Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
308. országos ülés deczeiuber 11. 1874. 32 3 zelebbi Ínséges években az országnak legszegényebb néposztályait. Midőn arról szólok, hogy mellőztetett, megsértetett a törvény: akkor értem különösen az 1868-ik XXI. törvényczikk 40-ik §-át, a mely szól arról, hogy mik azon tárgyak, melyek az adóvégrehajtás alkalmával executio tárgyát nem képezhetik. Ezen törvény legnagyobb mértékben érdekli az ország polgárainak legszegényebb és az inség által leginkább sújtott népét. Ezen törvényben kimondatik az, hogy zálogolás, illetőleg végrehajtás tárgyát nem képezhetik : az ágy, az ágynemű, ruhanemű, a végrehajtást szenvedett és családjának szükséges 15 napi élelmiczikkek, a gazdaság folytatására szükséges eszközök, vetőmag, a gazdaság folytatására szükséges vonó-marha, hasonlókép az utolsó haszon-marha. Ezen törvény egyátalában nem respectáltatik; széltében zálogolás és elárverezés történt mindazon tárgyakra nézve, melyek e rovatokban foglaltatnak. Az egész országban pergett a dob folytonosan, a szegény népnek utolsó gúnyája, élelme, haszon-marhája irgalom nélkül elárvereztetett. Oly mérvben folytattatott e tekintetben a szigor, a milyen hallatlan volt a Bach-kormánynak legkíméletlenebb idejében ; a szigor s a törvény megsértése soha nem érte azt a fokot, mint ma. Midőn én azt látom, hogy ugyanezen törvények, melyeknek végrehajtásával ugyanazon minister bizatik meg, kinek kezelése alatt ezen dolgok fordulnak elő, és midőn másrészről tudom, hogy a pénzügyminister ur rendszerének leglényegesebb részét képezi az adóbehajtás, midőn a képviselőház asztalán feküsznek e tekintetben oly extravagáns módok, a minőkhöz hasonló hallatlan a civilisált országok történetében; midőn a minister oly módon akarja ezen törvényeket kezelni, ha megszavaztatnak, hogy már előre 6 millió forintot vett föl a behajtandó adóhátralékokra : akkor lehetetlen, hogy aggodalom nélkül tekintsem azt, hogy ugyanezen kezekre bizassék ezen adótörvények végrehajtása. Azért ezen specificus oknál fogva különösen, valamint azért, mert a kormány iránt bizalommal nem viseltethetem: ezen törvényjavaslat elfogadásához nem járulhatok. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Föltettem magamban, hogy mindazon számos személyes megtámadásokra, megrovásokra, észrevételekre, melyek irányomban tétettek, tétetni fognak, nem fogok válaszolni. (Helyeslés jobb felől.) Hivatkozni kivánok a tényekre, és ezeknek tudatával a tisztelt ház bölcsessége maga bármikor itelhet fölöttem, a nélkül, hogy kénytelen volnék bővebb magyarázatot adni. (Helyeslés jobb felől.) Egy megrovását az előttem szólott tisztelt képviselő nrnak mindazonáltal nem hallgathatom el. Én egyenesen tagadom azt, hogy engedtem volna valaha a törvény megsértését, hogy hozzájárultam volna a létező törvények mellőzéséhez az adóügyre nézve is. És bármely concret esetben kész leszek ez iránt a tisztelt háznak fölvilágositásokat adni, és fogok is egyik közelebbi alkalommal nyilatkozni azokra nézve, miket e tárgyat illetőleg Mocsáry képviselő ur már korábban, a háznak múlt ülésszaka utolsó perczeiben fölhozott. Az uj adótörvényekről, melyeket beterjesztettem, most szó nincs; azoknak ezen indemnity alapján végrehajtásáról természetesen szó nem lehet. Hogy azon uj adótörvények mellett, melyeket beterjesztettem, sikeresebb behajtását reménylem az adóknak: azt kétségbe nem vonhatom. De kétségbevonom azt, mit a tisztelt képviselő ur mond, hogy a jelen év folyama alatt az egész országban azon ínséges állapotok léteznének, melyek, fájdalom, az ország egyik nevezetesebb részében, — értem a Tisza mellett — valósággal észlelhetők. Egyébiránt egyszer tisztába kell jönnünk a kérdéssel: akarja-e a tisztelt ház azt, hogy az állam költségei az állam jövedelmei által födöztessenek? (Helyeslés jobb felől.) Ha a tisztelt ház ezt nem akarja, ha a tisztelt ház megelégszik azzal, hogy ne födöztessenek az állam költségei az állam jövedelmeiből: akkor az adók behajtásával is természetesen föl kell hagynom. De ha a tisztelt ház kívánja, — és a tisztelt háznak kötelessége kívánni, — hogy az állam jövedelmeiből az állam költségei födöztessenek: akkor az én kötelességem, addig, míg e helyen vagyok, nem az, hogy ne hajtassam be az adókat, hogy engedjem azok fizetésének elhalasztását ; hanem az, hogy eleget tegyek a törvény azon rendeletének, mely a költségvetési törvény végrehajtását nagyrészben rám bízza; (Élénk helyeslés jobb felöl.) hogy eleget tegyek ezen törvény rendeleteinek, és a törvényes eszközökkel igyekezzem behajtani azon államjövedelmeket, melyek nélkül az államháztartást föntartani| egyátalában nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) És csakugyan a törvényes eszközök alkalmazásával történt, — az én tudtommal legalább, — az adók behajtása. Ha egyes esetekben nem ugy történt, azt a tisztelt ház és senki tőlem nem kívánhatja, hogy én egy pillanatban tudjam mindazt, mi széles ez országban itt és amott történhetik, és hibásan elkövettetik; de bizonyosan meg fogom róni az illetőket mindenesetre, midőn ezen kihágás hivatalosan constatáltatik. Még egyszer kérem a tisztelt házat és tisztelt barátimat is a túloldalról, méltóztassanak tekintetbe venni, hogy azon nyilatkozatok, melyeket oly értelemben már ismételve hallottunk, nem személyemre vonatkozólag, hanem az adófizetésre nézve, mint Mocsáry képviselő ur most fölemlítette, csak41*
