Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-320
320. országos ülés január 14. 1875. 93 álló viszásságokra hivatkozott indokolásában, a fővárosi lakosság számának szaporodását nem emiitette, és nem igyekezett e nagymérü viszásságnak véget vetni, mert a fővárosnak ma körülbelől 300.000 lakosa van, és ezen lakossági számot és annak arányát még sem vette tekintetbe, s ehhez képest nem alakította át a kerületeket. Én azt hiszem, tisztelt ház ! hogy a kerületekre nézve irányadó csak három lehet: a lakosok száma, a vagyonosság és az értelmiség. Ha a három közül akár melyiket veszszük is, akár a vagyonosságot, akár a lakosok számát, akár az értelmiséget: azt hiszem mindenki előtt igen szembeöltő lesz az, hogy a képviselők mostani számarányához képest a főváros összesen hét képviselőt küld. Nem áll az, mit az előttem szólott mondott, hogy e tekintetben az illetők nem kérelmeztek, mert legalább a főváros igenis kérelmezett e tekintetben. Á főváros, ha a lakosok számát vesszük tekintetbe : mindenesetre több képviselő választására tarthat igényt, mint a mennyit jelenleg választ. Ha a fővárosi lakosok vagyonosságát s az általok fizetett adókat veszszük tekintetbe: a főváros egyenes adóban az összes adónak egy tizedrészét fizeti, képviselve pedig csak hatvanad részben van. Ily visszásságot tűrni tovább nem lehet, e tekintetben okvetetlenül változásnak kell történni. Én azonban, tisztelt ház! kénytelen vagyok kinyilatkoztatni a magam részéről, hogy a változtatást nem annyira a fővárosi képviselők számának szaporításával óhajtom eszközöltetni, mint óhajtom leginkább .az által, hogy a képviselők száma az egész országra nézve a lehetőleg leszállittassék. (Helyeslés.) Én, tisztelt ház! igen meg leszek elégedve, ha a fővárosnak hét képviselője lesz, ha ez fog alapul vétetni az összes képviselők számának meghatározásánál és a főváros lakosainak számához, vagyonosságához és értelmiségéhez képest fognak arányosittatni a többi kerületek: mert csakugyan nincs szükségünk annyi képviselőre, mint a mennyi mostanában van az országgyűlésen. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy mindenki tapasztalta, hogy milyen számosan jövünk össze az országgyűlés megnyitásakor, s hányan vagyunk jelen a tárgyalásakon. Mindez azt mutatja, hogy nincs szükség annyi képviselőre, mint a hánvan vagyunk. Én tehát nem akarván hosszasabban szólni, egyelőre várom azt, hogy a törvényhozás intézkedni fog a helyes arányról, hogy e tekintetben is kitüntessük, hogy mind pénzben, mind időben, mind emberekben képesek vagyunk gazdálkodni. Ennélfogva a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot -elfogadom. Teleszky Isván: Tisztelt ház! Kern I akarok ezúttal azon kérdés bírálatába bocsátkozni, ! hogy a képviselők száma íeszállitandó-e és minő mérvben? mert annak akkor lesz helye, ha e tárgyban törvényjavaslat vagy határozati javaslat fog a ház asztalán feküdni; szorítkozom tisztán az előt! tünk fekvő törvényjavaslatra, mely némi nagy viszI szásságokat igyekszik kiigazítani addig is, míg a | képviselőház azon határozata, hogy a választókerü! letekben fönforgó nagyobb mérvű kirivő hiányok í nagyban és egészben az egész országban kiigazit! tassanak: teljesíthető lesz; mert ezen határozatot | ezúttal azon okból nem tartom teljesithetőnek, mivel I azon adatok előállítása, melyek arra alapul szolgáli nának, tudniillik a választók névjegyzékének az uj i törvény értelmében való összeállítása, még meg nem | történt, és így a nagyszabású törvényjavaslat alap| jául szolgáló leglényegesebb statistikai adatok ki| ányzanak. Fölszólalásom indoka leginkább abban kerei sendő, hogy Csanády képviselő ur átalánosságban i megtámadván a törvényjavaslatot, azt mondta, hogy | nem kell segíteni a bajon: mert az illető polgárok I í'észéril e tekintetben kérvény a házhoz nem | érkezett. Tisztelt ház! Én azt hiszem, hogy ennek ellei nében elegendő lenne arra hivatkozni, hogy ha a törvényhozás szükségét látja annak, hogy a választókerületek alakításában létező anomália olyan anomália, hogy egy egységes város a képviselőválasztások tekintetében két részre van szakítva, megszüntessék: a képviselőház kezdeményezési jogánál fogva bizonyosan megtehetné ezt akkor is, ha ez iránt az illető érdeklettek részéről a házhoz kérvény nem érkezett volna; de bátor vagyok fölemlíteni, hogy igenis érkeztek e tárgyban kérvények és nevezetesen ézkezett Nagy-Várad város törvényhatósága részéről 1866. évben 2293. szám alatt, és 1872. évben is 78. szám alatt, a mely utóbbi kérvény 1872. február 20-án előzetes tárgyalás végett 5278. szám alatt a kérvényi bizottságnak kiadatott, a kérvényi bizottság pedig február 24-én 5304. szám alatt referált a háznak és Nagy-Várad városának ezen kérvényét figyelembe ajánlotta. Ily körülmények közt, tisztelt ház! azt hiszem, hogy elesik azon indok — ha különben horderővel birna is — hogy a ház ezen törvényjavaslatot az említett okból nem fogadhatja el, Én figyelembe véve különösen azt, hogy igen helytelennek tartanám azt, ha a városi kapcsolat tekintetében egyesitett városok, minő Budapest főváros és Nagy-Várad városa, a képviselőválasztás tekintetében szétszaggadtatnának és részben egészen más megyei kerülethez csatoltatnának : a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom.
