Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-342

842. országos ülés márczlua 11. 1975. 133T egy laboratóriumba, phisiologíai és geológiai gyűjteménybe. Nem mondom, hogy gazdagon szereltessék az föl; hanem azt mindenesetre kívánhatom, hogy abból a leglényegesebb dolgok ue hiányozzanak. Ha például egy chrouometer, vagy ily eszköz hiányzik: (Zaj.) akkor ne beszéljünk a könyvek ezifra kötéséről és más egyébről. Pulszky Ferencz : Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, hogy akkor, midőu az anyagi érdekek vonják leginkább magukra a közügyeimet, éu is fölemeljem gyönge szavamat a szellemi igények mellett. Igaz, hogy nagy dolgot csinálunk itt 16.000 Irtot takarítunk meg, s azzal bizonyosan nagyot segítünk az ország bajain. Lesz talán még egy pár ilyen eset, a hol 4—5 ezer írttal segítünk a haza bajain, melyek jól tudjuk, máshol rejleuek, s melyekre nem vagyunk tekintettel ott, a hol százezrekről van szó. Igaz, hallottam azt a nézetet is, hogy ne gondoljunk addig az egyetemmel, mig a népnevelésről nem gondoskodtunk. Elhiszem: „ignoti nulla cupido." (Derültség.) Hogy a felsőbb nevelést nem kívánják, azt nagyon természetesnek találom azoknál, kik azt gondolják, hogy a könyvek arra valók, hogy bekötve álljanak. Hiszen a mi képviselőházi könyvtárunkban is igen sok könyv van, igen sokan használják; de vannak, a kik azt hiszik, hogy mindaz csak igen szépen bekötött decoratioja a társalgóteremnek. Erre természetesen nincs feleletem. (Derültség.) Nekem specialiter az a föladatom, mert azzal biztak meg, hogy a muzeumokra gyűjteményekre és könyvtárakra ügyeljek, s igy láttam a kolozsvárit is, vizsgáltam azt is, láttam annak hiányait; de láttam azt is, mily szépen indul, mily nagy eredményeket mutathat föl már eddig is. Hisz ez egész Erdélynek, ezen kis országnak, mely magát ezelőtt Magyarország integráns részének szokta nevezni, legelső, legnevezetesebb culturalis intézete. Csodálkozom, hogy az erdélyi képviselő urak közül a kolozsvári egyetem mellett egy sem szólalt föl; csodálkozom, hogy egy sincs köztük, ki az erdélyi egyetem érdekeit pártfogolná ; de meg vagyok győződve, hogy az a generatio, mely ennek az egyetemnek jótéteményét már élvezte: annak idejében máskép fog cselekedni. Én nem akarom föltartóztatni a házat, előre is tudom, hogy hiába szólok; de azt nem engedhettem, hogy legalább egyetlenegy szó no hangozzék, mely a szellemi érdekeket is fölkarolja. Én tehát csatlakozom előttem szóló Schwarz Gyula képviselő ur indítványához. (Helyeslés.) Horváth Gyula : Tisztelt ház! Nem azért szólalok föl, mintha fölhiva érezném magamat arra, hogy épen a kolozsvári egyetem mellett szót emeljek. Azt hiszem, a kolozsvári egyetem mellett akkor emel leginkább az ember és leghathatósabban szót, mikor jelenleg oly kiadásokat nem szavaz meg, mely kiadások iránt a minister urnák meg kell nyugodva lennie, hogy azok nélkül is föutartható az egyetem. Mert hogy ha mi megszavazzuk a kolozsvári egyetem számára kivánt összegeket mind részint lelkesültségböl, részint az egyetem, részint kiváló erdélyi szakférfiak iránti tekintetből : akkor utoljára eljutunk azon határig, hogy igen sokat adtunk ki Erdélyért, az erdélyi egyetemért, s azért már most töröljük el az egészet. Én meg vagyok győződve, hogy a minister ur kivált az egyetemnél semminemű törlésbe nem egyezett volna bele, hogy ha az egyetemnek létele ez által veszélyeztetve lesz vala. Én tehát azt hiszem, hogy az egyetem most. még fönállhat igy és egy év eltelte után, ha az ország jobb péuzügyi viszonyok között lesz: nagyobb összegeket is lehet adni, s a hiányt pótolni. Részemről még csak arra reflectálok, mit tisztelt képviselőtársam Helfy Ignácz mondott. A tisztelt képviselő ur és többen azon az oldalon biztattak bennünket, hogy akadékoskodok nem lesznek. A tisztelt képviselő urnák fölszólalásában ezen ismeretlen tulajdonsága petrifíkálódott, a mennyiben oly dologra reflectált, a hol a tudományos egyetem iránti lelkesedést elitélte. A tisztelt képviselő ur igen szereli és meg vagyok győződve, hogy tudja is méltányolni, a, tudatlan tömegnek lelkesedését. (Zaj és mozgás a szélső hal oldalon.) Legyen a tisztelt képviselő ur elnéző és ne hozzon a vitába., a mely komoly tárgyak fölött foly — ezt kivánja legalább a loyalitás — oly dolgokat, melyek mindenhova valók, csak' a parliamentbe nem. (Mozgás és ellenmondás a szélső bal oldalon.) Én részemről belenyugszom, tisztelt ház, azon törlésekbe, a melyeket a pénzügyi bizottság tett, mert meg vagyok győződve, hogy sem a minister ur, sem a pénzügyi bizottság az egyetem fönállását nem akarta veszélyeztetni. (Helyeslés a bal középen.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Élek a házszabályok által adott joggal s igen röviden csak azt jelentem ki, hivatkozván e tekintetben a tisztelt ház részrehajlatlanságára, hogy azokkal, a miket én mondottam: szolgáltattam-e bárkinek okot arra, hogy az én loyalitásomat kétségbevonja? (Helyeslés a szélső bal oldalon) E tekintetben lcczkét senkitől nem fogadok el, s azért visszautasítom a tisztelt képviselő urnák alaptalan vádaskodását (Helyeslés a szélső bal oldalon) Hoffmann Pál: Tisztelt ház! Nem vonom kétségbe Schwarz képviselő ur indítványának indokait, hanem másrészről kijelentem, hogy én nagyobb tételeket nem szavazok meg, mint a melyek a pénzügyi bizottság megállapodása nyomán a tisztelt kormány által elfogadtattak. (Helyeslés a jobb oldalon.) Én azt hiszem, valahára véget kell vetni annak, hogy a költségvetés keretei a tisztéit ház ta-