Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-342
140 342. országos ülés márczius 11. 1875. mely az állam által tartatík fön, és akkora összegbeu esik a magyar állam terhére, a tannyelv a német nyelv : én azon összeget megszavazni hajlandó nem vagyok; annál is inkább nem vagyok hajlandó, mert igen jól tudom, hogy ezen jogakadémia, nagyban hozzájárul azon ellenséges szellem föntartásához, mely épen a nagy-szebeui akadémián, és az azon végzett emberek és tisztviselők köréből annyiszor ós annyi megbotránkozással hozatott a báz elé, és tárgyaltatott is. Én tehát kérdem a tanügyi miuister urat, nyilatkozzék: vajon az emiitett akadémián német-e a tannyelv, és ha az, micsoda alapon engedte meg azon nyelv használatát? Trefort Ágoston közoktatási minister : Hajdan német volt, ma magyar. Egy tanár van csak, ki németül ad elő. S egyúttal biztosithatom a tisztelt képviselő urat, hogy ott már most is olyan szellem uralkodik, mely mellett a magyar állam számára nem nevelnek ellenséget. (Tetszés.) Elnök: Az összeg ellen nem tétetvén észrevétel, a nagy-szebeni jogakadémiára előirányzott 18.135 forint változatlanul megszavaztatott. Mihályi Péter jegyző (olvas:) Középtanodák. Gymnasiumokra (30. lap) 108.861 l'rt. Várady Gábor: Tisztelt ház! Én nem magára a javaslatba hozott összegre nézve kívánok előterjesztést tenni; hanem bátor vagyok a mélyen tisztelt képviselőház s egyszersmind az igen tisztelt közoktatási miuister ur figyelmét is fölhívni, miszerint múlt évi november elején interpellatiot voltam bátor előterjeszteni a közoktatási miuister úrhoz a középtanodák iránt előttünk fekvő törvényjavaslatra nézve. Kérdeztem ugyanis a miuister úrtól, hogy mikor szándékozik ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vétetni. Egész a mostani időig nem voltam szerenesés feleletet nyerhetni. Én az igen tisztelt miuister urat nem akartam zaklatni ismételt kérdésekkel, különösen azért nem, mert hittem, hogy a miuister ur, midőn eljöttnek látja az időt, a tárgyalás iránt a háznak jelentést fog tenni. A másik ok pedig, tisztelt ház, az volt, hogy nem akartam magamat azon gyanúsításnak kitenni, hogy ellenzékeskedésí viszketegségből szólalok föl. Azt hiszem, hogy az igen tiszteit közoktatási miuister ur, miután most egy párton állunk: ezen gyanúval nem fog engem terhelni. Tehát nem ellenzékeskedésí viszketeg az, a mi engem a fölszólalásra ösztönöz; hanem azon belső meggyőződés, miszerint ezen törvényjavaslatot mielőbb tárgyalnunk kell. Tárgyalnunk lehetett volna azt már a lefolyt év alatt is. A képviselőházhoz beterjesztetett ezen törvényjavaslat, ha nem csalódom, a műit év márczius havában. Az osztályok és a központi bizottság tárgyalták a javaslatot, és, nézetem szerint, számos alkalom volt már, a midőn azt minden fönakadá3 nélkül lehetett volna a házban is letárgyalni. Tehát minden indokolás mellőzésével kérdezem a közoktatási miuister űrtől: mily állást foglal el ezen már a bizottság által letárgyalt és a ház elé terjesztett törvénjjavaslattal szemben, és hajlandó-e azt a legelső kedvező alkalommal, midőn tudniillik a physikai idő megengedi, a képviselőház által tárgyalás alá vétetni. Trefort Ágoston közoktatási minister: Tisztelt barátom Várady ismeri inteutio™ mat a középtanodákra nézve. Én terjesztettem be a szóban lévő törvényjavaslatot, és óhajtottam volna, hogy nemcsak a bizottságban, hanem a házban is tárgyaltassék és törvényerőre emelkedjék. Hogy ezt a physikai idő nem engedte meg: annak nem én vagyok az oka. Hogy az interpellatiora nem feleltem, azt annak méltóztassanak tulajdonítani, hogy szerettem volna ténynyel válaszolni és megmondani, hogy kérni fogom a tisztelt házat, hogy méltóztassék ezen törvényjavaslatot a napirendre tűzni. Azonban a közbejött események más fordulatot adtak eljárásunknak. Azt hiszem, hogy bármily sürgős is ezen törvényjavaslat: az merően lehetetlen, hogy még ezen ülésszakban tárgyaltassék. A jövő országgyűlés föladatai közé iog ez tartozni. Különben azt hiszem, hogy ha három évi tapasztalatok után azon állapotban leszek, hogy még egyszer át fogom dolgoztathatni ezen törvényjavaslatot: ez az ügynek csak hasznára fog válni. (Helyeslés) Beniczky Gyula : A losonczi két protestáns egyház azon kikötés és Ígéret mellett adta át iskolai épületét és jövedelmeit az államnak, hogy ott tanítóképezde és fölgymnasium szerveztessék. Tanítóképezde létrejött, és szép sikert ígérő lendülétnek indult; de a fölgymnasium szervezéséről mindeddig szó sem volt. Tekintve hazánk pénzügyeinek jelenlegi ziláltságát, nem kívánom, hogy tetemesebb költséggel a fölgymnasium szervezete már most határozatba hozassék, s annak költsége a jelenlegi költségvetésbe fölvétessék; de a két egyház megnyugtatására az adott szó és ígéret megtartására kívánatosnak tartanám, hogy a közoktatási minister ur jelentse ki, hogy ezeu fölgymnasium életbeléptetése nem marad el; hanem csak az ország pénzügyeinek javulásáig halasztatik. Trefort Ágoston közoktatási minister: Ugy a losonczi, valamint a többi gymnasiumok, melyek az állam pénztárából tartatnak fönn, és a melyek nem fejlődtek még annyira, hogy nyolcz osztályú gymnasiumokká legyenek, mihelyt az ország pénzügyei meg fogják engedni: nyolcz osztályú gymnasiumokká fognak átalakíttatni. Szederkényi Nándor: Nagyon sajnálom, hogy a pénzügyi bizottság előadója épen e rovatnál nem terjesztette elő azon indokolást, melyet az elő-