Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-323

323. országos ült-s január 23. 187Ó; 151 nyájunk czéljával ellenkezőleg egy alkotott törvénynek végrehajtásánál ily szembeszökő igazságtalanságok tűnnek ki: akkor azt megtagadni, hogy A belügyminister vegye a kérdést fontolóra és a háznak véleményes jelentést tegyen róla, helyeselni nem lehet. Én tehát, mint előbb mondám, indítványozom, hogy a kérvény a belügyministernek adassék ki oly czélból, hogy erre vonatkozólag a háznak mihamarább véleményes jelentést tegyen. (Helyeslés bal felől.) Pulszky Ágost: Tisztelt ház! A házszabályok egyik §-a azt tartalmazza ugyan: „hogy a házban fölmerült indítványok és javaslatok, — akár czélozzák törvény alkotását, akár nem, — a tárgyalás bármely fokozatán elvettettek, ugyanazon ülésszak alatt többé tanácskozás alá nem kerülhetnek." Én apellálok a tisztelt házra, vajon ugyanezen kérdés ugyanezen két indítvány alakjában, a melyek a szélső bal oldal és Tisza Kálmán igen tisztelt képviselő ur részéről tétettek: nem kerülí-e már egyszer a tisztelt ház elé tárgyalás végett és el nem döntetett-e már? De sokkal többször tért már el a tisztelt ház a házszabályok betűjétől, kivált a hol oly indítványok sorsa forgott fön, a melyek a túloldalról származtak, semhogy reménylenem lehetne, hogy szigorúan kivánjon a fisztelt ház az önmaga által alkotott szabályokhoz ragaszkodni. Bár azon meggyőződésben élek tehát, hogy szorosan véve a kérdés fölött szavazni sem lehetne: mégis, előrelátva azon eshetőséget, hogy i'z ennek daczára szavazás alá fog kerülni, engedelmet kell kérnem a tisztelt háztól, hogy azoknak tényleges tárgyalásába is bocsátkozzam, a melyek e kérdésben az imént fölhozattak. Az előttem szólott képviselő ur kérdésesnek állította, hogy helyesen vagy helytelenül jártak-e el a központi bizottságok, midőn január vége utánra tűzték ki az összeírás megkezdését. S ha ez kérdéses is: szerinte, kérdés nem lehet az, hogy teljes törvényesen jártak el. Fájdalom, én is azt hiszem, hogy az, vajon törvényesen jártak-e el vagy nem: most már kérdés alá nem jöhet. Kétségtelenül törvényesen jártak el. a törvény betűje szerint; de épen azért, mivel a törvényhozás föl nem teheté, midőn e törvényt megalkotta, hogy ily mérvű visszaélés, a közjavak a haza javának (Nevetés bal felől) a törvényhozás kifejezett intentiójának ily flagrans és scandalosus sértése követtessék el. (Nevetés bal felől. Fölki•dltásolc: Rendre, dologra. Nagy zaj.) Ismétlem flagrans és scandalosus sértése mind a törvény inteníióinak, mind az ország érdekeinek a központi bizottságok részéről. (Fölkiáltásole bal felől: Rendre! Szónok szava nem hallható a nagy zajban.) Elnök: A házszabályok értelmében képviselőt rendreutasítani az elnöknek áll kötelességében. Legyen meggyőződve a tisztelt ház. valahányszor annak szükségét fogom látni, nem fogom azt elmulasztani. Pulszky Ágost: Akár hogy zúgolódjék a tisztelt túloldal, mindig élni fogok olyan kifejezésekkel, melyeket ezen eljárásra egyedül tartok alkalmazhatóknak, s melyeket ez esetben teljesen parlamentalisoknak is tartok. Hogy pedig ily természetű ez eljárás, ily természetű az ország érdekeivel szemben, — erre vonatkozólag ismét appellálok a túloldal belátására. Vajon helyeselték volna-e, ha a központi bizottságok ezen eljárása azt eredményezi, — mert tuloztathatik is, — és azon törvényhatóságok, melyek februárra tűzték ki az összeírást, ugyanazon joggal kitűzhették volna azt, májusra, sőt június elsejére is, — mondom helyeselték volna-e: ha e flagrans sértés azt eredményezheti, hogy az ország a központi bizottságnak ezen eljárása folytán hosszú időre képviselet nélkül marad, a mennyiben ezen országgyűlés mandátuma lejártával az uj választások, az összeírások be nem fejeztetvén, meg nem ejtethettek volna, s így uj országgyűlés sem lévén összehívható, az egész törvényhozás s kormányzati működés megakasztatnak. Vajon helyeselhető volna-e ez ? Hogy pedig ezen aggodalom nem alaptalan, és, hogy az illető törvényhatóságoknak ez legalább is intentiójában lehetett: igen világos, ha azon terminusokat szemügyre vesszük, melyekben a reclamatioknak végbe kell menniük, Azt mondta az előttem szólott tisztelt képviselő ur. hogy így sem fejeztethetnek be egy időben az összeírások, s így az egyenetlenségnek ugy is be kell állani; egyik törvényhatóság nagyobb a másik kisebb, ha emitt január végén befejeztethetnek az összeírások, amott csak februárban történhetik az meg. Én ez állítást kétségbe merem vonni, mert a törvény gondoskodott arról, hogy az esetben, ha a törvényhatóság kicsiny: kevesebb ; ha pedig nagy: több összeiró küldöttség választassák. Ha nagyobb a kerület: ám gondoskodjék a központi bizottság arról, hogy elegendő erő legyen az összeirásnak a kitűzött időben való befejezésére. De ha a befejezés nem is történhetnék mindenütt egyenlő időben s talán múlhatatlanul késleltetnék is: következik-e abból, hogy a megkezdést is késleltetni kelljen? és késleltetni kelljen ott, hol különben is elkéséstől kell tartani. Helyes-e ezen eljárás ? Igazolható-e bármely oknál fogva az: hogy ha bajt látunk, azt nem csak ne iparkodjuk megakadályozni, hanem azt ellenkezőleg növelni iparkodjunk, habár ezzel az országnak érdekét koczkáztatjuk; mert megakarjuk mutatni, hogy a közkormányzattal, a ministerrel ujjat tudunk huzni, s pedig azért, mert a törvén}^ föl nem téve, hogy ily visszaélések történhetnek, nem gondoskodott