Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-350

344 350. országos ülés márczius 20. 1875. ság kebelében még gyökeresebb indítvány is tétetett, mint az, melyet Mocsáry képviselő ur adottjbe. Beadatott ugyanis egy indítvány, mely szerint a megszüntetés még ez évben lett volna eszközlendő. A bizottság többsége azonban opportunitási szempontból nem tartotta indokoltnak a rögtöni megszüntetést. Mert, habár elfogadom, hogy iparüzlet az állam kezében sikeresen nem vihető : mégis ha már ezen iparüzlettel birunk, okvetlenül még akkor is, ha azt megszüntetni akarjuk, ugy kell eljárnunk, mint az iparos és a kereskedő teszi, tudniillik nem egyszerre, hanem fokozatosan kell a megszüntetést keresztülvinni, és ilykép keresni vevőt, Holott a rögtöni megszüntetéssel csak azt fogjuk elérni, hogy az árt lenyomjuk és a meglévő értéket veszendőbe hagyjuk menni. Ez által nagyobb kár hárulna az országra, mintha folytatnék az üzletet. Azért is a bizottság azon álláspontot foglalja el, hogy fölhívja a ministert arra, hogy, tekintettel minden tényezőkre, és a fönforgó körülmények figyelembevétele mellett, lehető biztos alapon tegyen jelentést, hogy a ház tájékozást szerezhessen magának. S minthogy a minister ur ugyanazon nézetben van, mint a pénzügyi bizottság és a ház legnagyobb része, megnyugvással lehet a kérdés megoldása elé nézni. Ennélfogva Mocsáry képviselő ur indítványát nem fogadhatom el. (Helyeslés.) Elnök: A bányászat különböző alágazatai között a pénzügyministeriumnak mindeddig átruházás volt engedve. Azt hiszem, hogy ezen átruházás az egyes ágak közt, tudniillik fémbányászat, vasművek, kőszénbányák stb. számára most is megadatik. (Helyeslés.) Előbbi alkalmakkor a bányászat ezen egyes ágai mindamellett külön is tárgyaltattak. Nem tudom, kivánja-e a tisztelt ház most is igy venni vizsgálat alá ezen tételeket. Ezt azért vagyok bátor kérdezni, hogy a kérdést föltehessem Mocsáry képviselő ur indítványára nézve. Mert ha a tisztelt ház, a pénzügyminister ur javaslata szerint, egy összegben méltóztatik a bányászat és pénzverés czime alatt az összegeket megállapítani: akkor előbb kell föltenni azon kérdést, hogy a tisztelt ház azon két határozati javaslat közül, mely a diósgyőri vállalatot illetőleg a ház asztalán fekszik, melyiket méltóztatik választani. Ezen két határozati javaslat egyike Mocsáry képviselő uré, mely szerint ezen vasmű ez év folyama alatt megszüntetendő volna ; a másik határozati javaslat a pénzügyi bizottságé, ezzel ellentétben álló, és utasítja a pénzügyminister urat, hogy az év folyama alatt a szükséges adatokat szerezze be a végett, hogy a ház annak idejében végleg határozhasson. Minthogy gondolom, a tisztelt ház a bányászatra nézve egy összegben méltóztatik megállapitani ugy a bevételeket, mint a kiadásokat: kérem, méltóztassék a diósgyőri vasműre vonatkozó két határozati javaslatot meghallgatni. Huszár Imre jegyző (olvassa a határozati javaslatokat.) Mocsáry Lajos : Tisztelt ház! A kérdéshez kívánok szólani. Igen tisztelt elnök ur méli tőztatott mondani, hogy két javaslat fekszik a tisz1 telt háznak asztalán a diós-győri vasműre nézve; az egyik az, a melyet én voltam bátor beadni, a másik a pénzügyi bizottság javaslata. Bocsánatot kérek, ha jól éretettem a pénzügyi bizottság előterjesztését, az ő részéről beadott javaslat e tekintetben nem létezik. Azt mondja ugyanis a pénzügyi bizottság : Arra nézve, hogy ezen vasmű, a mely eddig folytonosan tetemes üzleti hiányt mutatott föl, 1875-re megszüntessék-e: a bizottság nem látja eléggé földerítve minden tényező tekintetbevétele mellett a valóságos helyzetet; nem ismeri részletesen azon intézkedéseket, melyek szükségesek a vasmű megszüntetésének esetében stb., fölhívja a ministert, hogy annak alapján a megszüntetésre nézve a képviselőháznak ujabb jelentést tegyen. Azután igy folytatja: Ezen részletes vizsgálat eredményeinek előterjesztése előtt a bizottság a vasmű azonnali bezáratását nem véli kimondhatónak. A minister előterjesztette a diósgyőri vasműnek lS75-ik évre megszorított költségvetését, melyet a bizottság 4. •/• a

^

att mellékelve bemutat a képviselőháznak; ennek alapján : a kiadások 681.539 forinttal a bevételek 707.376 forinttal lennének fölveendők. Egyéb semmi nincs. Az ujabb jelentésre, melyet a pénzügyminister a pénzügyi bizottsághoz előterjesztett, a bizottság semmi sem mond : tehát javaslat e tekintetben nem létezik. Ez semmi egyéb, mint az, hogy egyszerűen tudomására hozza a háznak, hogy a megszorított üzem mellett mik volnának ugy a bevételek, mind a kiadások. Széll Kálmán pénzügyminister i Azt gondolom, a képviselő ur fölszólalása és a pénzügyi bizottság előadójának javaslata közt némi félreértés van, a miket legyen szabad fölvilágositanom. A tisztelt képviselő ur abból a nézetből indul ki, hogy azon jelentés, melyet a pénzügyi bizottság a ministeriumtól kér: sajátlag már megtörtént, hogy most ujabb intézkedésről a bizottság állásának szempontjából nincs többé szó. Nem igy áll a dolog. A pénzügyi bizottság kettőt kér: először kér egy uj előirányzatot, mert azt mondja, hogy azon egy millió és néhány százezer forintot, mely fölvétetett a bevételbe, és mely igen nagy üzem alapján van fölvéve: nem szándékozik megszavazni, mert annál nagyobb hiány fog a kezelésből kikerülni, minél nagyobb lesz a termelés, azért meg kell szőri-