Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-323
66 323. országos ülés január 23. Ifc75. (Ellenmondás. Zaj. Szónok nem hallható.) Éu tehát &z ellenszenvet igazoltnak nem tartom; ha panaszra ok van, csak a fővárosnak lehet oka. Madarász József: Kivált a Ferenczvárosnak! (Derültség.) Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Nem akarok azokra válaszolni, miket az előttem szóló fölemiitett; de azon meggyőződésemet még sem hallgathatom el, hogy egyátalában nem voltak méltányosak azon észrevételei, melyeket ő részérő], illetőleg Pest város részéről fölemiitett. Azon mégis csodálkozom, és hivatalos állásom szempontjából csodálkozhatom is, hogy ha jól fogtam föl az előttem szólott szavait, ő azt véli, hogy a sorsolási kölcsön valami igen dus kamatokat hoz az országnak. Én mondhatom, hogy a folyó évre már a sorsolási kölcsön kiadásait, ha nem is nagy részben, de mint a költségvetésből méltóztatnak látni: már az állampénztárból kell fedezni. A dunaszabályozást egyátalában nem emiitette a tisztelt képviselő ur. Bécs mellett is szabályoztatik a Duna. de Bécs egy harmadrészszel járul annak költségeihez; Budapesttől semmit sem követel az ország. Emelkedett, az adó, de emelkedett az ország más részeiben is. Emelkedett Pesten a kereskedelem, forgalom, a jólét, és sokkal nagyobb mértékben, mint aránylag más városokban. És bocsásson meg a tisztelt képviselő ur, csodálkozom azon, hogy egy kereskedő város képviselője azt mondja, hogy a vasutak, melyek nagy hasznára létesíttettek az országnak: Pestnek épen nem voltak hasznára. Ezek emelték a kereskedelmet, mely aztán leginkább Pest városának különben is elegendő tőkével biró lakosainak javára vált. Ezeket azonban csak mellesleg említve meg,kénytelen vagyok némi fölvilágositásokat adni azokra nézve, miket Madarász József tisztelt képviselő ur mondott. Itt nem arról van szó, hogy valamely luxus-épületek kedvezményekben részesittessenek; ámbár, ha azok részesittetnének is kedvezményekben, nem a luxus volna a főczél: hanem volna azon munka, mely ezen épületek fölállítása által a munkás-osztálynak jut. De itt szorosan véve törvény-magyarázásra is van szükség. Az 1871. évi XL. törvényczikk a körúton épitett házakra 15, illetőleg 30 évi adómentességet engedélyezett azon föltétel alatt, hogy ezen építések ezen adómentességet annyiban élvezik, a mennyiben legalább 48 lábnyi magassággal birnak* Ez benfoglaltátik a 8-ik §-ban. A 9-ik §. azután átalánosságban mondja: Az ezen 8-ik §-ban érintett adózási kedvezmény kiterjesztetik mindazon épületekre is. melyek az 1870: LX. törvényczikk alapján nyitandó főközlekedési sugárút létesithetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által kisajátított területen emeltetnek. Valóban támadt is kérdés: vajon ezen úgynevezett nyaralókra, miután ezek is a sugárúton és a fővárosi közmunkatanács tervei szerint építtetnek, az adómentesség kiterjesztethetik-e, miután képtelenség azt kívánni, hogy egy nyaraló 48 láb, tehát két emelet magasságára emeltessék. De átalában lévén kiterjesztve az egész sugárúti területre ezen adómentesség: nekem csakugyan ugy látszik, hogy a törvénynek intentioja nem is lehetett más, mint az, hogy kiterjedjen az adómentesség ezen épületekre akkor is, ha nem is fogják azon magasságot elérni, melyet a törvény megkíván, de melyet a nyaralók a dolog természeténél fogva nem igényel-' nek, mert a törvénynek czélja épen az, hogy a sugárút egészen kiépíttessék. Én azt gondolom, hogy a törvény szigorú értelmezése által igazoltatik az, mi a törvényjavaslatban e tekintetben foglaltatik. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház az 5-ik §-t a pénzügyi bizottság javaslata szerint? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 6-ik §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott.) Elnök: Hétfőn délelőtt 10 órakor egy rövid ülés tartására kérem föl a tisztelt házat, melyben az imént elfogadott törvényjavaslat harmadszor fog fölolvastatni. (Az ülés végződik d. u. 2 l j, órakor.)
