Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-321

321. országos ülés január 16 1875. 123 gazdasági bizottság, hogy mielőbb adjon az iránt véleményes jelentést, vajon miképen lehetne a kép­viselőház kiadásaiban nagyobb megtakarításokat eszközölni. Ezúttal magáévá teszi már a jelentő­bizottságnak azon véleményét, hogy a képviselőház gondozása végett 1875. évtől fogva külön építész tiszteletdíjban nem részesítendő, hanem ennek tel­jesítésével megbízandó az állammérnökök egyike; elhatározza azt is, hogy a ház irodatisztjei a nyom­tatás kijavítását minden tiszteletdíj nélkül hivatalból teljesíteni kötelesek. Pulszky Ágost: Bocsánatot kérek a tisztelt háztól, hogy idejét én is igénybe veszem. De ha a tisztelt háznak joga van, és e jogot, azt hiszem, gyakorolni is fogja, hogy Majoros képviselő ur előterjesztéseit figyelemre nem méltatja: azon tiszteletet, melylyel a háznak tartozom, kötelessé­gemmé teszi, hogy azon vádakat, melyek a ház által kiküldött és a háznak számolási kötelezettség­gel tartozó egyik bizottsága elles emeltettek: szó nélkül ne hagyjam. Majoros képviselő ur bátran keresztül rontott szekrényeken, számadásokon s a könyvtáron; de egy­ről biztosithatom, hogy bármennyire állítsa, hogy állításait a levegőből'nem szokta kapkodni ezúttal legalább arra nézve, mit a könyvtári bizottságra vonatkozólag mondott, — a miből arra is lehet követ­keztetni, hogy a gazdasági bizottság ellen mondot­tak tekintetében is igy áll a dolog — minden alapot nélkülöz. Á könyvtári bizottságra vonatkozó állításaira nézve semmi joga nincs azt mondani, hogy azokat máshonnan kapta volna, mint pusztán a levegőbői; mert tudomásom van és biztosithatom a tisztelt házat arról, hogy Majoros képviselő ur a könyvtári bizottságnak bármi könyvét, számadását, okmányát nemcsak hogy soha meg nem vizsgálta, de még meg sem nézte; (Derültség.) bizosithatom a tisztelt házat arról, hogy a képviselő ur soha bár­minemii körülményre nézve, mely akár a szekrények esinaltatásával, akár a könyvek beköttetéséveí kap­csolatban áll, panaszt nem emelt, a panaszkönyvbe, melyet a tisztelt háznak ezennel bemutatok, nem irt semmiféle panaszt, s igy, ha még lett volna is panasza, mi azonban nem volt, mert Majoros tisztelt képviselő ur igen távol áll attól, hogy a könyvtári bizottság hatáskörébe tartozó ügyekkel egyátalában foglalkozzék, (Nevetés jobb felől) a mit mutat az, hogy soha semmiféle könyvet a könyvtárból ki nem vett, és talán nem is szándékozik kivenni, (Derült­ség jobb felől. FölkiáltásoTc a szélső bal felől: Ez személyeskedés \) mondom, ha még panasza lett volna is, sohasem nyújtott a bizottságnak alkalmat arra, hogy ezen panaszokat megvizsgáltatta volna. Egyébiránt, hogy áttérjek azon egyes pon­tokra, melyeket' ő vádak gyanánt a könyvtári bi­zottság ellen magokra a szekrényebre vonatkozólag elmondott, bátor vagyok azt kérdeni: vajon azon szekrények, melyek a ház folyosóján és társalgó termeiben állanak, drágák-e? Drágák-e, nem azon az áron, melyet Majoros képviselő ur fölhozott, s mely a valósággal meg nem egyezik, mert őszintén megvallom, hogy nem 15.000 forintba, hanem, mint a képviselő ur is szintén meggyőződhetett volna, mintegy 19.00 forintba kerültek. Hivatkozom e kérdésben magára a házra, hi­vatkozom annál biztosabb tudattal, mert egyátalában nem áll az: hogy ezen munkákhoz protectio, vagy véletlen által juthatott volna egyik vagy másik vállalkozó, minthogy concurrentia hirdettetett, s a ' concurrentián hárman jelentkeztek, s ezek közül a I harmadik, tudniillik Regele, mint a ki a legolcsóbb I és a legelfogadhatóbb ajánlatot tette: volt az, ki­nek a szekrények elkészítése kiadatott. Hasonlóké­pen jártunk el a könyvkötés körül is, itt is con­currentia hirdettetett, s három könyvkötő jelentkezett, kik közül Mánner volt a legolcsóbb; ő biztosította { a munka leggyorsabb elkészítését egy határozott I árszabás melleit, melyet a képviselőház bármely tagja megtekinthet, s azért reábizatott a képvise­lőház könyveinek bekötése. Á mi a másik vádat illeti, hogy itt oly köny­vek vétetnek meg, melyek bármely más könyvtárban is föltalálhatok, s melyek igen nagy összegekbe kerülnek: erre vonatkozólag azt vagyok bátor meg­jegyezni, hogy a könyveknek beszerzését illetőleg a könyvtári bizottság azon elvek alapján járt el, a melyeket annak idejében szerencsém volt a háznak bejelenteni, és a melyekre vonatkozólag a tisztelt ház majdnem egyhangú határozatát volt szerencsés a bizottság kinyerni. Egyébiránt elismerem, hogy a mennyiben még tökéletlen a könyvtár kezelése és a mennyiben tökéletes a jelen körülmények közt nem is lehet, szereztettek be oly munkák, melyek, ha a többi könyvtárakkal nagyobb összeköttetésünk lett volna, talán mellőztethettek volna; azonban erről is gondoskodva van már. Ugyanis az országos könyvtárak főfelügyelője nem rég hívott össze a czélból egy tanácskozást, melyben a tekintetben bizonyos elvek fogadtattak el. Biztosíthatom a tisztelt házat, hogy ez elvek a jövőben irányadóul fognak szolgálni. A mi a munkák drágaságát illeti, méltóztas­sék a tisztelt képviselő ur meggyőződve lenni, hogy mi nem a munkák nagy mennyiségére, hanem mi­nőségére néztünk ; mert a könyvek nem olyan czik­kek, a melyek értékét az olcsóság határozza, nem akkor különösen, midőn oly könyvtárról van szó, melynek a képviselőház igényeinek kell megfelelni. Azt hiszem, épen a legnehezebben megszerezhető i szakmunkák azok, a melyekre a könyvtárnak leg-. | inkább szüksége van. 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom