Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-326
216 82g. országos ülés január 28. 1875. És én bátran merem állítani, hogy ha a központi költségek oly szigorú mérlegelés alá vonatnának, mint az legközelebb Bécsben történt, hol a plajbász-papiros-fogyasztás ellen inquisitiot indítottak : azt hiszem, itt is sok plajbászt, sok spanyolviaszt, fát és papirost ki lehetne húzni ugy, hogy azon dologi kiadások, melyek már 1872-ben 5 milliót tettek a ministeriumoknál és törvényszékeknél, igen nagy mértékben kevesbíthetek volnának. Nem fogadhatom, tisztelt ház! el a budgetet még azért sem, mert a budgetben igen nagy mértékben szerepel a deficit. Ugyanis az én számitásom szerint, mint már előbb is említem : 35 millió forintot tesz a deficit. Én, tisztelt ház! a pénzügyek rendezésénél csak oly számokat fogadhatok el, melyek biztosak. Már pedig nem tartom bizonyosnak a 4 millió adóhátralékot, nem tartom bizonyos számnak az 1,800.000 frt bérhátralékot. Én, tisztelt ház! megengedem, hogy az ország nagy része adóját megfizetheti, ha a termés középszerű lesz; de nem hiszem, hogy azért az adóhátralékokat a legjobb vidékeken is képesek legyenek megfizetni; nem hiszem, pedig azon egyszerű oknál fogva: mert az ezelőtti rósz évek termése mindenütt igen nagy hitelműveleteket kivánt az egyesektől, ugy hogy e hitelműveletek a termés jövedelmét fölemésztették. Nem hiszem, tisztelt ház i hogy az 1,800.000 frt bérhátralék bejöjjön, tekintve azon ősi szokást, hogy a bérhátralékok mindennapi csemege, és így nincs ok azt hinni, hogy e szokás most mért változtathatnék meg. Nem hiszem az adóhátralékok bevehetését azért sem : mert, az én számításom szerint, 2 1 / 2 milliót tesz azon terület, a mely területen semmi nem termett, mert midőn valakinek csak a vetőmagra való termett meg: akkor a jövedelem nulla, és akkor, bármint igyekezzék is a kormány az executió utján az adókat behajtani és az egyes vidékeken a lefoglalt tárgyak számára depókat fölállítani és elvétetni teheneket és a párnákat ; azokon a vidékeken az adóhátralékok nem fognak befolyni. Nem fogadhatom el a budgetet a tárgyalás alapjául azért sem, mert abban — mint mondám — 35 millió deficit van, a mely deficit az országra és egyesekre nézve egyiránt káros. Veszélyesnek tartom pedig az országra nézve azért, mert hiszen már eddig is oly virtuozitásra vittük kicsinyben, hogy a kamatok 15 millióra növekedtek. Már most, ha mi szaporítjuk a kamatokat, honnan vennék rá a pénzt? Az egyesek zsebéből V Ha az egyesek zsebébe nagyon sokáig kaparászunk, az kilyukad, és ha az egyesek zsebe kilyukad, lyukas lesz az országé is. (Derültség.) Nem fogadhatom el magam részérői ezen deficitet azért sem, mert vesiélyesnek tartom a termelésre nézve. Ha ugyan is az ország, vagy annak nagy része minden pénzét adókba fizeti, annak nagy része, körülbelől 100 millió idegen országokba megy. És mi lesz ennek a következése? Az, hogy mennél több pénzt viszünk ki: annál kevesebb marad benn az ország • ban a termelésre ; tehát nem a jövedelemből, a fölöslegből fizeti néhány év múlva az adót, hanem a tőkéből; vagy miután a tőkének megtámadását csak eszeveszett finánczia követelheti: mi történhetik ? Az, hogy bizonyos megtakarításokat keli tenni olyanoknál, a melyek által az ország élete veszélyeztetve van; mert megtakarítani a kamatoknál nemlehet, szintúgy nem lehet a hadseregnél sem, — ámbár népszerűtlen eszme, de kimondom meggyőződésem szerint — hogy a hadseregnél mindaddig, míg az európai politika nem változik: csak igen keveset lehet megtakarítani. Tehát, miután ezeknél nem lehet megtakarítást eszközölni: igen természetes, hogy majd az igazságszolgáltatásnál, administratiónál, és nem tudom minél fogjuk megtakarítani, úgyis ezen az esetben az egyén jóléte, biztonsága lesz veszélyeztetve. De veszélyesnek tartom a deficitet azért is, mert az a pénzt megdrágítja. Igen természetes, hogy azon államban, a hol az állam minden évben pénzt keres és pénzt kér, az államnak kamatjai is magasak. Jelenleg nálunk az állampapírok körülbelől 10—15% jövedelmeznek. Mi ennek a természetes következése? Az, hogy ha valaki 15°/ 0 jövedelmező papírokat vehet, s Péterrel vagy Pállal nincs semmi baja, hanem levágja a szelvényeket és beváltja: pénzt másnak olcsón nem ad, s az egyes is csakis azon arányban kap pénzt, a milyen arányban nagy az állampapíroknak kamatja, vagyis a kamatláb óriásilag emelkedik, a mint tényleg emelkedett nálunk már három év óta. Nem fogadhatom el azért sem: mert veszélyesnek tartom a hitel tekintetében is. Tisztelt ház! Én azt hiszem, hogy Magyarországra nézve a nemzeti önálló bank fölállítása életkérdés. Már most, tisztelt ház, miután nekünk a hitelünk rósz; de egyátalában az idegenek nem igen szokták pénzüket idegen országba elhelyezni egyesek szakálára: nagyon természetes, hogy Magyarországban ezen önálló nemzeti bank csakis az ország közvetítése mellett állhat föl. Én, tisztelt ház! a nemzeti önálló bankot nem tartom ábrándnak. Azt hiszem, hogy ehhez csak elhatározás kell, és az fölállítható ; mert az 9% jövedelmez egy társulatnak, tehát 4°/ 0-el többet, mint bármi más európai vállalat, bármely más országokban, bármi más vállalatok jövedelmeznek. Igen, de ehhez bizalom szükséges; hogy pedig Magyarországban bizalom legyen : ahhoz mellőzhetlenül szükséges, hogy az ország financziái rendeztessenek; mert a mely országnak financziái rendezve nincsenek, a mely évről-évre többet költ: az vagy financzialiter ügyetlen, vagy uralgó csillaga , a corruptio; és azon országnak, melyben a eorruptio
