Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-341
$41. országos ülés inárczins 10. 1875. 117 önmaga le mondván: igenis mi is bizalommal viseltetünk a kormány iránt és ezért 100.000 forintot akarunk neki adni e czimen. Higyjék meg önök, hogy én részemről habár ekkor is azt mondottam volna, a mit 1873-ban mondottam, hogy én a rendelkezési alap megszavazását nem tekintem bizalmi kérdésnek, hanem olyannak, a melyet miután annak czélját nem tudom, töröltetni kívánom; de mindenesetre beismertem volna azt, hogy a mit a kormány szavaival jelez, azt tényekkel bizonyítja be. Miután azonban ezt önök nem tették, természetes, hogy azon álláspontnál fogva, hogy ezt nemcsak bizodalmi kérdésnek, hanem hazám részére való takarékoskodás kérdésének tekintem: én Solymossy Bálint tisztelt képviselőtársam határozati javaslatát pártolom. Móricz Pál: Tisztelt ház! Én nemcsak az előttem szólott képviselő urnák, hanem Irányi Dánielnek a megelőző kérdésben nyilvánított nézetében sem osztozhatom. Én már a pénzügyi bizottságban megmondottam, hogy én a ministerelnöknek nagyobb fizetést azért akarok adni, mert az demokratikus institutio: mert azt akarom, hogy szegényebb ember is képesítve legyen ministerelnök lenni. Ez az első. A másodikra nézve a tisztelt képviselő urnák azt felelem, hogy a ki politikát akar csinálni: annak az eszközöket is meg kell ahhoz adni. Én a rendelkezési alap megszavazását bizodalmi kérdésnek tartom és azért azt, hogy mi addig, míg az ellenzék padjain ültünk, nem szavaztuk meg: igen természetesnek tartom. (Helyeslés a középen.) Most azonban, midőn az ellenzéknek tisztelt vezére és még két elvtársunk a kormány padjain ül: ezt teljes bizodalommal megszavazom, mivel ezt a politikából folyó dolognak tartom. (Élénk helyeslés.) Br. Sennyey Pál: Tisztelt ház I (Halljuk! Halljuk!) Tisztelt barátomnak a belügyminis térnek ép oly őszinte, mint loyalis nyilatkozata csakis fokozta azon személyes bizodalmat, a melylyel én iránta és a kormány tisztelt tagjai iránt viseltetem. Miután azonban tisztelt barátom a kormányelnök ur azt mondotta, hogy ez bizodalmi kérdés: kénytelen vagyok kifejezni, hogy elfoglalt független és várakozó helyzetemnél fogva ma sem a kormány programmjával, sem eddigi tetteivel szemben politikai bizodalmat, vagy bizodalmatlanságot kifejezni nem tudok. De azért e tételt mégis meg fogom szavazni, s engedelmet kérek a tisztelt háztól, hogy az okát mondhassam meg. (Halljuk l) Én nem tekintem ezt tisztán bizalmi szavazatnak ; én ezt gouvernementalis kérdésnek tartom; én azt hiszem, T hogy a magyar kormánynak azon helyzetben kell lennie, hogy a magyar állam magasabb érdekeinek ellátása szempontjából ily alapról rendelkezzék, s ennek következtében én ezen tételt minden kormánynak meg fognám szavazni: hacsak az ő működését a hazára nézve oly veszélyesnek nem tartanám, hogy annak minden ároni megbuktatását képviselői kötelességemnek tekinteném. Ilyenek közé a mai kormányt nem számitoni, és ha netalán a kormánynyal ily helyzetbe jönnék: akkor nem ezen tételnél, hanem egy parlamentalis bizalmatlansági szavazattal kívánnám megbuktatni a kormányt. (Élénk helyeslés a középen.) Ezek az okok, melyek engem e tételnek megszavazására indítanak, annyival inkább, mintán azon véleményben vagyok, hogy ez nem megtakarítás kérdése; itt 80.000 vagy egynéhány ezer forint megtakarítása a hazának sokkal nagyobb kárával, sokkal nagyobb költséggel lenne egybekötve. (Élénk helyeslés.) Ennek következtében elfogadom a tételt. (Élénk helyeslés.) Szederkényi Nándor: Lehetetlen, tisztelt ház, hogy az előttem szólott Móricz Pál és b. Sennyey Pál képviselő urak nyilatkozataira rövid észrevételt ne tegyek. Mind a kettő ezen tételt nem is bizalmi kérdésnek, ámbár Móricz képviselő ur részben annak is tekinti; de különösen a közvetlen előttem szólott nem bizalmi kérdésnek jelentette ki, hanem magasabb kormányzati kérdésnek, a mennyiben a szóban forgó összeget szükségesnek tartja a kormányzat magasabb érdekeinek ellátására. Én is elismerem azt, tisztelt ház, hogy e czélra igenis eszközök szükségesek, nem is tagadta ezt, ez oldalról senki; csak az a kérdés, hogy ezen eszközök mily mérvűek és ki által kezeltetnek. Tgy például egy, a nemzet közbizalmát bíró kormány egészen más eszközökkel rendelkezik még e tekintetben is, mint egy oly kormány, mely nem bírja a nemzet bizalmát. Egy, a nemzet bizalmát bíró kormánynak eszköze az, hogy: „Parva sapientia regitur mundus" (Nagy nevetés a jobb oldalon és a közéjien.) a mi annyit jelent, hogy a bizalommal dicsekedő kormánynak a bölcsesség szavával kell élnie; nem pedig a rendelkezésére bocsátott nagy pénzösszegekkel, mert az olyan kormány, mely ily eszközökkel szokott élni, mint a minő most szóba hozatott, az oly kormány, mely máskép, mint rendelkezésére bocsátott pénzekkel nem boldogulhat: nem képes magát a kormányzat niveauján föntartani. Ezt voltam bátor tisztelt előttem szólott képviselő urak nyilatkozataira megjegyezni, kijelentvén azt, hogy miután Móricz Pál tisztelt képviselőtársam e tekintetben a bizalmi kérdést is hangsúlyozta : én részemről nemcsak azért, mert a kormányzat érdekéből sem tartom szükségesnek azt, hogy ily nagyösszeg bocsáttassék a kormány rendelkezésére: hanem igenis bizalmi szempontból fogván föl a kérdést: ezen két oknál fogva a rendelkezési alapot meg nem szavazom. (Helyeslés a sséhö bal oldalon.)
