Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-320
X 's^£űfi\^jy 320. országos ülé kedni, és mégis a coroUarium micsoda? hogy a főváros törvényhatósága állapítsa meg a kerületeket. Bocsánatot kérek: vagy az volt szándéka tisztelt képviselő urnák, a mi logice folyik az érvből vagy nem. Kérdem: mi folyik logice? az, hogy tizenhétezer lakossal biró városrész csatoltatott a fővároshoz, és hogy a főváros azon része, a hová csatoltatott, a melynek népessége szaporodott, hogy ezen részben történjek változás. Logice ez következik: hanem, ha ezt akarta elintézni: miért nem méltóztatott ezt kimondani; de ha méltóztatik talán ugy képzelni, hogy mivel Budának népessége tizenhétezer lélekkel szaporodott, hogy ezen ötletből nem Budának, hanem Pestnek öt választó-kerülete szaporittassék: akkor itt logikát nem látok; mert ezen logika hasonlója volna annak: ha Péter szorulna segélyre, és én Pálnak adnám, és mégis azt állítanám, hogy Péternek adtam segélyt. Ennek következtében bátor vagyok a következő módosítást beterjeszteni : A központi bizottság szövegezésének első §-a hatodik sorában következőleg módosíttatnak az első •§. ezen szavai: A pestmegyei szent-endrei váiasztó-kerülethez tartozó Ó-Buda és Margit-sziget ezen kerülettől elszakittatván, az 1872. évi XXXVI. törvényczikk által alakított Budapest főváros választó-kerületeibe oly módon osztatnak be, hogy Ó-Buda a budai második választó-kerület országúti és újlaki részével egy uj választó-kerületet képez. A §. többi szavai változatlanul maradnak. Tisztelt ház! Még csak egyet vagyok bátor módositványom ajánlására, és egyátalában a szaporítás eszméjére fölhozni, és ez az, hogy a tisztelt ház legközelebb fog foglalkozni oly törvényjavaslatokkal, melyek az ország anyagi helyzetének szempontjából a polgárok adózási kötelességét nagy mérvben igénybe veszik. Nem szenved kétséget, hogy az ország polgárai a haza iránti kötelességeiket szívesen teljesitik. De épen azért helyesnek látnám, hogy akkor, midőn a közterhek emelése, a közterhek viselésében kellő arány fölállítása iránt a törvényhozás intézkedik : mutatná meg, hogy e nehéz viszonyokban is kellő érzékkel bír a politikai jogok méltatására. Ajánlom módositványomat a tisztelt ház figyelmébe. Elnök: Senki fölírva nem lévén, az első §-ra nézve a vitát befejezettnek nyilvánítom. Három mődositvány adatott be, első a Wahrmann képviselő uré, ki az első sorban ezen két szót: „oly módon" kihagyatni kivánja, valamint a három utolsó sort egészen. E helyett kivánja tétetai: „ Budapest főváros ezentúl nyolcz képviselőt választ. Az egyes választó-kerületeket a központi bizottság határozea meg". január 14. 1875. 3 01 A. második módosítást Majoros képviselő m* adta be, ki az első sorban: „ pestmegyei" helyett ezt kivánja tétetni: „Pest vármegyei", a negyedik sorban pedig: „Budapest" szó helyett: ,Buda-Pest K . A harmadik módositványt Hoffmann Pál képviselő ur adta be, ez föl fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (újra, fölolvassa Hoffman Pál módositványát.) Elnök: Azok, a kik az első §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a, 2-dik §-t.) Elnök : Elfogadja a tisztelt ház ? (Elfogadjuk!) Tehát elragadtatik. Beőthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a 3-dik §-t.) Bocsánczy Adolf: Tisztelt képviselőház ! Sajnálom, hogy oly ügyben vagyok kénytelen fölszólalni, mely már a választási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával vitatva volt, s igy némi ismétléseket lehetetlen lesz kikerülni. A tisztelt minister ur, ugy látszik, nagyon is érezte azt, hogy az általa benyújtott törvényjavaslat még a legpraegnansabb bajt sem orvosolja, s ezért eljárását indokolásában igazolni kivánja. Én ez indokolást a később elmondandó okoknál fogva el nem fogadhatom, és ezért a törvényjavaslatot egy uj §-nak fölvétele által kívánom kiegészíteni. Indítványom, mely mint 4-ik §. lenne a törvényjavaslat szövegébe fölveendő, igy szól: (Halljuk!) (Olvassa:) „A törvényjavaslat 3-ik és 4-ik §§-ai közé a következő szöveg veendő föl: A krasznamegyei vegyes választó-kerületből Zilah városa kiszakittatván, mint egyik kerület székhelye Közép - Szolnokmegyéhez csatoltatik, s igy Krasznamegye két, Közép-Szolnokmegye Zilah városával három képviselőt választ. Az illető törvényhatóságok utasíttatnak, hogy a választó-kerületekben szükséges változtatásokat ezen §§~ok értelmében tegyék meg". Itt, tisztelt, ház röviden meg kell említenem azon okokat, melyek indítványom jogosultságát igazolják. Mindenekelőtt igazolja ezt az, hogy az 1847/48-iki országgyűlésen Krasznamegye képviselve nem volt, és igy a megyéből nem volt senki, ki a helyi viszonyokat ismerve, fölvilágositásokat adhatott, vagy szükség esetén a maga jogait védte volna. Igazolja továbbá az, hogy az 1847/48-iki országgyűlés, mint azt a múlt alkalommal saját irományaiból kimutattam, elvül állította föl azt, hogy minden 30.000 lakos után egy képviselő választassák, valamint azt is. hogy minden megye. tekintet nélkül lakosainak számára, legalább két képviselőt küldjön. Azonban ezen alapé vek ellenére is Krasznamegye, noha lakossága már akkor is meghaladta a.
