Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-309

350 309. országos ülés deezember 12. 1874. önszántából alkotott, s melyben időt is szabott magának, hogy mennyi ideig akarja azt használni, s mennyi idő alatt szándékozik egy a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatot benyújtani; mert az 1868-ki XXV. törvényczikk 1. §-ában kimondotta, hogy két év alatt, azaz 1870. év deezember 31-ig meg kellett volna már megfelelnie a tisztelt kormánynak ezen föladata-, illetőleg ígéretének; s ha megfelelt volna annak: ugy ma e kérdés nem merült volna föl itt a házban s künn is az országban nem képezné a megbeszélgetés tárgyát. Mindenki áldozatkészségre hivatkozik ma, mondván, hogy pénzügy viszonyaink oly nyomasztó állapotban vannak, hogy mindenkinek készen kell lenni a nagyobb áldozatkészségre. Miért nem hivatkozott a tisztelt pénzügyminister ur e tekintetben is azon honpolgárok áldozatkészségére, a kik aránytalanul kevésbé vannak megadóztatva, miután az 1851 —1852. évi földadómunkálatban birtokuk terméketlen térként vétetett föl, vagy pedig csak egy csekély része adóztatott meg a helyes növelési ág szerint; holott még akkor, vagy a jövő évben megváltozott az már, és azóta nagyobb jövedelmet húznak belőle. Nem is kellett volna a hazafiságra hivatkozni e tekintetben; hanem elég lett volna csak a méltányosság és igazságosságra, sőt szerintem erre sem szükséges, hanem az 1868-ki XXV. törvényezikkre kellett volna csak hivatkozni. Szerintem azon törvényczikk ugyanazt foglalja magában, a mit Stoll Károly képviselő ur indítványoz, nem értve ide az indítvány 3. és 4. pontját; mert bár ezen törvényczikk nem sorol elő mindent; de mégis értelme nem lehet más, minthogy a hol változás történt, akár a birtok-rendezés, tagosítás vagy legelő elkülönítés által, s a mivelési ág változott : annak bejelentését a törvény elrendeli; sőt én ugy értem a törvény eme rendelkezését, hogy a mikor vaiaki önként változtatja birtokán a mivelési ágat, az is azonnal kiigazítandó, például, hogy ha valaki mint legelőt bírja földjét ma, de a jövő évre már szántani kezdi. Ezen földadótörvényjavaslat igen rövid, 16 §-ból áll, 1868. óta jóformán számba sem vétetett, legfölebb minden évben akkor, mikor vagy indemnity kellett, vagy az adózás meghoszabbitása forgott szóban, ekkor is csak annyiban, hogy ezen törvény hatálya újra föntartatott. Meg vagyok győződve, hogy igen kevés fölügyelet is fordíttatott ezen törvény szigorú megtartására ; sok tekintetben pedig végre sem hajtatott az, és a mennyiben végre nem hajtatott, e tekintetben az illető pénzügyministerek, a kik 1868. óta voltak a kormányon, bűnös mulasztást követtek el. (Helyeslés bal felől.) Van elég terület, melynek ezen törvény szerint már régen bejelentve s adójára nézve kiigazítva kellene lenni. Nem szükséges erről sokat szólni, miután ez az egész XXV. törvényczikk néhány rövid §-ból áll, legegyszerűbb azon végig menni. A 2. §. elősorolja a földadó %-ait; a 3. §. tartalmazza a földadó alóli kivételeket, és pedig öt pontban; a 4. §. azonban mindjárt azt mondja, hogy ha a 3. §-ban fölsorolt kivételek megváltoztak volna, és pedig a terméketlenek termékenyekké váltak volna: azonnal uj ad/imunkálat alá esnek. Ide értetnek a közalapítványi közhasznú és közmivelődesi czélokra szolgáló kertek is. Azután az 5. §-ban kimondja, hogy azon területek, melyeknél a 3. §. d és e pontjaiban emiitett adómentességi föltétel megszűnt: azokat a változásra következő évtől kijavított adó alá esnek; a 6. §-ban pedig rendeli, hogy a mivelés megkezdését a birtokos négy hét alatt bejelenteni tartozik, minek elmulasztása az 1868: XXI. törvényczikk értelmében bírságot von maga után ; a 7. §. adómentességet ad oly területeknek, melyek terméketlenek voltak; de például vízszabályozási, csatornázási, vagy más költséges munkával hasznavehetőkké tétettek. Ezeknek, igaz, 15 évi adómentesség adatik; de csak ugy, hogy ha a. változás még azon évben, melyben bekövetkezett, bejelentetik; a 8. §. az uj telepeseknek ad adómentességet; a 9. §-ban pedig részletesen elmondja, hogy a birtokrendezés, tagosítás, legelő-elkülönítés, erdő-kihasitás, vagy uj telepítés folytán, ha az eddigi mivelési ágak változnak, az érdekelt község hat hó alatt uj adómunkálatot tartozik készíttetni; mit ha nem tenne, az illetékes pénzügyi közegek által a község költségén fog az uj adómunkálat elkészíttetni; a 10. és 11. §-ban gondoskodik még arról is, hogy ha az uj adómunkálatokban oly osztályok foglaltatnának, melyek azon községben nem fordultak elő: a tiszta jövedelem a hasontermészetü szomszéd községekben fönálló jövedelmi árszabály szerint határozandó meg; a 12. §-ban elmondja, hogy mikor nem lehet ily változásoknál az adót fölemelni: akkor, hogy ha a mivelési ág megváltoztatására az évi tiszta jövedelemnek legalább ötszörös mennyisége igényeltetik; végül még arról is gondoskodik, hogy ha a birtokos változik; szóval, ezen törvény legnagyobb részben elmondja a változásokat, s a hiba csak abban van, hogy rendelkezései nem hajtattak végre. Meglehet, hogy az igen tisztelt pénzügyminister ur azt fogja mondani mindezekre, hogy a törvény keretébe tartozók végrehajtattak; de én meg vagyok győződve, hogy ha utána méltóztatik látni: ugy fogja találni, hogy igen sok azon változás, mely a törvény keretén belől sem teljesíttetett. s hogy 20 év óta, de most is az 1868: XXV. törvényczikk szentesítése óta, sok föld részben, vagy egészben kibujt az adó alól. Mondják, hogy ezen indítvány elfogadása által, mely oly nehéz a kivitelben, mely a czélba vett kataszteri földadó kija-