Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-319

319. orsz%os ülés jauaiir 12. IST,",. 87 hogy Horváth-Sziavon polgárosított része egészen föl van véve katasztraliter és 3,222.614 hold termő föld között csak 60.000 hold az, a mi ily apróbb különbözetek folytán kiderült, mint a telekkönyvekbe föl nemvett térfogat, ugy hogy ez az összesnek 2%-át is alig teszi, vagy ennél legalább sokkal többet nem tesz. Sok föld tehát végképen az adótelekkönyvekből Magyarországban már most sincs kihagyva. Annyi igaz azonban, hogy azon földek között, melyek az .adótelekkönyvekben mint terméketlenek vaunak jelezve : vannak számosak, a melyek időközben vagy termékenyekké lettek, vagy már a földadókönyvek készítésénél is termékenyek voltak, hanem elnézésből visszaélésből a terméketlenek sorába soroztattak. Azokra nézve, melyek a földadótelekkönyvek behozatalakor termékenyek voltak, és a terméketlenek sorába soroztattak: a valóságos tényállást csak helyszíni szemle és ujabb becslés utján lehetne kitudni. Az ujabb becslést azonban ugyanazon törvény, melyet a tisztelt képviselő ur fölhívott, 25-ik §-ban egyenesen kizárja, midőn mondja, hogy becslés helytelenségével indokolt tulterheltetés czimén a múltra nézve adómegtéritésnek helye nincs ; valamint másrészről a becslés alacsonyabb volta czimén a pénzagyi közegek sem követelhetnek a múltra nézve adóemelést. Azon terek, melyeket a képviselő ur emlit, a melyek kezdetben adómentesek voltak, és azután az adómentesség ideje lejárván, kiváltságukat elvesztették vagy pedig terméketlenek lévén, munkálatok, vizszabályozások által termékenyekké lettek: ezen terek ugy a községeknél mint a pénzügyi igazgatóságoknál mindig pontosan számításba vétetnek, ezek iránt évről évre jelentés tétetik és a szükséges intézkedések azután teljesíttetni és végrehajtatni szoktak. A tisztelt képviselő ur azonban nem olvassa föl a törvénynek idevonatkozó egész tartalmát; hanem csak az 5-ik §-t. melyben az van, hogy az ily termékenyekké lett földek adó alá vonandók; de nem olvasta föl a 6. §-t. mely azt mondja, hogy a, művelés megkezdését ily esetekben a birtokos az illető adóhivatalnál négy hét alatt bejelenteni tartozik. A jelentés elmulasztása adótárgy-eltitkolásnak tekintetvén az 1868-iki XXI. törvényczikk §§-ai értelmében birsággal megrovandó. Ha tehát valamely tisztviselő ily bejelentést elhallgatott volna, az mindenesetre megrovás alá esik; de kutatást, ujabb főiméréseket a törvénynek ezen §-a nem rendel el, mert sanctiojául a bejelentés elmulasztásának egyenesen csak bírságokat jelöl ki, mely az illető adózóra rovandó. A törvény a ministeriumnak e részben kötelességévé csak azt tette, hogy a ministerium adjon be földszabályozási törvényjavaslatot és a ministerium \ ezt 1870-ben megtette és beterjesztette a földadó| szabályozási törvényjavaslatot újra 1873-ban. Hogy ez mindaddig törvénynyé nem vált: azt a ministeriumnak tulajdonítani nem lehet. Mindamellett azonban tisztelt ház, hogy ez ügyben ily nehézségek léteznek, mégis a folytonos fölügyelet mellett évről évre szaporodott az adóköteles földterületek mennyisége. 1869-ben a termékeny terület 46 millió 377 ezer hold volt; 1870-ben 46,542.000; 1871-ben már 46,581.000 ; 1872-ben 46,616.000; 1873-ban 46,622.000; 1874-ben 46,624.000 ; ugy hogy az 1869-ik évi állapotot az 1874-ikivel összehasonlítva, 300.000 holdra megy azon földterület térfogata, a mely időközben adó alá vettetett azért, mert adózási viszonyaik, melyek a földadótelekkönyv behozatalakor léteztek, megváltoztak. Ez a 300.000 hold pedig 30 négyszögmértföldet tesz. Én azt hiszem tisztelt ház, hogy ezen adatok után a mulasztás vádjával e tekintetben sem a ministeri közegeket, sem magát a ministeriumot illetni nem lehet. Hogy nem lehet ezen földterületek viszonyait másképen kikutatni: ezt a képviselőház maga is elismerte, midőn a földadószabályozás iránti törvényjavaslatot elfogadta és a főrendiházhoz átküldetni rendelte; elismerte pedig leginkább az által, hogy inditványom folytán elfogadta, hogy a földadótelekkönyvek kiigazításakor fő gond fordittassék mindenesetre arra, hogy az adótelekkönyvekből kihagyott területek, ezeknek térfogata, az időközben termékenyekké tett földek és ezeknek térfogata sőt a mivelési ágak megváltoztatásából eredő különbözetek is pontosan nyomoztassanak ki. És méltóztassanak elhinni, ez azon egyetlen lehető és gyökeres mód, melyei azon hiányon segiteni lehet, hogy tudniillik azon területek adó alá vonassanak, melyek most talán kellőképen adó alá vonva nincsenek. A másik észrevétele a tisztelt képviselő urnák a tagosításokra, nevezetesen az 1868: XXV-ik törvényczikk 9-ik §-ának rendeletére vonatkozik, a melyben az foglaltatik, hogy a tagosítások birtokrendezés, legelő-elkülönítés, erdő-kibasitás, vagy uj telepítés folytán az uj adőtelekkönyvet a község tartozik 6 hét alatt elkészíteni, és ha nem tenné, költségére a pénzügj'i közegek készítik el. Erre nézve is azon fölvilágosítást adhatom tisztelt ház, hogy folytonos evidentiában tartatnak mindazon községek, melyekben a tagositás megtörtént. Az igazságügyi ministerium már 1869-ben adott ki rendeletet, hogy azon esetek, melyekben tagositás vagy birtokrendezés történt: az adóhivatalokkal a pénzügyigazgatőságokkal közöltessenek, és az illető pénzügyigazgatőságok évenként jelentést tesznek arról, hogy mely községekben végeztetett be az uj adótelekkönyv, mely községekben fognak az idén munkába vétetni, és melyekben vannak a munkálatok