Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-288
88 288. országos ülés Julius 31. 1S74. Nehrebeczky Sándor: Tisztelt ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy a minister előterjesztésében ezen §-ban ellenkező intézkedés történt, tudniillik az, hogy a büntettek vagy vétségek, vagy rendőri kihágások esetében az eljárás megindítására ugyanazon egy határidő, tudniillik a 30 nap volt kitűzve; de én nagyon helyesnek tartom a központi bizottság eljárását, mely szerint a büntettek súlya szerint különbséget tett, és az elévülési határidőt ngy különböztette meg, hogy a kisebb vétségekre nézve 30 napot, a nagyobbakra hat hónapot fogadott el. Azt hiszem, hogy a büntetési scala is helyes, miért is én ahoz hozzájárulok. Én csak azon módositványomat akarom megtenni, (Halljuk \) hogy ezen §. első sorában a 93. §. után hozzá kívánom tétetni az etetés- és itatásra nézve tegnap elfogadott 97. §-t. Második módositványom az, hogy a második sorban az állván: bűnvádi eljárás, — méltóztatnak pedig tudni, hogy itt nem minden bűnvádi eljárás utján intéztetik el, hanem fegyelmi eljárás is van fölvéve, — azt kívánom, hogy ez is ki legyen fejezve és a „bűnvádi" szó után tétessék: „illetőleg fegyelmi eljárás." Harmadik megjegyzésem pedig az, — ós itt már eltérek a központi bizottság előadójától, és elfogadom Teleszky István módosítását, — hogy a 103. §. után vétessék föl a 104. §. E szerint módositványom igy hangzik: a 93. §. után tétessék 97. §. Továbbá a második sorban a „bűnvádi" szó után tétessék: „és fegyelmi," és végre az ötödik sorban a 103. §. után vétessék föl a 104. §. {Pulszky Ágost közbeszól: A végére tétessék : „ hatóságnál! a ) Tökéletesen igazsága van a közbeszóló képviselő urnák, hogy miután itt nemcsak bíróság, hanem politikai hatóság is intézkedik, e szó után „bíróságnál" tétessék: „vagy az illető hatóságnál. " (Helyeslés.) Péchy Tamás; Tisztelt ház! Én csak azt a megjegyzést kívánom tenni, hogy ha már az előttem szólott tisztelt képviselő ur azt a fáradságot vette magának, hogy a §§-okat sorban átvizsgálja és mindegyiket a maga helyére tette: jó lett volna figyelembe venni, hogy a 97. §. beszúrása által a §§. megváltoztak és a módositványt igy szerkeszteni. (Fölkiáltások: De kimarad a 99. §.!) Részemről elfogadom a módositványt, és azt hiszem, hogy Teleszky István tisztelt barátom is hozzájárulhat ahoz: inert az van benne, a mit ő kivan. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Nehrebeczky Sándor módosító anyát.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a 106. §-t ezen módositványnyal? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a VII. fejezet czimét és a 107. §-t.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk .') Elfogadtatott. Zeyk Károly: Tisztelt ház! A 107. §. után egy uj §-t vagyok bátor javaslatba hozni. (Halljuk!) Az 5. §. tárgyalásakor Bonts Döme a következő uj bekezdést indítványozta: „Ezekenkivül mindenik község, mely az 1791-béli XII. törvényczikk nyomán jogosítottakon kivül legalább 100 füstöt számlál: két, — kisebb községek pedig egy szabadon választott képviselő által foly be a követválasztásba. * Ezen intézkedés nem volt benne a központi bizottság által beterjesztett törvényjavaslatban, következéskép nem lehetett intézkedni a fölött, hogy ez a rendszabály mily módon hajtassák végre. Azt gondolom, hogy erről most mindenesetre gondoskodni kell, miután az emiitett bekezdést a tisztelt ház elfogadta. (Helyeslés.) Nézetem szerint leghelyesebb erről most a vegyes intézkedések közt intézkedni. Önként három kérdés áll elő, nézetem szerint. Első kérdés az, ki állapítja meg a füstök számát, mert a mint méltóztatnak tudni, az illető községek a szerint fognak egy vagy két képviselőt választani : a mint a füstök száma százon fölül vagy alól van. A második kérdés az, hogy ezen községekben a képviselő mi módon és kik által fog választatni. A harmadik kérdés az, hogy mikép történjék a választás ? Az első kérdésre, nézetem szerint, a felelet az, hogy a központi bizottmány fölszólitására a füstök számát a törvényhatóság határozza meg, a mely mindenesetre a legilletékesebb e tekintetben és a legjobban fogja azt meghatározni tudni. A második kérdésre nézve nézetem az, hogy miután az 1871. XVIII. törvényczikk meghatározza azt, hogy a községi képviselőktestület tagjait, kik és mi módon választják: erre nézve is határozzuk azt, hogy azok és oly módon választják a képviselőket, mintha a községi képviselő testületbe való választás történnék. Arra nézve, hogy mikor történjék e választás: nézetem az, hogy ennek előbb kell megtörténni, mintsem hogy az illető összeiróküldöttség azon községbe kiszáll, ugy, hogy az összeírásnak bevégzett ténynek kell lenni, hogy a választók az állandónévjegyzékbe befoglaltassanak. Ezen indokokból bátor vagyok a tisztelt háznak a következő uj §-t elfogadás végett ajánlani (olvassa:) „A jelen törvény 5-ik §-ában érintett községekben a füstök számának megállapítása és a községi képviselők választása iránt a központi bizottmány fölhívására a torvényhatóság akként intézkedik, hogy ezen választás az összeírás megkez-