Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-323

146 323. országos ülés sem nemzeti érzelmünkkel megegyezőnek. (Helyeslés.) Én azt kívánom, hogy ezen kérvények a mi­nisterelnöknek ugy adassanak ki, hogy ez ügyben a ministerelnök ur a háznak később jelentést kö­teleztessék tenni. Különösen egy kérdés van itt, melyet föl kell említenem, és egy érdek, melyet Magyarországnak, a magyar nemzetnek meg kell óvni. Mindazon nemzetiségek, melyek Magyarországon vannak, vallásos tekintetben a legnagyobb autonó­miát élvezik. Szabadon választják lelkészeiket, senki sem tiltja, hogy azon nyelven tiszteljék Istenüket, melyben születtek. Talán egyetlen jelenség egész Európában ezen moldvai és bukovinai csángók sorsa, kik megvannak fosztva attól, hogy papjaikat választhassák és saját nyelvű lelkészeket nyerhessenek nemzetiségük meg­óvására, melynek megóvhatása az utolsó rabszolgá­nak is megadatik. Egész hosszú történelme a kü­lönnemű üldöztetéseknek tűnik föl ezen szegény el­hagyott testvéreink irányában, melyekre annyival inkább hivatkozhatna!)), mert a Magyarországban lakó idegen nemzetiségek a magyar nemzetnek föl szokták hányni, hogy mennyire el vannak uyomatvi'. Pedig mindenki tudja, hogy Magyarországon senki sem fosztatott meg sem vallásától, sem anyanyel­vének használatától. Én tehát arra fektetem a fő­súlyt, hogy, miután csekély reményem lehet arra nézve, hogy ezen testvéreink legalább egyházi te­kintetben az anyanemzethez és az anyaországhoz visszakapcsoltassanak : méltóztassék a magyar kor­mány gondoskodni legalább arról, hogy a bukovinai testvérek iskoláiból kikerült növendékek itt fölne­veltetvén, a lelkészi pályára elkészíttessenek és azután ott mint lelkészek alkalmaztassanak. Ha ennyit sem vagyunk képesek kivinni: akkor nagyon csodálkozom, hogy Magyarország kormánya kormánynak nevezi magát : mert én azt hiszem, hogy saját vérünk iránti kötelességünk első hazafi ] kötelesség. Én tehát arra kérem a tisztelt házat, ! méltóztassék ezen kérvényeket akként kiadatni a j minisferelnök urnák, hogy ezen kérdésben különösen j annak culturalis és nemzeti megoldására nézve je­lentést tegyen a tisztelt háznak. Molnár Antal előadó: Tisztelt ház! Én a magam részéről nem ellenezhetem a kérvényi bizott­ság véleményének ezen megtoldását; hanem csak azért szólalok föl, hogy az előttem szólott tisztelt képviselő urnalí egyik nyilatkozatára reflectáljak. Én nem tarthatom puszta jámbor óhajtásnak azon kérést, melyet a hazai törvényhatóságok csaknem egyhangúlag intéznek a képviselőházhoz, hogy tud­niillik bukovinai testvéreink az anyaországba vissza­telepittessenek, és azért azt hiszem, hogy ha most nincs is itt arra az idő, hogy ez megtörténhessék; de mindenesetre lesz idő, midőn a kormány gon­jij.imrir 23. 1875. doskodni fog, hogy ezen testvéreink akár a kincs­tári uradalmakra, akár az alföldi pusztákra telepít­tessenek, és ez által a külföldön elszigetelten lévő nagyszámú magyar elem Magyarországnak, a ma­gyar nemzetiségnek megmentessék. Én csak azért szólaltam föl, nehogy azon az előttem szólott tisz­telt képviselő ur által tett nyilatkozat mint tény tekintessék, hanem hogy az megczáfoltassék. (He­lyeslés.) Csanády Sándor; Tisztelt képviselőház! Engemet egyátalában nem elégített ki a kérvényi bizottságnak nyilatkozata, megállapodása. Nem azon oknál fogva, mert a kérvényi bizottság csakis azt mondotta ki, hogy a kérvények átadandók a minis­terelnök urnák; nem mondatott ki azonban, hogy a ministerelnök ur miként intézkedjék ezen kérvé­nyek! e nézve, illetőleg nem mondatott ki, hogy a ministerelnök ur a teendőkre nézve jelentést tegyen a képviselőházhoz. Én igenis óhajtanám, hogy a ministerelnök urnák tétessék kötelességévé az, hogy gondoskodjék módokról arra nézve, hogy Bukovi­nában élő testvéreink mi módon hozassanak haza, és tegyen jelentést az általa ajánlandó módozatra nézve. Elnök: Tisztelt ház! A kérvényi bizottság előadója csatlakozott Szathmáry Károly képviselő ur azon indítványához, hogy a kérvényi bizottság ja­vaslata toldassák meg azzal, hogy ezen kérvény jelentéstétel végett adassék ki a ministerelnöknek. Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Tehát a kérvényi bizottság véleménye ezen megtoldással elfogadtatott. Molnár Antal előadó (olvassa a 19-—24. sorszámok alatti kérvényekre a bizottsáy véleménye­zését, azok észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 25. sorszám alatt Győr városi megyei takarékpénz­tár önsegélyző-egyletének a kizárólagos önsegély ezésre alakult egyletek adómentessége tárgyában kelt kérvé­nyére a bizottság véleményét, melyre nézve a bizott­ság véleménye következő:) „A bizottság méltányosnak találván azt, hogy a kizárólag önsegélyre ala­kult és semmi más bankszerű üzletet nem folytató egyletek e kedvezményekben részeltessenek, e kér­vényt ily értelemben kiadatni véleményezi az adó­ügyi bizottságnak.' Kautz Gyula: Tisztelt ház! E kérvényre vonatkozólog bátor vagyok legalázatosabban a kö­vetkezőket előterjeszteni : Én e kérdésnek érdemében oly fontos ügyet látok, a mely megérdemelné azt, hogy a tisztelt ház részletesebben és behatóbban is tárgyalná; azonban tekintettel arra a körülményre, hogy az adóügyi bizottság legközelebb hozott határozata, a melynek alapján az önsegélyzési egyletnek megadóz­tatására, illetőleg bizonyos határig mentesítésére nézve előterjesztendő törvényjavaslatban egy külön

Next

/
Oldalképek
Tartalom