Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
308. országos ülés deczember 11. 1874. 337 Következik a részletes tárgyalás. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa az 1. §-t.) Lázár Ádám: Tisztelt ház! Hogy az átalános vita alkalmával nem szólaltam föl, annak oka nem az, mintha a jelen törvényjavaslattal egyet értenék; mert a túloldalról fölszólalt Vargics Imre tisztelt képviselő ur nézetét, ki azt hiszi, hogy ennek elfogadása által a helyzet nem lesz roszabb: nem tartom bizonyosnak; de én határozottan azt óhajtom, hogy a jelenlegi helyzet javuljon. A tisztelt minister ur annyiban felelt meg e törvényjavaslat beterjesztése által a tisztelt ház által hozott azon határozatnak, a melyben elvileg kimondatott, hogy a városi főispánok intézménye megszüntettessék; a mennyiben egy oly módosító javaslatot nyújtott be, melyszerint csak némely városi főispánság szándékoztatik megszüntettetni; de némelyik az eddigi alakban föntartatik, mert csak egy része a városoknak czéloztatik megyei főispánok alá rendeltetni. Ha azon indokokat tekintem, melyek a tisztelt belügyminister urat ezen módosítás beterjesztésére vezették: azt látom, hogy azok alig ütik meg a mértéket és annál kevésbé igazolhatja a tisztelt minister ur ezen javaslatát; mert a tisztelt belügyminister ur legelőször abból indult ki, hogy a tapasztalatra hivatkozott, miszerint ezen intézmény gyakorlatilag képtelennek mutatkozott és pedig azért, mert a városi főispánoknak nem lévén állandó tartózkodási helyök és megállapított fizetésük, ritkán vagy épen sohasem jelentek meg a városokban, sőt némely főispánok széles Magyarországban még körözvény utján sem találhatók meg; másodszor kiindult abból, hogy egy törvényjavaslatot helyez kilátásba, a melynél fogva több város önkormányzati hatóságának elvételével, más megyébe czéloztatik beolvasztatni, és ez által a városi főispánok tevékenysége és hatásköre egészen más lesz. Ezen föltevésből indulva ki, tervezi egy részt ezen intézmény megszüntetését és másrészt mintegy hat városra nézve ezentúl is föntartását minden pénzügyi tekintet figyelembevétele nélkül. Hogy ezen elöföltétel nem fog teljesülni: azt legjobban tudja maga a tisztelt belügyminister ur, ki ezen törvényjavaslatot mindeddig nem terjesztette be; következőleg nem 22, hanem 70 városról kell továbbra is intézkedni, hogy azok megyei főispán tutorsága alá legyenek helyezve. A belügyminister ur részint közigazgatási, részint pénzügyi tekintetekkel akarja indokolni a jelen módositást. Első tekintetben, hogy mennyire ütött a szegnek fejére: bizonyítja azon körülmény, hogy ő maga sem bizik teljességgel az ily szerkezetű intézményben, igen jól tudván azt, hogy a városi KÉPV. H. NAPLÓ. 18™. XIII. KÖTET. főispánok nagyon ritkán fordítanak figyelmet arra, hogy a fölügyeletük alá bízott városoknak, részint tevékenységét, részint vagyoni viszonyait körülményesen tanulmányozzák. E tekintetben rendesen megelégedtek az ottani hivatalnokok, a polgármester fölvilágositásával, és egész működésük arra terjedt ki, hogy évenként legalább kétszer a közgyűlésen elnököltek, sőt azokat is rendesen otthagyták, s a vezetést a polgármesterre bizták. Hogy ez mennyiben szolgált arra, hogy az állam érdekei fölött őrködjenek s az önkornuwryzatot ellenőrizzék: ezt a tapasztalat eléggé bebizonyította. A mi a pénzügyi szempontot illeti, megint nagy tévedésben van a belügyminister ur, midőn azt hiszi, hogy ezen módosítás által az állam valamit nyerni fog. Ugyanis legkevésbé sem meri állítani azt, hogy eltöröltetvén a városi főispánok nagyobb része, s azon városok a megyei, illetőleg széki főispán, főkirálybiró stb. fölügyelete alá helyeztetvén, ezek hajlandók lesznek minden utazási illetmény megtérítése nélkül a városokat rendre bejárni. Már pedig az ugy lesz ezentúl is : ha ezen törvényjavaslat így megy keresztül, hogy azon főispánok a különböző városokban évenként legalább kétszer lévén kötelesek megjelenni, ha 3—4 ily várost, a mennyi bizonyosan fog jutni egynek-egynek fölügyelete alá, évenként kétszer meglátogatnak, a napidíj, fuvar illetmény s jó érzelmű lakomák rendezése egy-egy ülésnél legalább is 4—500 frtba fog kerülni, következőleg a 3.000 frtot e czimen fogják igénybe venni; mert különben a czél oly kevéssé lesz elérve, mint nem volt elérve kezdetben az egész intézmény szervezésével. Annál kevésbé lehet átlátni a jelen intézkedés czélszerüségét, miután a főispáni intézmény magukra a megyékre vonatkozólag is számtalan hiánynyal küzd, például hogy csak egyet említsek, a főispánok joga s hatásköre nincs körülirva, mely irányban örömmel üdvözöljük az egyik osztály különvéleményét, mely határozatilag kívánja odautasittatni a kormányt, hogy a főispáni hatáskör iránt átalában a XLn. törvényczikkben fölfödözett hiányok és gyakorlati hibák orvoslása végett megfelelő törvényjavaslatot terjeszszen be. Miután továbbá ezen törvényjavaslat által csak is félrendszabály, még pedig oly kificzamodott félrendszabály czéloztatik életbeléptetni, mely telyes tökéletességében is magának a belügyministernek beismerése, és a pénzügyi- és központi bizottság véleménye szerint is nem üti meg a mértéket: önként következik, hogy ily intézménynek továbbra való fönmaradása annyi lenne, mint az államot a már beismert tönkrejutástól nemcsak távol nem tartani ; hanem még jobban bevinni oly költekezésekbe, melyeket már jelenleg sem bír el. 43
