Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-288

288. országos ülés Julius 31. 1874. 81 alkalmazni, s igy fölöslegesnek, ezéltaíannak, sőt ügyetlennek is tartom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Trauschenfels Emil: Azok után, a mik elmondattak már, remélem rövid fogok lehetni. A belügyminister ur maga elismerte, hogy a kérdéses választási törvénybe tulajdonképen nem illenek, s hogy inkább büntető törvénybe valók. Mégis okoskodásával odajut végre, hogy csak a 99-ik §-t véli nélkülözhetni. Ő a két előbbi §§. a törvénybe foglalándónak véli : mig én csatlakozom Lázár Ádám tisztelt képviselő ur indítványához és a 97-ik és 98-ik §§-ok kitörlését pártolom, pártolom pedig különböző indokoknál fogva. Először is ugy tndom, hogy büntető törvény tárgyalása és választó törvény tárgyalása egymástól egészen eltérő fogalmak körül forog. Hogy az állam különböző intézményeit tárgyazó törvényeket egymás után, nem pedig együttesen tárgyaljuk rendesen, az abban is leli talán helyes magyarázatát, hogy egymáshoz szorosan nem tartozó eszmékre elé készülni mindig nehezebb. Annyival inkább , ha annyira térnek el egymástól mint választó törvény és büntető törvény. Magának a képviselőháznak, a tisztelt képviselő uraknak nehéz ily eltérő tárgyakra készülniök. De ugy látom a tisztelt kormány sem készült egészen jól el ezen bűnvádi §-okra, mert nézetem szerint ezek nagyon hézagosok és nélkülözik a kellő szabadtosságot, még pedig ugy a fogalmazásra, mint a tartalomra nézve. Fogalmazására nézve is egy csekély megjegyzést kívánnék tenni, s azt hiszem, hogy a tisztelt ház e tekintetben velem egyet fog érteni. Azt mondja a 98-ik §. hogy a ki az ország alkotmányának „törvénytelen módon való megváltoztatása vagy a magyar állam egysége ellen izgat." Én azt vélem ezen szövegből szó szerint kimagyai'ázhatni, hogy az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatása ellen nem szabad izgatni. De engedjen meg a tisztelt ház, én azon meggyőződésben vagyok, hogy a tisztelt kormány és a tisztelt ház épen az ellenkezőt akarta ezen szabály által elérni, tudniillik azt, hogy az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatása mellett ne legyen szabad az izgatás. Tehát ugy veszem észre, hogy ezen §-ok formailag is nagycn fölületesen és hézagosan vannak szerkesztve. De a béltartalom is nem csekély aggodalomra ad okot. Már emlitve volt mások által, hogy ezen két szó „izgatás és lázítás * alkalmasint egy fogalomra használtatik, daczára annak, hogy büntető törvénykönyv a szorosabban vett Magyarországon nincs, mégis a magyar criminalisták nagy különbséget fognak tenni az izgatás és lázítás közt. Ezen §-ban pedig az izgató és lázitó ugyan egy büntetéssel büntettetik. A lázitásnak bünős voltát elismerve, megEÉPV. H. NAPLÓ. 181'. Xni. KÖTET. vallom, hogy bár tudtam az izgatás szónak értelmét: de hogy jobban meggyőződjem tulajdonképeni értelme fölül, megnéztem a Bloch-féle szótárban és azt találtam, hogy izgatás annyi mint agitatio; már pedig agitatío nélkül alkotmányos életet, alkotmányos választást képzelni nem tudok. Igaz, hogy Debreczen város igen tisztelt képviselője megjegyezte, hogy benne van a §-ban, hogy „a ki törvénytelen lépésre" izgat; de én ezzel a szóval sem vagyok megelégedve, mert a „ törvénytelen

1 szó tág kifejezés, a mint azt Simonyi Ernő képviselő ur is azelőtt megemlítette, különösen kiemelendőnek tartom én is, hogy a „törvénytelen" szó vagy annyit akar jelenteni: hogy törvényellenes, törvények által tiltott, és akkor fölösleges : mert az ily cselekményekre van már büntetés szabva; ha pedig nem ezt akarná jelenteni: akkor arra a gondolatra kell jönnöm, hogy törvénytelen mindaz, a mi a törvényben különösen megengedve nincs; már pedig az ily szabály a bűnvádi törvénykezés ismert szellemének nem felelne meg. De tekintsük azon fogalmak sajátságos választékát, a melyre nem szabad sem lázítani, sem izgatni, A tisztelt belügyminister ur, úgyszintén Debreczen város igen tisztelt képviselője is azzal indokolták abbeli véleményüket, hogy ezen választék helyes, és annak benn kell maradnia a törvényben, hogy oly dolgok vannak ezen §-ok által fenyítve, a melyet a világon akár hol megbüntethetnek. Igen de azt nem bizonyították be, hogy a választási törvénynyel bárminő összefüggésben legyenek. Én ép ugy csodálkozom azon, a mi e szakaszokban megvan emlitve, mint a mi nincs emlitve. Például az első tétel mindjárt az, hogy a tulajdon sérthetlensége ellen nem szabad izgatni. Ez igen helyes és a civilisált világ bármely részében ezen cselekményt komoly bűnvádi eljárás alá veszik; hanem engedelmel kérek, én nem tudom, hogy Magyarországon eddig a választásoknál lopások és rablások napirenden lettek voltak és annyival inkább kell csodálkoznom azon, hogy kimaradt e törvényből az, hogy a ki emberölésre lázit (Zaji) Én engedelmet kérek tisztelt ház, egy szikrát sem ingerkedési szándék vezet; hanem ha visszaemlékezünk az előbb befolyt választásokra : igazat fog adni nekem a tisztelt ház, hogy ilyen esetek igenis előfordultak fájdalom nagyobb számban, mint kellett volna. (Fölkiáltások: Hol ? !) Bocsánatot kérek, én igy vagyok értesülve és újból kiemelendőnek tartom, hogy az ingerkedés nincs szándékomban ; hanem ha valamely eljárás ellen kellett volna gondoskodni: ez ellen legszükségesebb lett volna. Én azonban átalában a választási törvényben csak oly bűntetteket tartok helyesnek megfenyíteni, melyek legszorosabban a választási eljárással van11