Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-349

M9. országos ülés mártzius 19, 18?*. 307 karöltve a közigazgatás minden ágazatának reformjával, s ugyanekkor a jövedelmek fokozására akarunk törekedni minden irányban, ha és a mennyiben szükséges még adóemelés által is; mert hisz öt millió adóemelést már ezen sessioban, már ezen költségvetésre nézve is propositioba hoztunk, a mikor az adóügyi bizottság tárgyalta adótörvényjavaslatokat, magunkéivá tettük; s ha ehhez még hozzáteszszük hogy mindazon nagy kérdéseket, mehyek közgazdasági szempontból, a hitelképesség emelésére, az ország anyagi viszonyainak javítására, az adóképesség emelésére szükségesek, rendre initiálui, és lehetőleg mielőbb megoldani akarjuk: bocsánatot kérek; de ha ez sem elég jelzése átalános financiális politikánknak : {Élénk helyeslés a középen.) akkor nem tudom, mit kivannak a képviselő urak? Ha a részletekről nem szólunk, akkor azt mondják önök: adjuk elő a részleteket; ha azt mondjuk: „íme itt van átalános financiális politikánk:" akkor ezzel nem elégesznek meg, hanem követelnek positiv javaslatokat. A képviselő ur azt mondja, hogy a választások előtt nem akarjuk az adót emelni; de a választások után az adót bizonyosan emelni fogjuk, és ez — ugy mondja — nem becsületes eljárás. Engedelmet kérek, hogy mit tart a képviselő ur becsületes eljárásnak, és mit nem ; én nem kutatom; de hogy mit tartok én annak, azt tudom, és ez irányban senkitől, s igy a képviselő úrtól sem fogadok el leczkét. (Elénk hosszas helyeslés a jobb és bal középen.) Én becsületes eljárásnak tartom azt, midőn valamely kormány előlép, és megmondja az országnak, hogy el akar követni egész erélylyel, egész odaadással mindent arra nézve, hogy az ország kiadásai leszállittassanak; másodszor el akar követni mindent, hogy a létező törvények pontos és kérlelhetetlenül szigorú végrehajtása által az állam bevételei fokoztassanak; . . . Simonyi Ernő: Ez frázis! Széll Kálmán : EZ nem frázis, mert ez annyit jelent, mint az összes adó- és pénzügyi törvények végrehajtása. Ez nem frázis; ez fizetést jelent, és a pénztárak megtöltése czéljából szigorú lerovását az adókötelezettségnek. Mondom, ha a kormány megmondja, hogy harmadik sorban pedig el akar követni mindent arra, hogy az adótételek emelése nélkül, az adók arányosabb elosztása által, a létező jövedelmi források czélszerübb és teljesebb kihasználása által fokoztassanak az államjövedelmek, sa kormány továbbá elősorolja nagy mennyiségét azon kérdéseknek, melyeknek, ha csak egy részét sikerül is megoldania: higyje el a tisztelt képviselő ur. hogy ebbeli kötelessége teljesítése által fontos szolgálatot tesz az országnak, (Élénk helyeslés a középen.) s ha a kormány ezek után azt mondja, hogy mindezekkel karöltve initiálni akarja a bankkérdés megoldását, a vámszerződés revisioját, az államjavak eladását, a vasutak csoportosítását, az ország közgazdasági viszonyainak rendezését minden téren: ha ez sem financiális programm: ugyan kérdem a képviselő úrtól : mi az? (Hosszan tartó élénk helyeslés a jobb és lal középen.) Hogy mindezen kérdéseknek kimenetelét előre nem jósoljuk meg, és hogy mindezen kérdésekről nem szólunk akkép : „ez fog eredményezni három milliót, ez négy milliót, amaz öt milliót;" ezt azért nem tesszük, mert ismerjük a szóban lévő kérdések nehézségét, a mely kérdésekről — higyje meg ezt nekem a képviselő ur — beszélni sokkal könnyebb, mint azokat megoldani. (Hosszas élénk tetszés.) A ki felelősség mellett vállalkozik az ily természetű kérdések megoldására: annak problematikus alapokra fektetett számításokat fölállítani, ígéretekkel előállania, a melyeket azután — meglehet — nem tudná teljesíteni, nem szabad. Azt tartom én becsületes és lelkiismeretes eljárásnak : nem állani oly ígéretekkel elő, a melyekről nem tudjuk, képesek leszünk-e beváltani; hanem azt mondani: mi ismerjük ezen kérdések természetét; mi tudjuk, hogy az országnak szüksége vau arra, hogy e kérdések megoldassanak, s e szerint tudjuk, hogy ezen kérdések elintézéséhez haladéktalanul hozzá kell látni, hogy a mi nyolez évig nem oldatott meg, azt megoldásra vezessük annak idején: de, ismétlem, Ígérni azt, hogy a mit nyolez év alatt nem sikerült megoldani, nem sikerült á létező nehézségeknél fogva, azt egy fordulatra meg fogjuk csinálni: ezt nem tartom én becsületes politikának, (Élénk helyeslés a középen.) és ilyen Ígéretekkel én előállani nem fogok. Ha valaki nem hiszi, hogy mi komoly becsületes törekvéssel mindent el fogunk követni arra, hogy az elősorolt kérdések czélravezetően.' az ország érdekeinek szemmeltartása mellett minél előbb megoldassanak: annak a bizalmát én nem is kérem; nem kérem, hogy működésünk eredménye iránt már előre jó hiszemmel legyen ; de azt igenis megkövetelem, hogy törekvéseim őszinteségében, intentioiiu komolyságában ne kételkedjék. (Hosszasan tartó élénk tetszésnyilvánitások a középen.) Azt mondja a képviselő ur, hogy nem becsületes eljárás: a választások előtt nem emelni az adót, azután pedig emelni. Nem igy áll a dolog. A mostani kormány akkor, mikor a költségvetés irányában elfoglalt álláspontját jelezte, és igen jól emlékezem rá, mert én voltam szerencsés a kormány nevében körvonalozni annak álláspontját: megmondta, hogy most öt milliónyi adóemelést acceptál a mi, tekintettel arra, hogy már most az év egy része elmúlt, a jövő évben az öt milliónál is nagyobb 39*