Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-343

343. országos ülés márczius 12. 1875. 163 Elnök: Nem kíván senki a határozati javaslat tekintetében észrevételt tenni? (Nem!) Méltóztassanak megengedni, hogy ha nem méltóztatnak meghatározni azt, ki tervezze ezen szabályokat, a határozati javaslatnak értelme és eredménye, véleményem szerint, nem lesz. Én Elnök: tisztemnél fogva megjegyzést és indítványt nem tehetek, nem is teszek ; de a tisztelt ház figyelmébe ajánlom ezen körülményt. Én kötelességemnek fogom tartani, ha nem tétetik észrevétel, vagy nem toldatik meg a határozati javaslat azzal, a mi szükséges, tudniillik, hogy ki dolgozza ki a tervezetet: a határozati javaslatot elfogadás végett szavazásra kitűzni ugy, a mint beadatott. Csanády Sándor: Azt hiszem, tisztelt ház, hogy a tisztelt előadó ur lesz szives fogalmazni és hozzáadni a toldalékot, és akkor megtörténhetik a szavazás. Somssich Pál előadó : Én. mint bizottsági előadó nem tehetek a bizottság nevében a határozati javaslathoz toldalékot; de mint képviselő telietem, és teszem is azon indítványt: hogy a tisztelt kormány szólittassék föl, hogy e részben szabályokat dolgozván ki, azokat mielőbb a tisztelt ház elé terjeszsze. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház, hogy a kormány által, az államépületekre vonatkozó oly szabályok megállapítása terveztessék, melyeknek korlátai közt a tényleges építkezési kiadások a helybenhagyott költségvetési előirányzatot rendes viszonyok közt tul ne haladhassák? (Elfogadjuk!) Ugy látom, a tisztelt ház a pénzügyi bizottság által javasolt e határozati javaslatot, azon módosítással, hogy azt a kormány teljesítse, elfogadja. (Helyeslés.) Következik azon határozati javaslat, melyet Madarász képviselő ur adott be, mely szorosan nem épen a szóban forgó építkezésre, hanem átalában minden állami építkezésre vonatkozik. Már egyszer föl volt olvasva; de nem fog ártani, ha szavazás előtt még egyszer fölolvastatik. Wächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa Madarász határozati javaslatát.) Elnök: A kik e határozati javaslatot elfogadják : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Patay István: Én azon kérdést vagyok bátor tenni a tisztelt elnök úrhoz, hogy midőn az előadó ur indítványa fölött szavaztunk vagy nem szavaztunk; mert senki sem szólott: miért mondta ki a határozatot; holott Madarász képviselőtársam indítványa ellen sem szólott senki, és mégis föladás nélkül nem mondta ki a határozatot. Elnök: Elnök: tisztem gyakorlatában sem oktatást, sem utasítást el nem fogadok. Az én tisztem megbírálni, hogy kivehetem-e a többséget, vagy a ház átalá-aos akaratát kimondhatom-e. Következik a födözet. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) Központi igazgatásnál 42.085 forint. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Somssich Pál előadó (olvassa:) Födözet. 1. A magyar királyi egyetemi alap nyers bevételére 1875-re elő irány oztatik 271.411 forint: Ezen kevesebblet (indokolás 12. lapján) ered. a) a gyümölcsöző tőkék kamatjainak apadásából 1.275 forint, mivel ezen tőkék vissza fizettetvén, az épületre fordíttattak; b) a járulékok apadásából 1.220 forint: c) az ötpacsirta és üllői utón lévő házak utáni bérek megszűntéből, mely házak lerontattak*, hogy helyettök az uj fölépíttethessék. Az egyetem terhei pedig 41.912 forintra ingnak, igy a tiszta födözet 229.499 forint. Bobory Károly: Tisztelt ház! Emlékezni fog a tiszteit ház, hogy már nem egyszer történt nyilatkozat arra nézve, hogy a minister ur mindazon alapokról és alapítványokról, melyek a minister ur kezei közt vannak: rendes költségvetést és kimutatást készítsen bevételeiről és kiadásairól. Mióta a minister ur hivatalos állásán van, azóta az alapok és alapítványok bevételeiről é> kiadásairól soha sem terjesztett be kimutatást, Trefort Ágoston közoktatási mi— nister: Ezen kívánt kimutatások minden esztendőben közöltetni szoktak a zárszámadásokkal. Ha a tisztelt képviselő ur ezekről nem méltóztatik tudomással birni: arról nem tehetek. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) 2. Tanvizsgálati dijakból 1875-re mint 1874-ben 1.000 forint. 3. Tandijszázalékból 1875-re mint 1874-ben 1.350 forint. 4. Tanpénzekből 1875-re mint 1874-ben 22.800 forint; több a múlt évinél 2.930 forinttal. 5. Járulékokból az egyes tanintézetek föntartására 61.847 forint; több 1.037 forinttal, mint 1874-ben. G. Süket-némák váczi intézeti alapítványokból 1875-re előirányoztatik 21.540 frt, mint 1874-ben, Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a tisztelt ház ezeket elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) 7. Vakok országos intézeti alapítványokból 22.94 5 forint; valóságos födözet-összeg 360.981 forint. Elnök: Elfogadtatik? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) Szükséglet. IV. czitu. Ösztöndijak és egyéb tanulmányi czélok. (58. 1.) 2i*