Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-319

319. országos ülés január 12. 187,*>. 85 Szeniczey Ödön előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém a központi bizottságnak az 1848: V. t.-cz. 5-ik § a a) pontja némely tételének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában szerkesztett jelentését bemutatni. Kérem e jelentés kinyomatását elrendelni és annak napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök : Ki fog nyomatni és szétosztatni. Máday Sándor előadó : Tisztelt ház! Van szerencséin a központi bizottság jelentését a Görögországgal a tengeri szökevények kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában kötött egyezményről, az Olaszországgal kötött consuli szerződésről, és az Oroszországgal az ipar-védjegyek tárgyában létesült nyilatkozvány beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában bejelenteni azon kérelemmel : méltóztassék azoknak kinyomatását és annak idején napirendre való kitűzését elrendelni. Elnök: Miután a központi bizottság által beterjesztett e négy jelentés már kinyomatott és ínég a mai ülés folyama alatt a ház tagjai közt ki fog osztatni: arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék megnyugodni abban, hogy e négy jelentés a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki. (Atalános helyeslés.) Molnár Antal előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság nevében az általa tárgyalt kérvén} ek LVIII. sorjegyzékét beterjeszteni, tisztelettel kérvén annak kinyomatását és napirendre tűzését. Elnök: Ki fog nyomatni és napirendre fog tűzetni. Következik a napirend: az Irányi Dániel képviselő ur által 687. szám alatt beadott határozati javaslat indokolása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! Az imént fölolvasott határozati javaslat benyújtására azon átalánosan ismert tény indított, hogy •— mint a határozati javaslat indokolásában azt ki is fejezem •— léteznek, még pedig igen nagy számmal országszerte oly földrészletek, melyek vagy épen semmi adót nem fizetnek, vagy nem a művelési ágnak megfelelő adóval vannak megróva, az 1868-ki törvény 5., 9. és 10. §-nak ellenére. Az 5-ik §. ekként szól: „Oly földrészletek, melyek folyók megváltozott folyása, ezeknek, valamint tavaknak apadása vagy kiszáradása, utak, vízcsatornák megszüntetése folytán rendes gazdasági művelés alá vétetnek, vagy melyeknél a 3-ik §. d) és e) pontjaiban említett adómentességi föltétel megszűnt azon évtől kezdve, mely a változásra következik, adó alá esnek." A 9-ik §. pedig ekként szól: „Ha a birtokrendezés, tagosítás, legelő elkülönítés, erdőkihasitás vagy nj telepítés folytán a birtokváltoztatásokkal az eddigi művelési ágak is egészen vagy részben változnak, az érdekelt község uj adómunkálatot tartozik készíttetni » birtokbavételtől számítandó hat hónap alatt. Ezen határidő elmulasztása esetéhen vagy a község kérelmére, az illetékes pénzügyi közegek által a község költségén fog készíttetni az uj adómunkálat." És végre a 10. §. ezeket mondja: „Az uj adómunkálatba fölveendő földrészletekre az illető községben addig fönállott tiszta jövedelmi árszabály alkalmazandó." Ezen törvény tehát, tisztelt ház! világos és ép ily világos és tagadhatatlan az is. hogy e törvény, ámbár több mint hat éve meghozatott, a mai napig végre nem hajtatott. Ugyanezért határozati javaslatom első pontjában arra kérem utasíttatni a tisztelt pénzügyminister urat, hogy az idézett törvény végrehajtásáról gondoskodjék. Azóta — igaz — méltóztatott a tisztelt képviselőház a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatba egy oly módosítást beiktatni, illetőleg oly czikket elfogadni, a mely szerint az általam érintett földrészletek 1874. január 1-től mindenesetre adó alá vonandók. Azonban egy az, hogy az imént emiitett törvényjavaslat törvényerővel még nem bir; más meg az, hogy, véleményem szerint, ha törvényerőre fog is emeltetni : ez által az 1868 : XXV. törvéiiyczikk erejéből nem vetkőztetett ki, mert az uj törvény, véleményem szerint, csak uj eljárási módot állapit meg, a nélkül, hogy az előbbi törvényt erejétől megfosztaná. De bár mint legyen is ezen első pontra nézve a dolog: az tagadhatatlanul áll, hogy határozati javaslatom 2-ik és 3-ik pontjának szüksége fönmarad. A második pontban arra kérem utasíttatni a tisztelt pénzügyminister urat, hogy az 1868: XXV. törvényezikk végre nem hajtása miatt a magának alárendelt közegeket törvényes utón felelősségre vonja. E feleletrevonás természetes kifolyása a tisztviselői felelősségnek, melyet annál inkább szükséges érvényesíteni, minél nagyobb a kár, melyet e törvény végrehajtásának elmulasztása a kincstárnak okozott és minél súlyosabb a helyzet, a melybe e miatt is az ország jutott. Végre a harmadik pontban arra kérem utasíttatni a tisztelt pénzügyminister urat, hogy arról tegyen a háznak jelentést: vajon ugy maga, mint hivatalbeli elődjei intézkedtek-e a szóban forgó törvény végrehajtása iránt: mikor és mikép? Ez, tisztelt ház! a ministeri felelősségnek szigorú követelménye, mert az 1848: ül. törvényezikk 32. §-a és jelesül annak 3-ik pontja a ministerek feleletrevonását a következő esetekben is a képviselőháznak kötelességévé teszi: „Ha a törvénynek végrehajtásában, vagy ha a közcsendnek és bátorságnak föntartásában mulasztásokat követtek el, a.