akkor maradhat; ha azonba bebizonyittatik, hogy öregségi elgyengülés vagy egyéb okok miatt a hivatalra nem képes: joga van a hatóságnak őt nyugalomba helyezni, de csak ezen esetben. Irányi képviselő ur módosítása szerint pedig a tanitó, ha hatvanöt éves: kényszeríttetik nyugalomba lépni, kivéve azon esetet, ha a hatóság őt marasztalja; ugy, hogy ezen módozat a tanitókra nézve súlyosabb volna. Mert, ha valamelyik tanitó akar, akkor az eredeti szerkezet szerint is nyugalomba mehet, de meg is maradhat; kivévén, ha szolgálatképtelensége bebizonyittatik. Ez tehát kedvezőbb volna a tanitókra nézve, de kedvezőbb a nyugdijalapra nézve is; mert, ha kényszeríttetik a tanitó nyugalomba menni, akkor a nyugalmazottak létszáma nagyobb lesz: mivel számos oly tanítók is akaratuk ellenére nyugalomba fognak menni, kik különben állomásaikon maradnának. Meg kell még jegyeznem, hogy ha elfogadtatnék Irányi képviselő ur módositványa, gondoskodni