Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-327
Íi27. országos füfes január 29. 1S7S. 23!) is a törvényhatóságokról szóló tőrvényjavaslatot a névszerinti szavazásnál elfogadta a részletes tárgyalás alapjául és elfogadta a virilis szavazatot is. igaz. hogy a harmadik szavazásnál nem szavazott: hanem az történetesen kedden történt. (Derültség.) Az, a mi bajainknak főoka, hogy azon képviselők, kik belátják, hogy roszra szavaznak: csupa pártfegyelemből mégis megszavazzák a dolgokat. Láttak éveken keresztül, hogy nem egy, hanem talán száz alkalommal mikép küzdött Zsedényi Ede önmagával, mikép roszalta egyik-másik intézményt; de végre a párt erősebb volt az akaratnál és meggyőződésénél, és odaadta szavazatát és támogatta azon iustitutiok létrehozását, melyeket hangosan kárhoztat, s melyekről beismeri, hogy ezek voltak bajaink főokai. Pulszky Ferencz képviselő ur — talán megsértés nélkül szabad mondanom — valamivel ügyesebb íactikához folyamodott, s azt mondja, hogy láttuk, hogy sok pénzt költünk; de nem tudtuk, hogy deficitben vagyunk. De Pulszky Ferencz a pénzügyi bizottságnak tagja volt éveken át. s nem látta, hogy deficitbe megyünk? Midőn mi, kik a ház ezen oldalán ülünk, kiknek szemei elé szándékosan fátyolt tesznek, s csak annyit adnak kezünkbe, a mennyit kötelesek: mégis világosságot merítettünk, s már az 1870-ki költségvetés alkalmával beadott határozati javaslatunkat azzal indokoltuk, hogy a kormánynak ezen gazdálkodása okozta pénzügyi állapotainkat. S Pulszky Ferencz ezt be nem látta? Ez előttem megfoghatatlan. Azt kérdezte a tisztelt képviselő ur, hogy mi lesz, ha valahogy Móricz Pál indítványa elfogadtatik s a ház a budgetet meg nem szavazza? Semmi •egyéb változás nem lesz: minthogy a bársonyszékeken más emberek fognak ülni, azok a bndgetből a legkivetendőbb részeket kiveszik, s az ország tovább fog kormányoztatni. így történik ez máshol mindenütt, s a tisztelt képviselő ur jobban tudja mint sokan, hogy e miatt parlamentalis országban fönakadás nincs. Ő a deficitet mentegetni s igazolni akarta s azt mondja, hogy nem mind deficit, és rájött a vasúti kamati biztosításra és nagy ékesszólással azt akarta bebizonyítani, hogy igen hasznos dolog az, ha 4°/ 0-kos kamatra kölcsön adjuk a pénzt, mely valaha talán vissza fog fizettetni kamat nélkül, 4i melyet mi 9 —10%-tel veszünk föl. Meglehet, igaza van abban, hogy a pénzügyministernek, ki alatt a pénz vissza fog fizettetni: igen jó dolga lesz ; de én ebben jó gazdálkodást nem látok. Miután elősorolta volna, — mint mondom,— a kormánynak hibáit s valóban élesen megtámadta őt e hibákért: akkor azt mondja, hogy ő a kormányt támogatja. (Derültség szélső halról.) A logika, melylyel ezt a ház előtt bemutatta: hasonlított ahhoz, a mely szerint az áll: „így magyarázható jóra, hogy Peleskén nincsen óra". (Élénk derültség.) Miután nem föladatom a tisztelt ház idejét hosszasan igénybe venni az egyes beszédek bírálatával, áttérek magára a dolog érdemére. Én ugy fogtam föl mindenkor, hogy mikor a budget van tárgyalás alatt: akkor a kormánynak összes: bel- és kül-, közösügyi-, horvát-szlavón- és magyar politikája mind bírálat alatt van. Ne méltóztassanak azért megijedni: mert a jelen kormány politikájának bírálata nem fog hosszú időt igénybe venni, mivel politikájának semminemű látható eredményét nem tapasztaltam, és semmi látható eredményre nem vezetett: ha csak föl nem említem például a beliigyminister urnák színházi épületét, a melyről a maga idejében többet: vagy a vallás- és közoktatásügyi minister által az egyetem könyvtára tetejére illesztett aranyozott kis paprika- tartókat. (Derültség.) Ezek a Bittó-Ghyczy-kormány politikája eddig egyedül látható eredményei. Méltóztassanak nekem mást mutatni. Azt én is beismerem, tisztelt ház, hogy a jelen kormány nehéz körülmények közt vette át az ügyek kezelését, és hogy midőn a jelen kormány kormányra lépett : az ország oly pénzügyi állapotban volt, melyet sokan kétségbeejtőnek szerettek mondani, és idejött a ministerelnök ur mintegy írj magyar Atlasz, a ki vállalkozik roskadozó pénzügyeinket izmos vállain föntartani. (Derültség.) És ha a költségvetés benyújtása előtt mondott beszédét elolvassuk : azt fogjuk látni, hogy annak fényesen meg is felelt. Ebben a következőket mondja a tisztelt minister ur: „ Előterjesztéseink az iránt is megfogják nyugtatni és arról is meg fogják győzni a tisztelt házat, hogy komoly szándék, aránylag csekély áldozatkészség, sőt mondhatnám a haza iránti kötelességérzet csak azon közönséges foka mellett, a melyre normális körülmények közt kell, hogy biztosan számolhasson az állam minden egyes polgárnál : két év alatt helyreállítható államháztartásunkban az egyensúly . a nélkül, hogy akár a nemzetgazdászat valamely ága. a reá rovandó terhek alatt sorvasztassék; akár valamely nagy nemzeti intézmény vagy életbevágó érdek ez által koczkáztatva lenne." Uraim, hogy azon állapotban, a melyben pénzügyeink akkor voltak, mikor a jelen rainisterium a kormányt elfoglalta, nyolcz hónap alatt ily eredményt vivott ki: ez valóban óriási. És azt, hogy két év alatt az egyensúly helyre lesz állítva: a ministerelnök ur beszédében továbbá is ismétli. Azt mondja: „azt hiszem, meg fognak győződhetni a tisztelt képviselő urak, hogy az általuk előterjesztendő javaslatok alapján 187G. évre majdnem egész biztonsággal várhatni államháztartásunk egyensúlyának helyreállítását."
