Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-322

322. országos ülés január 19. 1873. 131 telni; ha a ház ezt kimondja, szükségtelennek tartok minden határozati javaslatot, mert, a mint Huszár Imre képviselő ur is mondta, a jegyzőkönyvben benne van minden kimutatás, és én azért ezen ha­tározati javaslatot ugy, a mint az beadatott, nem tartom czélszerünek az elfogadásra. Almásy Sándor: Tisztelt képviselő­ház ! Én azt hiszem, hogy azért is szükséges ezen határozati javaslatot elfogadni; mert a házszabályok is intézkednek az iránt, hogy a gazdasági bizott­ság jegyzőkönyveit időközönként szükséges bemu­tatni, nem pedig utólagosan a számadás megtételei­nél. Sokkal czélszerübb, ha ezzel a határozati ja­vaslattal ki egészítjük, és életbeléptetjük a régi ha­tározatot. (Szavazzunk !) Elnök: Tisztelt ház! Ugy látom, hogy az előirányzott sommára nincsen észrevétel. (Helyeslés) A határozat tehát az elnökség által foganatosít­tatni fog. A második kérdés az: elfogadja-e a tisztelt­ház a határozati javaslatok valamelyikét? Első a Madarász József képviselő uré. Fölteszem - tehát a kérdést: .... Madarász. József: Tisztelt ház! Mi­ntán én csak azt akartam elérni, mit Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur határozati javaslata ezéíoz ; én a magam javaslatát szívesen visszavonom. (Helyeslés.) Elnök? Elfogadja a tisztelt ház Tisza Kál­mán képviselő ur határozati javaslatát? (Elfogad­juk)) A ház többsége Tisza Kálmán képviselő ur­nák határozati javaslatát elfogadja. Következik a mentelmi bizottság jelentése Bar­tha Miklós képviselőnek kiadása iránt. Bésán Mihály előadó: Tisztelt ház! Van szerencsém a mentelmi bizottság jelentését be­terjeszteni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a jelentést.) „A mentelmi bizottság jelentése a Bartha Miklós országos képviselő ellen benyújtott 4196. sz. kérvény tárgyában. A mentelmi bizottság a föntebbi szám alatt hozzá utositott kérvényre vonatkozólag véleményes jelentését a következőkben terjeszti elő : Csézár Ferencz, rugonfalvi fölesketett csősz, a székely-keresztúri királyi járásbírósághoz benyújtott panasz-levelében előadja, s előadásának valósága a vizsgálati iratokbél is kitűnik, hogy folyó évi októ­ber 9-én ő és Kiss Zsigmond nevű csősztársa Bartha Miklós országos képviselőnek négy darab csikóját a tilos kukoricza-földön találták s behajtották. Erre Bartha Miklós csikóinak azonnali kiadatását köve­telte; de ezt a panaszos csősz megtagadta mindad­dig, míg az épen akkor távollévő inspector ez iránt nem intézkedik, miért is Bartha Miklós legényének, Szőke Lajosnak, megparancsolta, hogy ez a csikó­kat a csősz ellenzése daczára is az istállóból ki­ereszsze s hazavezesse, mi meg is történt; midőn azonban a csősz e szándék foganatosítását meggá­tolni akarta, Bartha Miklós őt mellen ragadva, földhöz vágta, s egy vastagocska pálczával a bal­kar fölső részére többrendbeli ütéseket tett, mi ál­tal nevezett csősz, a becsatolt orvosi látlelet sze­rint, könnyű testi sértést szenvedett, s vallomásá­nak kivétele napjain tudniillik folyó évi október 21-én. e karjával dolgozni képes nem volt. E tényállást Kiss Zsigmond. Szőke Lajos és Csézár Ferenczné, mint tanuk letett hitükkel is megerősítették, minélfogva az eljárt vizsgálóbiróság Bartha Miklósnak, mint vádlottnak kihallgathatását, s a kifejlendőkhöz képesti elítélteti;etését megengedni kéri. Ezek alapján a mentelmi bizottság, miután a zaklatás esete fön nem forog, a kérelem teljesíté­sét, s & mentelmi jognak Bartha Miklós képviselő irányában való fölfüggesztését javasolja. Budapest, 1874. deczember 10-én. Hoffmann Pál s. k., bizott­sági elnök. Bésán Mihály s. k., bizottsági előadó." Bésán Mihály előadó: Tisztelt ház! Ismervén a tisztelt ház a tényállást, a mely a je­len kérvényben foglaltatik, egyszerűen arra kérem a tisztelt házat: méltóztassék a mentelmi bizottság­nak véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Lázár Ádám: Tisztelt képviselőház! Nem szándékozom ezúttal az ügy érdemében fölszólalni, azonban föntartom szólási jogomat azon esetre, ha az általam beterjesztendő indítványt a ház ezúttal el nem fogadná; csakis törvényességi szempontból szólalok ezúttal föl, és ez az, hogy ha a ház saját tagjai irányában nem tartja meg mindenek fölött az irány­adó szabályokat: mikép követelheti azt, hogy mások törvényszegés vagy hasonló eljárás miatt feleletre vonathassanak? E tekintetben nagyon határozottan szól a ház­szabályok 159. §-a, mely így szól: „Ha a ház va­lamely tagjai, mint folyamodó fél által vagy érde­kéhen adatik be kérvény, ez annak tárgyalása alatt se a, bizottságban, se az ülésben jelen nem lehet. De ha ellene adatott be kérvény, az iratok vele előlegesen közöltetnek, s védelmét mind a bizott­ságban, mind a ház előtt szóval vagy Írásban elő­zőleg előadhatja; azonban a bekövetkező tanácsko­zásban és szavazásban részt nem vehet." Miután a fölolvasott szabály tudtomra a men­telmi bizottság által nem tartatott meg, illetőleg Bartha Miklós a tárgyalásról, illetőleg a mentelmi bizottságnak ezen ügybeni eljárásáról előzetesen sem nem értesült, sem pedig e tárgyban az iratok vele nem közöltettek: önkényt következik, hogy védelmét a bizottságban nem tehette meg; hogy pedig je­lenleg itt a házban nem teheti meg vagy Írásban. nem küldhette be: ennek oka egyrészt távolléte családi körülményei miatt, másrészt pedig az, hogy ez ügy csak szombaton határoztatván napirendre 17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom