Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-342

140 342. országos ülés márczius 11. 1875. mely az állam által tartatík fön, és akkora összeg­beu esik a magyar állam terhére, a tannyelv a né­met nyelv : én azon összeget megszavazni hajlandó nem vagyok; annál is inkább nem vagyok hajlandó, mert igen jól tudom, hogy ezen jogakadémia, nagy­ban hozzájárul azon ellenséges szellem föntartásá­hoz, mely épen a nagy-szebeui akadémián, és az azon végzett emberek és tisztviselők köréből annyi­szor ós annyi megbotránkozással hozatott a báz elé, és tárgyaltatott is. Én tehát kérdem a tanügyi miuister urat, nyi­latkozzék: vajon az emiitett akadémián német-e a tannyelv, és ha az, micsoda alapon engedte meg azon nyelv használatát? Trefort Ágoston közoktatási mi­nister : Hajdan német volt, ma magyar. Egy ta­nár van csak, ki németül ad elő. S egyúttal biz­tosithatom a tisztelt képviselő urat, hogy ott már most is olyan szellem uralkodik, mely mellett a magyar állam számára nem nevelnek ellenséget. (Tetszés.) Elnök: Az összeg ellen nem tétetvén ész­revétel, a nagy-szebeni jogakadémiára előirányzott 18.135 forint változatlanul megszavaztatott. Mihályi Péter jegyző (olvas:) Kö­zéptanodák. Gymnasiumokra (30. lap) 108.861 l'rt. Várady Gábor: Tisztelt ház! Én nem magára a javaslatba hozott összegre nézve kívánok előterjesztést tenni; hanem bátor vagyok a mélyen tisztelt képviselőház s egyszersmind az igen tisztelt közoktatási miuister ur figyelmét is fölhívni, mi­szerint múlt évi november elején interpellatiot vol­tam bátor előterjeszteni a közoktatási miuister úr­hoz a középtanodák iránt előttünk fekvő törvény­javaslatra nézve. Kérdeztem ugyanis a miuister úr­tól, hogy mikor szándékozik ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vétetni. Egész a mostani időig nem voltam szerenesés feleletet nyerhetni. Én az igen tisztelt miuister urat nem akartam zaklatni ismételt kérdésekkel, különösen azért nem, mert hittem, hogy a miuister ur, midőn eljöttnek látja az időt, a tárgyalás iránt a háznak jelentést fog tenni. A másik ok pedig, tisztelt ház, az volt, hogy nem akartam magamat azon gyanúsításnak kitenni, hogy ellenzékeskedésí viszketegségből szó­lalok föl. Azt hiszem, hogy az igen tiszteit közok­tatási miuister ur, miután most egy párton állunk: ezen gyanúval nem fog engem terhelni. Tehát nem ellenzékeskedésí viszketeg az, a mi engem a fölszóla­lásra ösztönöz; hanem azon belső meggyőződés, mi­szerint ezen törvényjavaslatot mielőbb tárgyalnunk kell. Tárgyalnunk lehetett volna azt már a lefolyt év alatt is. A képviselőházhoz beterjesztetett ezen törvényjavaslat, ha nem csalódom, a műit év már­czius havában. Az osztályok és a központi bizottság tárgyalták a javaslatot, és, nézetem szerint, számos alkalom volt már, a midőn azt minden fönakadá3 nélkül lehetett volna a házban is letárgyalni. Tehát minden indokolás mellőzésével kérdezem a közok­tatási miuister űrtől: mily állást foglal el ezen már a bizottság által letárgyalt és a ház elé terjesztett törvénjjavaslattal szemben, és hajlandó-e azt a legelső kedvező alkalommal, midőn tudniillik a physikai idő megengedi, a képviselőház által tár­gyalás alá vétetni. Trefort Ágoston közoktatási mi­nister: Tisztelt barátom Várady ismeri inteutio™ mat a középtanodákra nézve. Én terjesztettem be a szóban lévő törvényjavaslatot, és óhajtottam volna, hogy nemcsak a bizottságban, hanem a házban is tárgyaltassék és törvényerőre emelkedjék. Hogy ezt a physikai idő nem engedte meg: annak nem én vagyok az oka. Hogy az interpellatiora nem felel­tem, azt annak méltóztassanak tulajdonítani, hogy szerettem volna ténynyel válaszolni és megmondani, hogy kérni fogom a tisztelt házat, hogy méltóztas­sék ezen törvényjavaslatot a napirendre tűzni. Azon­ban a közbejött események más fordulatot adtak eljárásunknak. Azt hiszem, hogy bármily sürgős is ezen törvényjavaslat: az merően lehetetlen, hogy még ezen ülésszakban tárgyaltassék. A jövő ország­gyűlés föladatai közé iog ez tartozni. Különben azt hiszem, hogy ha három évi tapasztalatok után azon állapotban leszek, hogy még egyszer át fogom dol­goztathatni ezen törvényjavaslatot: ez az ügynek csak hasznára fog válni. (Helyeslés) Beniczky Gyula : A losonczi két pro­testáns egyház azon kikötés és Ígéret mellett adta át iskolai épületét és jövedelmeit az államnak, hogy ott tanítóképezde és fölgymnasium szerveztessék. Tanítóképezde létrejött, és szép sikert ígérő lendü­létnek indult; de a fölgymnasium szervezéséről mindeddig szó sem volt. Tekintve hazánk pénz­ügyeinek jelenlegi ziláltságát, nem kívánom, hogy tetemesebb költséggel a fölgymnasium szervezete már most határozatba hozassék, s annak költsége a jelenlegi költségvetésbe fölvétessék; de a két egyház megnyugtatására az adott szó és ígéret meg­tartására kívánatosnak tartanám, hogy a közoktatási minister ur jelentse ki, hogy ezeu fölgymnasium életbeléptetése nem marad el; hanem csak az or­szág pénzügyeinek javulásáig halasztatik. Trefort Ágoston közoktatási mi­nister: Ugy a losonczi, valamint a többi gymna­siumok, melyek az állam pénztárából tartatnak fönn, és a melyek nem fejlődtek még annyira, hogy nyolcz osztályú gymnasiumokká legyenek, mihelyt az ország pénzügyei meg fogják engedni: nyolcz osz­tályú gymnasiumokká fognak átalakíttatni. Szederkényi Nándor: Nagyon sajná­lom, hogy a pénzügyi bizottság előadója épen e rovatnál nem terjesztette elő azon indokolást, melyet az elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom