Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-330
330. országos éle jónak tartják az 1867: XII. törvényczikket, melyet én rosznak tartok, bármeddig kormányoznak is : az országot anyagilag és szellemileg előbbre fogják vinni. Nem tagadhatom, mindkét föltevésemben csalatkoztam. Ha csak az elsőben csalatkoztam volna és csalatkoztunk volna azt gondolom, senkinek nem jutna eszébe, nekem legalább bizonyosan nem a párthelyzetekről értekezni. Mert ha azon párt az országot anyagilag és szellemileg emelte volna : mely ama törvény védelmére sorakozott, a helyett, hogy fájdalom oda vitt bennünket, hol most vagyunk: semmi okunk nem lenne, és nem lett volna, azt mondani: igy kára lesz az országnak, igy elpusztul az ország. De uraim, ha a baj constatálva van. a mihez még hozzá kell tennem, inert ez adja meg a dolognak igazi, természetét, hogy most, már meg vannak alakulva a pártok, ugy hogy minden pártnak saját tagjai egyetértenek azon kérdésre nézve, mely ma nem tárgyalható, meg nem okiható. mely ma nem válhatik practicus égető kérdéssé; de a pártoknak egyes tagjai, és talán épen azért, mert sokkal többen vannak, ez inkább áll a tisztelt többségről, mint rólunk: nagyon is szétágazó nézetben vannak azon kérdésekre nézve, a melyeknek megoldása napirenden van, a melyeknek megoldása égető szükség. (Élénk helyeslés.) Tisztelt ház! Ebben kell keresnem egy erélyes tervszerű actionak legnagyobb akadályát. De a kérdés mondom az, hogy miután megvan a baj: mit kell tenni? Egy igen tisztelt képviselőtársam, Simonyi Ernő. fölemlítette, hogy igen roszak a pártviszonyok és sokan elébe teszik a pártérdeket a haza érdekének, holott nincs abban semmi lehetetlenség, hogy ha valaki meg van győződve, hogy az ut rósz. melyen •eddig járt: pártállását megváltoztassa. Én tökéletesen igazat adok neki elméletileg; de megvallom, hogy az elmélet nagyon szélesre kiterjesztve, veszedelmessé válhatnék: mert a megváltozott meggyőződésre hivatkozás köpenyegévé lehetne a kielégítést váró hiúságnak épen ugy, mint a sértett hiúságnak. (Igaz! a bal oldalon.) De nálunk nem is ez a helyzet, mert egyik párt sincs azon helyzetben tudtomra, hogy arról lenne meggyőződve, hogy helytelen azon alap, a melyen a párt megalakult; sőt a tisztelt túloldal ugy tudom, ma is helyesnek tartja, hogy az 1867. évi XII. törvényczikk minden határozatai megtartassanak: mig mi ezen az oldalon most is óhajtandónak és kívánatosnak tartjuk, hogy annak bizonyos részei megváltoztassanak. (Csanády Sándor: Az egész! Bakijuk! Halljuk 1 .) Midőn, a tisztelt képviselőház a helyzet ilyen, és mert én senkitől e világon elveinek megtagadását, az azok valósításáról való lemondást nem KÍPV. H. NAPLÓ. 38-2 XIV. KÖTET. i trbi'uar ."{. 1S<.». 297 tudnám követelni; de épen ezért ezt magamtól sem hagyom követeltetni. (Atalános helyeslés.) Ha segíteni akarunk a bajon, csak egy mód van: ne azt kérdezzük egymástól, mi nézetünk a jövő kérdései fölött; de kérdezzük egymástól azt: mi nézetünk a mostani égető kérdések közt? (Atalános élénk helyeslés.) Tisztelt ház! Elveinek, álláspontjának elhagyásával nem tud sem párt sem egyén segíteni, azt a históriából idézett számtalan példával lehet bizonyítani; de uraim, én a mi helyzetünkre hivatkozom csak. Ez is tanúsítja azt, hogy ha elveinek elhagyásával a működés terére lép valaki, ha ezt önzetlenül, ha ezt nem nagyravágyásból, hanem aggódó hazaszeretetből teszi csupán, mint a jelen esetben: mindenesetre nemes áldozat; de a haza ügyeire elveszett áldozat lesz. (Atalános helyeslés.) Azt mondám, tisztelt ház, (Halljuk!) hogy azt tekintsük, kik értünk egyet a természetszerűleg napirenden lévő kérdésekre vonatkozólag. Engedje még meg a tisztelt ház, hogy azok egynémelyükére nézve, az általam legfontosabbaknak tartottakra nézve pár szóval, és főbb irányban jelezzem nézeteimet. (Halljuk!) A mi, tisztelt ház. a közigazgatásnak minden oldal, minden párt. és árnyalat részéről hangoztatott rendezését illeti: én részemről azon meggyőződésben vagyok, és ezt jelezni tartozom, hogy a törvényhatósági tisztviselők választását megsemmisíteni, azokat kinevezett tisztviselőkké tenni nem óhajtom. Lehet a választási visszaélések ellen orvoslást találni, lehet ha ezen tisztviselőknek nagyobb hatáskört adunk, a qualificationalis föltételeken változtatni; de magát a választást megsemmisíteni nem akarom. (Élénk helyeslés.) Tudom, hogy Angliában az önkormányzatot nem választott tisztviselők tartI ják fön: de egyfelől igen helyesen mondatott, itt I több oldalról, hogy nem másolni, hanem a történelmi fejlődés alapján apiikálni kell, (Helyeslés.) már pedig nálunk itt a történelmi fejlődés, más mint Angliában. De nem akarom megsemmisíteni a választást azért som: mert. megvallom, nem tartom a bureaucratiát meggyöngithetőnek, akkor: ha az eddig csak a központban létezett bureaucratiához most egy j törvényhatósági bureaucratiát adunk. {Ugy van!) Már pedig, uraim a kinevezett és állandó.. í rendes fizetést huzo tiszviselö seregből előbb utóbb ] bureaucratia válik; Angliában a kinevezettekből nem í vált azért: mert azok fizetés nélkül szolgálnak. De azt, a mi itt mások által is mondatott, hogy a törvényhatóságok kebelében az administratio különböző ágaiban az öszhangzat előállíttassák: részemről én is helyesnek, és szükségesnek tartom. Lehet, és szerintem kell, hogy legyen ennek kapcsa a kormány által kinevezeti közegekre nézve, annak ott lévő — ma főispánnak nevezett — hivatalnoka, a 38
