Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-311

311. orsaágos ülés éeezember 17. 1874. 17 tisztelt pénzügyminister ur mondott, hogy az eredmény iránti megnyugvás egyforma, akár a megyei bizottság választ, akár a közvetlen érdekeltek. Nem áll pedig azért, mert a megyei bizottságnál számtalan helyen előfordul azon eset, hogy, mint igen jól tudjuk, a törvényhatóság egyik része sokkal erősebben van képviselve, mint a másik. Az egyik rész tehát, nem is téve föl rósz szándékot, de már az egyének kellő ismerete hiányában is, oly választásokat eszközölhetne a másik részre nézve, mely, ha a legjobb emberekre esnének is, de nem esnének olyanokra, a kik iránt a legközelebb érdekelt adófizetők e tekintetben bizalommal viseltetnek. Már pedig megnyugtatás csakis ugy eszközöltethetik, hogy ha azok vesznek részt a választásban, a kik épen e ezélból az érdekelteket közvetlenül tisztelik meg bizalmukkal. Ha jól emlékszem — nem állhatok jót érte, — még midőn a mostani kataszter készült, nem járásonként ugyan, de községenkint készült az igaz, de ugy emlékszem, hogy a községeknek megvolt a joguk, hogy kitűzzék azt, a ki a község részéről a fináncz közegekkel együtt az eljárásban résztvegyen. Azt, hogy nem akarjuk megadni azon jogot, a mivel akkor is birtak a polgárok: ezt semmivel sem tartanám igazoltnak. És meg kívánom jegyezni, hogy igen félnék, hogy a törvényhatósági bizottság általi választásoknál sok helyen az adózóknak épen azon része nem volna kellően képviselve és nem nyerne megnyugtatást, melynek minden tagja egyénileg legkevésbé bírván átlátni az ott történteket, leginkább szükséges, hogy megnyugtatást nyerhessen; mert a megyei bizottságban a nagy- és a közép birtok teljes erővel képviselve van, tehát választhat olyat, ha tetszik, vidékenként, a kikben megbízik; de az adózóknak alsó harmada, mely a megyei bizottságban legkevésbé van képviselve: azt nem teheti ; ezen oknál fogva, még ha igazságos és helyes volna is az adókivetés, nem volna menthető ezen tett azon gyanútól és nyugtalanságtól, hogy rovására helytelenül vettetik ki az adó. Én tehát a képviselőház eredeti szövegét pártolom. (Helyeslés bal felől.) Ghyczy Kálmán pénzügyminister : Továbbá is maradok azon vélemény mellett, melyet bátor voltam kifejezni. Azt monda Paczolay képviselő ur, hogy nem kell félnünk attól, hogy a részvétlenség a választásnál olyan legyen, mint volt az ötvenes években. Tökéletesen igaza van; én inkább az ellenkezőtől tartok, hogy tudniillik a részvét oly nagy és oly szenvedélyes lesz, hogy a nagy tömegben épen ez fogja a helyes választást nehezíteni és megakadályoztatni. Azt monda a tisztelt képviselő ur, hogy ő azért pártolja azon választási módot, mely a képviselőház eredeti szövegében foglaltatik; mivel ez az KÉPT. H. HAPLÓ. 18|. XIV. KÖTET. első eset, mely az érdekeltek képviseletére van alapítva azon mérvben, mely mérvben azok a közadók terhét viselik. Én épen e tekintetben látom egyik hiányát ezen választási módnak; mert a képviselőház javaslata a járási bizottságoknak megválasztását egészen tisztán magukra a földbirtokosokra bizza; egy adónem sincs pedig nálunk, melynek kivetésébe csupán egyedül maguk az illető adózók folynának be, hanem a közérdek megkívánja, hogy valamint például a jövedelmi adónál befolyhatnak az adókivető bizottságok tagjaiból azok is, kik a jövedelmi adóval in specie terhelve nincsenek, ugy viszont azon választásoknál, melyek a földbirtokra kivetendő adóra nézve ejtendők meg: igen czélszerünek látom, és a közérdekhez tartozónak vélem, hogy, miként ez a megyei bizottságokban megtörténhetik, más polgárok is, kik nem egyenesen földbirtokosok, befolyhassanak a járási bizottságok megválasztásába, hogy igy ne egyedül maga a földbirtokos osztály szabályozza a maga adóját, midőn az ország többi polgárai hason joggal fölruházva nincsenek és fölruházva nem is lehetnek. Hogy a községeknek — mint az előttem szólott képviselő ur mondotta — az ötvenes években meg volt engedve, hogy bizonyos instantiával és kérelemmel proponálhattak tagokat, a kik által beakartak folyni a kataszteri eljárásba: ezt megengedem ; de utoljára ez csak községi választás volt, és valamint többi rendelkezései azon korszaknak nem vezettek hasznos eredményekre: ugy mondhatjuk, hogy egyik oka annak, hogy az a kataszteri munkálat, mely az ötvenes években készült, nem felel meg a czélnak : ép azon forrásból ered, hogy e kataszteri munkálat végrehajtásában a községi közegek, úgyszólván, maguk jártak el, és ez által tették oly különbözővé egyes községek között a munkálat eredményét, a mely ellen most is panaszkodunk. A törvényhozásnak tetszett minden választást, mely a megyében megejtendő, a megyei bizottságra bízni. Én azt látom, hogy, a miről itt szó van, szintén egyik neme a választásnak, mely a megye érdekében megejtendő, s azért nem látom okát, miért térjünk el ezen esetben a törvényhozás által átalában megállapított választási módtól, és mért ne maradjunk azon módnál, melyet a törvényhozás minden más ilynemű választásra nézve helyesnek jelentett ki. Különben is a megyei bizottságokban jelen vannak a kevésbé vagyonos polgárok szintúgy, mint a vagyonosabbak, és én azt hiszem, hogy ép azok és a középosztály e választásokra nagyobb befolyással fognak birni a megyei bizottságokban, mint a legvagyonosabb osztály, a mely külön kúriában maga választván, ez által bizonyosan túlságos befolyást gyakorolna az eredményre. 3