Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-311

311. országos ülés deczember 17. 1874. 15 pedig, kik a harmadik harmad rész adóját fizetik. így történt volna a választás, és az ekként meg­választattak lettek volna tagjai a járásbizottságnak. E helyett a főrendek azt kívánják a módosításban, hogy ejtessék el ezen választási mód és a járás­bizottságnak mind elnökét, mind tagjait és póttag­jait az illető törvényhatóság válaszsza. A kataszteri bizottság szintén elfogadásra ajánlja ezt, először azért: mert a pénzügyi hatóságot rop­pant sok előmunkálattól menti föl, melyekkel az előtti választási mód járt volna; de másodszor azért: mert a főrendiháznak, a kataszteri bizottság véleménye szerint, csakugyan igaza van abban, hogy a földadómunkálat nem csupán íinancziális munká­lat, hanem rendezkedési kérdés, s ilyennél azon analógiánál fogva, mely más hasonló kérdésekben fönáll, hogy t. i. a törvényhatóság választja az egyes küldöttségeket, melyek például a jövedelmi adót vetik ki: kívánatos, hogy szava legyen a törvényhatóságnak ezen bizottságok választásánál is. De nem praejudical ezen választási mód a föld­birtokosok érdekeinek sem, mert hiszen a törvény­hatosági bizottságokban képviselve van a földbirto­kosoknak minden fokozata, és mert a választások csak a földbirtokosok közül, és pedig a vidékekre és a nagy-, közép- és kisbirtoknak képviseletére való tekintettel fognak megejtetni. A kataszteri bi­zottság, mondom, ezen indokoktól vezéreltetve, elfo­gadta és elfogadásra ajánlja a főrendi módosítást. Várady Gábor : Tisztelt ház! Én sem a főrendiház módosítását, sem a kataszteri bizott­ság javaslatát nem fogadhatom el; hanem kérem a tisztelt házat, méltóztassék saját eredeti megálla­podása mellett megmaradni. A kataszteri bizottság javaslata kétségtelenül jobb, mint a főrendiház mó­dosítása, mert a főrendiház azt mondja : „a kije­lölő bizottság közbejöttével a főispán kijelölésére azon törvényhatóság választja meg". A kataszteri bizottság pedig azt mondja: „a kijelölő választmány közbenjöttével azou törvényhatósági bizottság vá­lasztja." A különbség a kettő és a képviselőház ere­deti megállapodása között az. hogy ott a bizottság elnökét minden kijelölés nélkül a törvényhatóság bizottsága választja meg, a bizottsági tagokat pedig a járásokban választják. Erre nézve igaz, egy hosz­szadahnas eljárás van a képviselőház javaslatában, mely egy kissé complicalt; azonban a kataszteri bizottság javaslatában csak azon indokolás foglal­tatik, hogy ő nem ajánlja a főrendiház módosítását, részben elvi tekintetből: mert tudiillik nem akar a főispánnak még külön befolyást tulajdonítani a kijelölő választmányban gyakorolt befolyásán kívül, a melyben ő az elnöklő, részben stiláris tekintetből. De kikerülte a kataszteri bizottság figyelmét az, hogy neki nagyobb föladata lett volna ennél, a mennyiben indokolnia kellett volna, hogy a képvi­selőház eredeti megállapodása miért legyen meg­változtatva. És ugy látszik, a bizottság figyelmét ki­kerülte. Pedig a tárgy sokkal fontosabb, mint sem azon oly könnyedén lehetne ezen áthaladni. Elvi kérdés van itt. A tisztelt ház, tisztában volt az iránt, hogy a kijelölést a tagoknak megválasztásánál mel­lőzni kívánta, ós bízta azt minden kijelölés nélkül a törvényhatósági bizottságra, Azt hiszem, a képviselőház ezen megállapo­dásaival szemben szükségtelen a bővebb indokolás ; mert mindnyájan tisztában vagyunk az iránt, hogy minden kijelölés kisebb-nagyobb mértékben, de a szabad választásnak mindenesetre korlátozása. A törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényben benne van ugyan a kijelölés; de a képviselőház ettől elállott s a kijelölés nélkül gyakorlandó választást bizza a törvényhatósági bizottságra. Tehát én óhajtottam volna, hogy a kataszteri bizottság ezen fontos • megváltoztatás tekintetéből in­dokolja, hogy miért kívánja : hogy a ház eredeti megállapodásától eltérőleg, a főrendiház javaslata némely módosítással elfogadtassák. De ha indokolta volna is ; én mindenesetre megmaradtam volna és megmaradok most is a képviselőház eredeti javas­lata mellett, a mely ellen semmi más érvet nem lehet fölhozni, mint hogy kissé complicalt; de, meg­győződésem szerint, nem annyira complicalt, hogy nem volna kivihető; másrészről nagy megnyugvást nyujtand az, hogy minden kijelölés nélkül a tör­vényhatósági bizottságokra bizatik az elnök meg­választása, a bizottsági tagoknak választása, pedig a járásokra. Azért kérem a tisztelt házat: méltóz­tassék az eredeti megállapodást föntartani, és sem a főrendiház, sem a kataszteri bizottság javaslatát el nem fogadni. Ghyczy Kálmán pénzügyminis­ter : Tisztelt ház! Én az előttem szólott tisztelt képviselő úrral nem érthetek egyet. Ő azt monda, hogy a képviselőháznak eredeti javaslatát kívánja megtartatni, a többi között azon tekintetből is, mert a kataszteri bizottság nem indokolta, hogy miért nem fogadta el a képviselőháznak eredeti javaslatát. Én bátor leszek erre nézve egy pár indokot föl­hozni. Méltóztassék a képviselőház által javasolt vá­lasztás módját meggondolni. Különösen a járási bizottság tagjaira nézve az mondatik, hogy a járás három aljárásra osztassák föl. Az első aljárásban azok választanak, kik együtt a járás összes földadó­jának egyharmadát fizetik; a másodikban választa­nak azok, kik földadójuk nagyságára nézve ezek után következnek; s azok végre, kik együtt a já­rás összes adójának harmadik harmadát fizetik, a har­madik átjárásba tartoznak. Méltóztassanak elhinni, hogy, a mint ki volt mutatva, a kataszteri bizottság egyik korábbi ülé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom