Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-345

345. országos ük-s márczíus 15. 18T5. 215 teséget mutat föl. így tehát az állam évenkint vesz­teséget szenved a nyomda íöntartásával; azon dol­gokat pedig, melyekből hasznot húzhatna, más tár­sulatnak adja oda. Ezen bajok orvosolhatók lennének az által, hogy a képviselőház utasítaná a belügyminister urat, hogy az Athenaeummal kötött szerződést a jövő évre mondja, föl, és intézkedjék olykép, hogy a hi­vatalos lap jövőre az államnyomdában nyomassák. Ezzel kapcsolatban föl kell emlitenem azt, a, mit Orbán Balázs képviselő ur fölemiitett, hogy ezen szerződés megkötése után, mint szakértők ál­litják, egyátalában nem jár oly haszonbér, mely megfelelő volna a lap valódi jövedelmének; de mégis sokkal nagyobb, mint a mennyi volt ennek előtte ugyanezen társulatnál. Az Athenaemn-társulat ugyanis a közlöny ki­adását három éven át 2.000 frtért kibérelte, most pedig 47.500 frtot fizet tisztán az államnak. Igen természetes, hogy most kevesebb a nyeresége, mint a nmlt években volt ; hanem ugylátszik mégis ele­gendő arra, hogy a vállalat tisztességesen megél­hessen, mivelhogy egy másik vállalat 35.000 frttal többet ajánlt az államnak. Ha azonban azáltal akar­ták az Athenaeum nyomdát kárpótolni, hogy a hi­vatalos lapnak előfizetési árát és hirdetési dijait fölemeljék: ezt épen azért, mert oly emberek fizet­nek rá elő. a kik hivatalból kötelesek rá előfizetni, s a hirdetés szintén kötelező, méltóztassanak meg­engedni, igazolva egyátalában nem látom. Hogy ha a törvényhozás azt határozná, hogy a mostani pénzügyi viszonyok közt az állam jövedelmeit fokozni kell: akkor talán lehetne védelmezni, ha nem is alaposan, ezen eljárást; de hogy mi föl­emeljük és adóval sújtsuk az ország népének egy nagy részét, azért, hogy egy iparüző-társulat többet nyerjen, azon társulat, mely ma — nem átallott 47.500 forintot —• ajánlani azon szerződésért, a melyet két éven át 2.000 frtért birt, hogy ennek a társulatnak javára fölemeljük a dijat, oly arány­talan magasra, a mint fölemelve van: ezt nem tar­tom igazságosnak és igen óhajtanám, ha a belügy­minister ur nekünk — mert ez intézkedés nem az övé, ő már ugy találta — szives volna fölvilágosí­tást adni arról, hogy micsoda okok indították őt arra, hogy beleegyezzék abba, hogy a Közlöny elő­fizetése és hirdetési dija oly maga.sra fölemeltessék. A mi a minister urnák a hivatalos Közlönyre vo­natkozó előterjesztését illeti: én tökéletesen helyeslem azon nézetet, hogy a hivatalos Közlöny egy pártnak se legyen orgánuma; e részben többször nyilatkoz­tam e házban én is, mások is. A mi azon kérdést illeti, ha vajon közölje-e az országgyűlés tárgyalá­sait egész terjedelmükben, vagy semmit se közöljön, e fölött lehet vitatkozni; de százszor inkább elfoga­dom azt, hogy semmit se közöljön, minthogy párt­organum legyen, és közölje egy párt beszédeit, és azokhoz rósz élezeket csináljon ; mert ez az ország hivatalos lapjának méltóságával össze nem fér. E fölött lehet vitatkozni: én utóvégre akár az egyikbe, akár a másikba beleegyezem; nem azért, hogy a szerkesztőnek kényelmetlen állása lehetne akkor, ha mint pártszerkesztőnek egy szép reggel más politi­kai nézetekre kellene fölébrednie: mert hiszen a tapasztalás mutatja, hogy történhetnek pártváltozá­sok, melyektől a szerkesztő nyugodtan alhatik, min­den elvi föntartással más politikára térhet, vagy ugyanazon politikát tarthatja meg, habár a kormány megbukik is. A tapasztalás bizonyítja, hogy ily eshetőségek lehetők. Ez volna nézetem szerint a legkisebb nehészég, a mi szerződésekre vonatkozó javaslatot illeti, melyet a tisztelt minister ur a ház elé terjeszteni igén; de, mint mondom, nekem az a nézetem, hogy egy szerződés sem lehet érvényes addig, inig a törvényhozás azt el nem fogadta. Én tehát bevárom a minister ur által beterjesztendő javaslatot, és akkor fogom nézetemet elmondani. Beterjesztendő indítványom egyedül a jelen esetre vonatkozik, a melyre bátor vagyok a ísztelt ház figyelmét fölhívni. Határozati javaslatom Ügy hang­zik: (olvassa:) „Utasítsa a ház a belügyministert, hogy az előbbi minister Szapáry Gjula gróf által az Athe­naeum-nyomda társulattal kötött szerződést azonnal fölbontsa és intézkedjék az iránt, hogy a hivatalos lap a jövő év kezdetétől fogva az államnyomdában nyomatíassék." Ez volna indítványom. Móricz Pál : Tisztelt ház! Ezen kérdés a pénzügyi bizottságban igen tüzetesen megvitatta­tott, s magam is azok közé tartoztam, a kik hely­telenítették az akkori minister ur eljárását; helyte­lenítettem főleg azért, mert a minister ur első alka­lommal több czéget szólított föl a concurrentiára és midőn azok előadták ajánlataikat s az Athaeneum részvény-nyomda-íársulat ajánlata mindenek fölött drágább volt: akkor a minister ur más utón minden más ezég meghallgatása nélkül az Athenaeum nyomda társulatnak adta át ezen vállalatot. Ezt én helyte­lennek tartottam és azért elleneztem ; de nem vol­tam azért azon nézetben, a melyben Simonyi Ernő képviselő ur van; tudniillik, hogy ezen szerződés érvénytelen : mert azt tartom, hogy a minister köthet saját felelősségére szerződést és hogy ha megkötötte azt, az érvényes. A szóban forgó szerződés már életbe is lépett. De azért sem fogadhatom el Simonyi Ernő képviselő ur határozati javaslatát, hogy tudniillik a minister ur mondja föl a szerződést: mert az három évre köttetett és igy időközben azt felmondani nem lehet. Lehet roszszalást kifejezni, vagy még erő­sebben intézkedni; de a szerződés fönnáll. Éü tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom