Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-323

323. országos ülés január 23. 1875. 149 majdnem nevetséges példák vannak előttünk; tudok egy választó-kerületet, a hol két krajczárnak, egy másikat, a melyben hat krajczárnak hiánya miatt, mert nem tudta, hogy annyi hiánya van. az illető polgár megfosztatott választási jogától; ismétlem, egyik megyében megkezdetik az összeirás február elején, a másikban február közepén és végződik márczius végén. Ezek mind oly körülmények, hogy a midőn ezen választási törvény 12. §-nak 15. pontja nem jelöli meg világosan, hogy meddig kell tehát az adóhátralékok befizetését figyelembe venni: akkor igenis magának a kormánynak, s ha a kormány nem tenné, a képviselőháznak kötelessége segíteni a hajon akként, hogy minden pártküíönbség nélkül igazság szolgáltassák a haza polgárainak. Én nem kívánok most kitérni arra: vajon mily alkotmányos érzület az, mely az adó befizetéséhez köti a választói jog gyakorlatát. De ha már hozzákötötte a törvényhozás többsége : akkor ne járjon el ugy, hogy ez majdnem a nevetség tárgyává tétetik. Az egyik megyében január 6-ikáig, a másikban január végéig, a harmadikban márczius végéig lefizetett adó vétetik az összeirás alapjául. Ha a belügyminister ur csak az igazságot és részrehaj latlanságot venné tekintetbe : okvetlenül kötelessége volna egy kis novella beterjesztésével, vagy a törvény szellemének megfelelő rendelettel intézkedni. Én tehát óhajtom, hogy miután a körülmények változtak, a kérvény ne az irattárba tétessék le, hanem adassék ki a kormánynak. Én óhajtom és remény lem, hogy a kormánynak lesz annyi kötelességérzete, hogy ha már meghozatott egy törvényt: legalább ne engedjen abból kibúvó ajtókat, ne engedje, hogy az egyik megyében így, a másikban amúgy hajtsák végre. Ha önök akarják, hogy bizonyos időponttól kezdve az, a ki adóját nem fizette le. ne bírjon választói joggal: akkor mondják meg, hogy például az, a ki január 5-ikéig nem fizette ki adóját, az nem választó. Ezt érti mindenki; hanem azt nem lehet érteni, hogy a törvényhozás és a kormány megtűri azon rendetlenséget, melyet emiitettem. Az nem emeli a törvényhozás tekintélyét: ha hoztunk egy törvényt, mely 50,- sőt 100-félekép magyaráztatik, annyifélekép, a hány választó-kerülete van az országnak. Én tehát a kérvényi bizottság előadójának véleményét oda kívánom módosíttatni, hogy adassék ki a kérvény a kormánynak — hosszú időt a kormány ugy sem követelhet, — és oly czélból, hogy adjon be véleményes jelentést az iránt, hogy mikép vélné rendezhetőnek ezen most valóban rendezetlen kérdést. Óhajtanám, hogy a kormány mához egy hétig adná be ez iránti jelentését és a ház akkor határozzon a tárgyban. (Helyeslés bal felől) Paczolay János: Én is megvallom, hogy rám nézve megbotránkoztatólag hatott azon körülmény, hogy midőn a belügyminister ur a központi bizottságokat fölhívta arra, hogy a választók összeírását január végéig, a meddig az lehető is, eszközöljék: mégis találkoztak az országban oly központi bizottságok, melyek a tisztelt belügyminister ur intézkedésének nemcsak eleget nem tettek, de mintegy a belügyminister ur rendelkezésével daczolva, eléggé jogtalanul az összeírások kezdetét még két hétfel később, mint különben annak befejezése kívánva volt, rendelték el megindítani. Tisztelt ház! Mondhatom, hogy bárminő törvényt hozzunk, hogy mindaddig, mig az egyes bizottságok is magával a központi kormánynyal ily ellentétbe teszik magokat és mig a központi bizottságok följogosítva érzik magukat a törvény szellemét is meghaladva és a törvényt mellőzve az összeírások megkezdésére nézve oly különbséget előidézni a határidők kitűzésében, mint azt némely megyék központi bizottságai tették: mindaddig e nagy különbségek és kedvezmények fognak beállani az egyes választó polgárok összeírására nézve és meg fog történni, hogy az egyik megyében a központi bizottság az összeírandó választók jogát sokkal szigorúbban bírálja meg, mint egy más központi bizottság, mely nem tudja lelkiismeretességével megegyeztetni azt, hogy egy-két héttel, sőt sok helyütt egy hónappal későbbre tegyék a határidőt, mint a. hogy ezt a ministeri rendeletben kívánja. (Közbeszólás : Korteskednek l) Akarnak-e korteskedni ez által, vagy nem ? azt nem kutatom; de az tény, hogy a választási törvény szerint addig igazolni kell a választó polgárnak, hogy rendes esetekben ápril 1-jéig lefizette folyó évi adóját, most pedig az első évben, mint átmeneti időszakban, annyit fizetett az állampénztárba, mennyit a múlt évi adója tett. Mert most az átmeneti időben nem követeli a törvény, hogy folyó évi adóját lefizesse; hanem csakhogy annyit fizessen le, mint a mennyit múlt évi adója tett, Arra a körülményre figyelmezni, hogy az egyik-másik választó polgár 2, 6 vagy 8 krral, vagy talán 100 vagy 200 írttal maradt adós, — nem lehet; mert a törvény megszabta a kötelességet, ha a választó jogát akarja gyakorolni és bármi csekély legyen is tartozása, ha nem teljesítette kötelezettségét: mindenki egyforma intézkedés alá esik. Vélekedésem szerint, tisztelt képviselőház, nem is hiszem, hogy a tisztelt háznak joga lenne a meghozott törvénynek mikénti végrehajtására nézve határozatilag intézkedni; (Helgeslés jobb felől) mert méltóztassanak fölvenni azon körülményt, hogy a választók helyesen vagy helytelenül történt összeírásának megbirálása többé nem illeti a politikai hatóságot, hanem a bíróság jogkörébe tartó-