Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-335

14 335. országos ülés február 9. 1875. képen bevette a költségvetésbe mindazon uj adókat, melyeket ö is behozatni kívánt; bevette a vadászati adót, a vasúti és gőzhajózási adót, a photographiák utáni adót, s a jövedelmi és kereseti adóból négy millió többletet várt; a kamatbiztositás czhnén fize­tendő előleget pedig 3,169.000 forinttal kevesebbre számította: mint ezt a valóságos szükség később Mmutatta. Ezen összegek, melyeket a kilenczes bizottság ekképen költségvetésébe fölvett, de a me­lyeknek, mint a törvényhozás későbbi elhatározásá­tól függőknek, még nyoma nincs a ház asztalán fekvő költségvetésben: természetesen leapasztották azon hiányt, melyet 1875-re a kilenczes bizottság föl­számított. De ha a két számítás egyenlő alapra állíttatik, ha kihagyatnak azon tételek a kdenczes bizottságnak javaslatából, a melyeknek megfelelő tételek, mint még a törvényhozás jövő elhatározá­sától függők, a ház asztalán fekvő költségvetésben bennfoglalva nincsenek : akkor kitűnik, hogy a vég­leges mérlegre, és így a kiadások apasztására nézve is a ház asztalán fekvő költségvetés 3,834.000 forinttal kedvezőbb, mint azon költségvetés, melyet a kilenczes bizottság beterjesztett. Hasonlóképen áll a dolog az 1876 és 1877­dik évi mérlegekre nézve, melyeket a kilenczes bízottság készített, s a melyek részletezésével. mint hogy csak ugyanazokat mondhatnám, a miket az 1875-iki költségvetésre nézve már elmondottam, a tisztelt házat fárasztani nem akarom. Megengedi azonban a tisztelt ház, hogy ezen alkalommal azon vádra, mely a legközelebbi napok­ban annyiszor emeltetett a ministerium ellen, hogy költségvetése szélesebb alapokra volt kiterjesztve. és a ministerium pénzügyi bizottsága által javasolt több millióra menő törléseket mégis elfogadta, hogy ennélfogva ezen törléseket már nem a ministerium, hanem a pénzügyi bizottság tette, és a ministerium nem felelt meg a tőle várt föladatnak, midőn ezen törléseket már maga előre nem indítványozta: ezen vád­ra kimondjam, hogysem lehet arra azon súlyt fektetni, melyet arra sokan fektetni kívánnak. Először maga a ministerium is tett nevezetes törléseket. 3 millió­nál többre megy, a mivel magam kevesbítettem az 1874. évi előirányzathoz képest a pénzügyi íárcza rendes kiadásait; történtek ezenkívül nevezetes kiadási apasztások a többi ministerium oknál is, és igy az 1874-ik évi költségvetéshez képest 5 millió egynehány százezer forinttal apasztatott a ministe­rium által a hiány, mindamellett hogy nekünk három igen nagy összegű positiot kellett, a kiadások közé fölvenni, melyek az 1874-ik évi költségvetésben tekintetbe nem jöhettek, úgymint: a 76 milliós kölcsön kamatjait, az 54 milliós kölcsön törleszté­sét, a kataszteri 2 millió 500 ezer forintot. De .különben a pénzügyi bizottságnak igen tisztelt jegy­zője is itt a házban elismerte, hogy azon törlések közt, melyeket a pénzügyi bizottság tett: több van. mely csak látszólagos, a mennyiben csak elodázása a költségeknek, és a jövő évben előkerülend. Elismerte a tisztelt jegyző ur, hogy töröltet­tek némely igen szükséges kiadások is: a helyzet súlyosságával szemben kérdés, hogy a pénzügyi bi­zottság minden törlései az administrationak hasznára lesznek-e? a ministeriumnak pedig kötelessége en­nek érdekeire fölügyelni. Midőn a ministerium ezen törlésekhez hozzájárult, azokat magáévá tette; egy­átalában nem lehet hibául tulajdonítani a ministe­riumnak, ha azon tapasztalt férfiak tanácsára, is hallgatott, kik a pénzügyi bizottságban rég időtől fogva vannak. Tette ezt minden ministerium az 1868. évtől kezdve. Pulszky képviselő ur maga elismerte, hogy helyesen cselekedett az 1868-ik évi ministerium, midőn megváltoztatta nem egyszer nézeteit az akkori pénzügyi bizottság javaslataihoz képest. De hát ez csak akkor történt-e helyesen, midőn Pulszky képviselő ur is tagja volt a pénz­ügyi bizottságnak? (Derültség.) s most már, mikor ő történetesen nem az : ez nem helyesen történik? (Derültség,) hányszor mondta végre maga Tisza Kálmán itt e házban, a ház nagy részének helyes­lése mellett, hogy a ministerium azért is felelős, a mit netalán saját nézetei ellenében a háznak vagy a bizottságnak határozata vagy javaslata folytán elfogadott, Igaz, helyes, a ministerium ezért is felelős, s az általa elfogadott határozatok a minis­terium saját tetteivé válnak. Vagy ezen argumen­tum csak akkor érvényes, midőn a ministerium ellen használtatik? midőn a ministerium melleit hozható föl: akkor már nem érvényes? (Helyeslés jobb felől.) A ministerium a költségvetést kénytelen volt elkészíteni, alig négy hónapig ülvén a kormányon. Igen természetes, s nézetem szerint helyesen történt. hogy meghallgatta azon férfiak tanácsát, kik az ad­ministratio ügyeivel rég idő óta foglalkozván, ab­ban minden alkalommal sok jártasságot tanúsítottak. Hogy visszatérjek ismét beszédem folyamára, az mondatott itt: „az initativa a kormányt illeti, annak kell tudni mindent, erős kormánynak öntu­datos politikai initiativája, vezérkedése mellett min­den gyökeres reform hamar megtörténhetik; menjen a kormány előre: az egész ország követni fogja." Látjuk, mennyire szokott e házban a kormány kö­veítetni. (Derültség és mozgás.) Óhajtottuk, hogy a háziadó az év folyamán, az év második felében a törvényhatóságoknak adassék át. A ház e kívána­tét egyhangúlag elutasította. Vakmerő voltam elő­állani az adótörvényekkel. Látom, mily élénk támo­gatásban részesülnek! (Mozgás.) Méltóztassanak elhinni, sokan azok közül, kik azt mondják: ,men-

Next

/
Oldalképek
Tartalom