Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-329

276 329. országos ülés február 1. 1875. pességet fejleszteni, mielőtt a közterhek nagy mérvben emeltethetnének.

1

' Hiába emeljük a hozandó törvőnyekben az adókat, hiába hozunk be uj meg uj adókat: ha azt a nemzet anyagi ereje, azaz adóképessége többé nem birja. Papíron fog az ily emelés maradni, és az üres államkincstár mellett csak az adóhátralékok tételeit fogja szaporítani. Az állam hasznos beruházások által sokat tehet ugyan a vagyonosodás, és igy az adóképesség emelésére; de a nemzetek gazdaságának egyedüli forrása az évenként kifejtett munka-erőben rejlik. Azon nép lett gazdaggá, annál emelkedett az anyagi jólét, és igy az adóképesség, mely ernyedetlenül tudott dolgozni és okszerűen takarékos lenni. A munkaszabadság, a szabad csereforgalom, a hitelintézmények csodás hatása, a közlekedési eszközök és a fölvilágosodottság terjedése, a tudomány vívmányainak a munka fokozására való alkalmazása, és főként a személyes kezdeményezésnek és tevékenységnek öntudatos fejlődése, mi a rend és szabadság védelme alatt nem szokott elmaradni: ezek voltak és lesznek főtényezői a nemzetek gazdagságának. Ezelőtt harmincz évvel a jelenben a legrendezettebb pénzügyeknek és az anyagi fölvirágzás hallatlan mérvének örvendő Anglia zavart pénzügyi viszonyok közt volt, és midőn egyrészt a jövedelmi adó —• az income-tax — behozatala által ujabb adókat követeli az adózóktól, másrészt a gabonavám eltörlése, ezélszerü vámrendszer behozatala, és különösen a Peel-akta folytán a hitelintézmények rendezése és nagy kifejtése által, melyek mind a nemzeti munkásság fokozását nevezetesen elősegítették, gyorsan szabadult a már-már túlzottá váló pénzügyi viszonyok közül: ugy, hogy ma már nemcsak könynyen viseli terheit; de évről-évre azoknak mérvét leszállítani, terhes adósságainak egy részét törleszteni képes, s a gyűjtött tőke hatalmával tributariusaivá tette a világ pénzben szűkölködő minden népét. A munka és a takarékosság volt azon tényező, mennek segélyével a franczia nemzet, mely kiválókig bírja ezen tulajdonokat : képes volt elviselni azon óriási terheket, melyeket az utolsó szerencsétlen kimenetelű háború rárótt. 700 millió frankkal növelte az adókat, és a múltban gyűjtött töke és a jelenben kifejtett következetes munkásság által a hadisarcz fejében nagyrészt a külföldön kötött öt milliárdnyi államadóssága ma már visszafolyt az országba, és igy maga-inagának adósa, és azon bámulatos eredményt mutatja, hogy ámbár bankjegyeinek parancsolt elfogadási értéket adott és azokat — kivált kezdetben — nagy mérvben szaporitá : a banknak jegyei minden agio nélkül teljes hitelnek örvendnek. Hosszú sorát idézhetném azon módoknak és eszközöknek, melyek az államköltségvetés tételeinek emelése nélkül a nemzeti munkásság fokozását eredményeznék ; de egy beszéd korlátai sokkal szűkebbek, semhogy programmját adhatnám egy Magyarországon követendő nemzetgazdasági politikának, és igy csakis némelyeket akarok megemlíteni. Legfontosabb, mert nélkülözhetlen eszköze a nemzeti munkásság fokozásának: a hitel. A hitelnek leghatalmasabb eszközét: a jegybankügyet oldjuk meg mielőbb czélszerüen önálló alapokon. (Helyeslés.) Igyekezzünk olcsóbb pénzt nyújtani a nemzeti munkásság számára, s igy annak fejlődése bekövetkezend. A hitel ugyan maga tőkét nem teremt; de a heverő tőkéket egyesítve, közvetítése által nyújtja a nemzeti munkásság fokozására oly államban, melyben a biztos jelzálogokra is a megszorult kisbirtokos csak uzsorás kamatok mellett szerezhet pénzt: hol a legjövedelmezőbb vállalatok is csak azért nem állhatnak főn: mert drága a pénz, mely rendelkezésünkre áll; hol a kereskedés számára a hitel mérveit az ország határain tul szabályozzák: (Élénk helyeslés) senki ne várja az anyagi jólét, és igy az adóképesség gyors emelkedését. (Helyeslés.) Ugy hiszem, nem lenne helyén a jegybankügy miként leendő megoldásáról most szólani. Elég legyen most erről csak annyit mondani, hogy annak ezélszerü és alapos megoldása a valuta szabályozása folytán érhető el. mi áldozatokba fog kerülni. Mint már egy izben Jókai barátomnak a bankkérdésben 1869ben tett első interpellatiojára adott feleletemben mondtam, — én nem vagyok és nem lehetek pártolója a jegybank-monopóliumnak; de annak ellentétét : a szabad bankrendszert sem tartom czélszerünek a mi adott viszonyaink között; hanem igenis azon rendszert, mely a bankjegy alakjának egysége és teljes érték szerinti, akadálytalan beváltbatásának biztosítása mellett a hitel termékenyítő hatását az ország minden vidékén fejlődni engedi. A közlekedési ügynél, különösen a vasúthálózat kiépítés ínéi sok hiba követtetett el; de ezen elkövetett hibákat csak tetéznők az által: ha a nagy áldozatok árán létesített vonalok hosszabb időn át zsák-utezákban végződnének, és nem jönnének ezélszerü módon kapcsolatba az európai vasúthálózattal. Öntudatos és ezélszerü eljárás közlekedési eszközeink kiépítésében, meggyőződésein szerint, nem növelné a vasúti garantiák folytán elvállalt terheket, sőt azokat leszállítaná. Hazánk geográfiai helyzete kedvező; hasznosítsuk azt az országanyagi erejének emelésére; az engedélyezett kisebb vonalokat nagyobbakkal kell egyesíteni, és mint a példa Francziaországban is. mutatja: ezen eljárás által a vasutak üzleti kiadásai apadnának, tiszta jövedelmei pedig növekednének. A déli vonaloknak a fővárostól a tengerpartig egy kézben való egyesítése által hasznosittatnék azon számos millió, mely a tengerpart felé való összeköttetés végett már tettleg az állam nagy terheltetésével kiadatott. {Tetszés.}