Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-327

327. országos ülés január 29. 1975. 221 Bemutatóin Csongrádmegye fölterjesztését a Bukovinában élő magyaroknak Magyarországba leendő letelepítése iránt. (Helyeslés.) A kérvényi bizottságnak adatik ki. Simonyi Ernő : Tisztelt ház! Van szerencsém benyújtani a „Vesta" czirnü győri takarékos hitelegylet kérvényét, melyben jogorvoslatot kér azon intézkedés ellen, mely szerint több adóval rovatott meg, mint a mennyi törvény szerint megilleti. Kéri az intézkedést megtenni annál inkább, mintán ezen egylet csupán a kisebb iparosok fölsegélyezésére alakult, hogy azok az uzsorától megmeneküljenek. Elnök: A kérvényi bizottságnak adatik ki. A ministerelnök ur kivan szólani. Bittó István ministerelnök: Tisztelt ház! Molnár György képviselő urnák az 1873. évi zárszámadások és ugyanazon évre szóló nyugdijak kimutatásának előterjesztésére vonatkozó interpellációja következtében kötelességemnek ismerem jelenteni a tisztelt háznak, hogy a kérdéses zárszámadások azon okból nem voltak eddig a tisztelt ház elé terjeszthetők: mert az 1870. évi XVIII. törvényczikk 22. §-a értelmében ezen zárszámadások mindig a főszámvevőszék észrevételeivel és a nnnistertanács erre vonatkozó határozataival együtt térj esztendők a ház elé. Már pedig ezen észrevételek némelyikére, különösen egy tárczára vonatkozó észrevételek némely pontjaira fölvilágosító adatok pótlólagos előterjesztése kívántatván, a ministertanács nem volt azon helyzetben, hogy ezek iránt végleges határozatot hozzon. (Halljuk!) Minthogy azonban ez a zárszámadások számtani eredményére semmi befolyással nincs, s inkább a zárszámadás tüzetes táigvalásánál lesz szükséges: van szerencsém ezen zárszámadásokat már most a ház asztalára letenni, föntartván magamnak a ministertanács erre vonatkozó határozatait néhány nap múlva pótlólag terjeszteni be a tisztelt háznak. Egyúttal jelentem a tisztelt háznak, hogy ezen zárszámadások kellő mennyiségű példányokban kinyomatván : gondoskodtam arról, hogy azok a ház elnökének rendelkezésére bocsátassanak és még ma vagy holnap a képviselő urak közt kioszthatók legyenek. Egyúttal bemutatom a főszámvevőszék által 1873-ra készített 40 darab kimutatását a magyar államot terhelő nyugdijasoknak, továbbá ugyanezen nyugdijasokra vonatkozó észrevételeit a ministertanácsnak. Kérem ezeket előzetes tárgyalás végett a zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottságnak kiadni. Elnök: A beterjesztett zárszámadások szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás végett a zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottsághoz fognak utasíttatni. Következik a napirend, vagyis az IS75-ik évi államköltségvetés átaíános tárgyalásának folytatása.. Sennyey Pál báró: Tisztelt ház! (Halljuk !) Midőn az 1875. évi államköltségvetést — sok tekintetben igen nehéz és szomorú pénzügyi és nemzetgazdasági viszonyok közt — tárgyaljuk, mindenek előtt egy kérdésre nézve kell mindenkinek önmagával tisztába jönnie, s ez az: helyes-e azon politika, mely a tisztelt kormány által előterjesztett előirányzatban mintegy kifejezését találja? Komoly, beható és lelkiismeretes megfontolása után e kérdésre nemmel kell magamnak válaszolnom. (Élénk helyeslés bal felől.) Miben mutatkozik a kormány politikájának alapeszméje? A rendszer gyökeres megváltoztatása nélkül, sőt annak féltékeny elkerülése mellett alkalmazott aprólékos takarékosságban (Ugy van\ bal felől.) és az adók fölemelésében. (TJgy van\ Ugy vanl bal felöl.) Ez az egész terv. a mely körül öszpontosul (Halljukl) a tisztelt kormánynak egész törekvése; ebben merül ki a tisztelt pénzügyminister urnák mindnyájunk által tisztelve méltányolt, hálásan elismert hazafiúi buzgalma és hangya szorgalmú (igyekezete. És még ez eljárás közben is az oroszlánrész az adófölemelésnek jutott. Bár nem kívánom ismételni azon megjegyzéseket, melyek a pénzügyi bizottság által történhetett reductiokra nézve több oldalról megemlittettek : mégis constatálnom kell azt, hogy a takarékosság utján a tisztelt kormány a lehető határokig nem ment el; (Ugy van! bal felől.) s ezenfölül van sok jelenség arra, hogy a tisztelt kormány, azon fontosságnak, a melylyel belállapotainknak rendezése a pénzügyi bonyodalmak rendezésével kapcsolatban áll: kellő súlyt nem tulajdonit; mert különben nem történhetett volna meg, hogy a tisztelt kormány, habár nem hosszas, de mégis több hónapig tartott működése alatt ez irányban egyetlenegy, habár nem is initiáló, de legalább előkészítő lépést ne tett volna; s nem volna megfogható, hogy az országgyűlési cyclus megnyitása alkalmával sem a házban, sem a bizottsági tárgyalások közben a bel administratio rendezésére, akár megállapodásaira, akár a vég elvekre nézve nyilatkozatot ne tett volna ; és még azon előterjesztések is, melyek a pénzügyministeriumban másod sorban, mintegy másod fölvonásban kilátásba tétetnek : tartok tőle, hogy a materiális időszüke miatt ez országgyűlésen többé érdemleges tárgyalás alá nem fognak kerülni, és ha az elmulasztott évek után még egyet elmulasztunk: tartok tőle, hogy a bajok nagysága oly gyökereket fog verni, hogy még az igen merész adófölemelések sem fognak bennünket bajunkból kisegíteni. (Helyeslés bal felől.) Pedig az én nézetem az, és ha nem csalódom a tisztelt kormány és az én fölfogásom közt az a i lényeges különbség, hogy ha a pénzügyi nehézségek