Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-335

12 335. országos ülés később azután a gyökeres intézkedések s megtaka­rítások pénzügyi eredménye által a bajokon leg­nagyobb részben segítve leend. Kijelenti végre, hogy mindezek végrehajtására erős pártra támaszkodó erős kormány szükséges. Azon gyökeres intézkedések, melyeket ő java­sol: nem terjeszkednek ki a közjogi alapra, nem terjednek ki a parlamentalis rendszerre; javaslatai leginkább belügyeinket illetik, s ba megengedi a tisztelt ház: én bátor leszek ezen javaslatokat ki­vonatosan egy sommában elmondani, mert igy egy­más mellé állítván azokat, horderejűk inkább megítélhető. (Halljuk!) Sennyey báró képviselő ur szerint szükséges : rövid országgyűlés, kevesebb képviselő, a napidi­jak szabályozása, öt éves országgyűlés, a házsza­bályok revisioja, a főrendiház reformja, a törvény­hatósági tisztviselők kinevezése, a közigazgatási ösz­szes teendőknek egy főnök kezében öszpontositása a törvényhatóságok kebelében az igazságszolgáltatás költségeinek reductioja, annak a nép egyszerű szo­kásaihoz való átalakítása, decentralisatio által, a védelmi költségeknek administrativ utón mérséklése, államrendőrség, az állami közigazgatás egyszerűsí­tése, némely ministeriumok megszüntetése, a minis­teriumokon kivül álló férfiak részvéte a korona ta­nácsában, a ministeriumok külön segéd-személyze­tének, a külön számvevőségeknek, építészeti hivata­loknak megszüntetése, a bureaucratiai eljárásnak egyszerűsítése, nagyszámú tisztviselők elbocsátása, az államjavak eladása, az állam deficites üzleti vál­lalatainak és erdei üzemnek beszüntetése, a vasutak csoportosítása, a közmunka szabályozása, az állam­vasutak haszonbérbeadása, a vámszövetség revideá­lása, a bankkérdés kedvező megoldása. (Halljuk!) És ezen sorozatot Lónyay gróf képviselő ur még vagy négy-öt codexxel is megtoldotta. Távol van tőlem, hogy az átalam most előso­rolt javaslatokat taglalni kívánjam. Én először is csak mellesleg akai om megjegyezni a tisztelt kép­viselő ur azon panaszára, hogy minden ministe­riumnak saját dicasteriuma van ; hogy való, hogy midőn Budán a provisorium alatt helytartótanács állott fön, s ezen helytartótanács a bécsi minis­teriummokkal szoros, de nem épen független össze­köttetésben lévő magyar udvari cancellariának alá­rendelt tartományi közege volt, és alárendelt tarto­mányi közege volt, hajói tudom, a belügyi, kultus­és közoktatási, némely kereskedelmi és honvédelmi ügyekben: akkor a különböző szakreferenseknek ugyanazon egy irodai, ugyanazon egy segéd-személy­zetük lehetett, akkor azok a szakelőadók oly számú segédmunkásokkal, mint most be vannak osztva egy­egy ministeri ügyosztályba, temészetesen kijöttek. De méltóztassék a tisztelt képviselő ur figyelembe venni, hogy most Budapesten országos kormány február 9. 1875. van, melyre a bécsi miuisteriumoknak csaknefií összes teendői átvannak ruházva, és a mi a leg­fontosabb : át van ruházva a ministeriumnak végel­határozási joga. Ily testület azon szűk keretbe, melyet egy tartományi közeg, a magyar helytartó­ság, azelőtt elfoglalt: nézetem szerint, bele nem fér­het, annak apparátusával a teendőinek megfelelni nem képes. De azt akarom kérdezni: vajon komolyan hiszi-e a tisztelt képviselő ur, hogy mindazokat, a miket elmondott, rögtön és gyorsan végrehajthatja. A tisztelt képviselő ur azon helyzetbe jöhet, hogy ezt megkísértheti. Én kérem, legyen szives, fogadja tanácsomat : ne kísérelje meg, mert oly confusióba hozza Magyarország közigazgatását, milyenben még az 1849—1850-iki években sem volt. Mert akkor a régi magyar közigazgatási gépezet a fegyver éle előtt megsemmisülvén, a hatalom kezelői előtt ta­buk rasa állott, a hatalom kezelői akkor absolut ha­talommal rendelkeztek, s akkor lehetett hamar iai­provisálniok uj közigazgatási organismust; de mond­hatjuk, a kik azon időre visszaemlékezünk, hogy ők is csak taliter qualiter organisálták azt, Most a tisztelt képviselő ur minden oldalról törvényekbe , egyezményekbe, törvény által alkotott élő testületekbe fog ütközni; azokat kell előbb szét­bontania, mielőtt újra építhetne. Ez nem kevés akadályt fog okozni; kettős munka és kettős költség lesz mindenesetre. Meg lehet tenni mindazokat, miket ő e tekintet­ben említett; csak egyszerre, csak rögtön nem le­het; egymásután, fokozatosan megtenni, végrehaj­tani lehet, A tisztelt képviselő ur maga mondotta, hogy hiba volt az, hogy 1887-ben egy rögtönös ugrás­sal közigazgatásunkat a nagy és hatalmas államok példájára alakítottuk át, hogy sok ministeriumot ál­lítottunk föl, sok hivatalnokot neveztünk ki. Én megengedem, elismerem, hogy ez hiba volt; de nem lenne-e hasonló hiba, ha rögtönös vissza­ugrással azt, a mi a legközelebbi évek alatt törvény által létesíttetett: egyszerre megsemmisíteni kí­vánnék ? Főleg azonban azért olvastam el azon hosszú sorozatát a javaslatoknak, a melyeket emiitettem: mert a tisztelt képviselő ur azokkal indokolja mind­azokat, a miket reform- terveinek ez idő szerinti resultatumaként fölállított. Azt mondja: (Olvas:) „Ez elveknek megállapítása vagy elfogadása után körül­belül ily eljárást képzelnék magamnak. Számításba vétetnének az állam azon jövedelmei, a melyekre az ország vagyonának emelése és minden erőknek czél­szerü fölhasználása mellett rendes idők és körül­mények közt számithatunk. Számokat most nem említek, mert tudom, hogy még a létező számoknak megbízhatósága is mily precarius. Megállapittatváit

Next

/
Oldalképek
Tartalom