Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-307

307. országos ülés deczember 10. 1874. 297 Én, tisztelt képviselőház, az indemnity kérdését bizalmi kérdésnek tekintem, és határozottan kinyi­latkoztatom, hogy nem fogom megszavazni az in­demm'tyt, és határozottan ellene nyilatkozom a föl­hatalmazás megadásának nemcsak azért, mivel bizo­dalommal nem viseltetem a jelenlegi kormány, kü­lönösen pedig annak egyik tagja: Ghyczy Kálmán pénzügyminister ur irányában azon percztől fogva, midőn ő megtagadta politikai múltját; azon percztől fogva, midőn ő föladta politikai elveit, és politikai renegáttá lett; ezen percztől fogva, midőn elfogadta a politikai, közjogi alapot; hanem igenis nem fo­gadom el az indemnity-j avaslatot azért sem: mert e javaslatban kért összegek közt oly tételek is van­nak, melyek a közös-ügyes közjogi alap föntartá­sára forditatni czéloztatnak, mely alapot tartom ha­zánk minden bajának és szerencsétlensége kutfor­rásaul. Ezen közjogi alap következtében töröltetett ki a magyar nemzet az önálló nemzetek sorából, sülyesztetettle hazánk osztrák tartománynyá, sülyed­tek e nemzet fiai a végpusztulás, a végelszegénye­dés örvényébe. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Bausznern Guido: Tisztelt ház ! Csak azért vagyok bátor szót emelni, hogy néhány rövid megjegyzést tegyek az igen tisztelt pénzügyminis­ter ur irányában. Előre kijelentem, hogy a fönforgó törvényiavaslatot elfogadom, még pedig azért foga­dom el, mert nézetem szerint, nem a kormánynak, ha­nem az államnak szavazzák meg, kizárólag az ál­lamnak, melynek functioit félbeszakítani nem sza­bad, nem lehet. Ezen értelemben, de csakis ezen értelemben fogadom el a fönforgó törvényjavaslatot; mert, ha az elfogadás bizalmi szavazatot képezne a kormány irányában : mindenesetre határozottan ellene kellene szavaznom. Ellene szavaznék annak daczára, hogy a kormány jóakaratát, a jelenlegi vészhelyzetünkön segíteni, kétségbevonni nem akarom ; annak daczára, hogy kivált az igen tisztelt pénzügyminister ur ritka hazafiságát és jellemét teljesen elismerem és be­csülöm. Tisztelt ház! Az igen tisztelt pénzügyminister ur tegnapi beszéde végén a magyar nép áldozat­készségét méltóztatott hangsúlyozni. Nagyon sajná­lom, de kötelességemnek tartom kiemelni, hogy azon áldozatkészség, melyet az igen tisztelt pénzügymi­nister a magyar nép részéről előre föltesz: tökéle­tesen nem létezik. Nem létezik azért, mert a ma­gyar nép az állami erők eddigi gyökeresen elté­vesztett gazdálkodása következtében, anyagilag már annyira és oly mértékben tönkrejutott, hogy a leg­jobb akarattal sem hozhatja azon áldozatokat, me­lyeket az igen tisztelt pénzügyminister ur róla feltesz. Uraim, az adóvégrehajtó mindég átkozott rósz ügynöke az áldozatkészségnek; de kivált akkor, ha a gyomor éhes és a zacskó üres. Tisztelt ház! Ne­KÍBTB. NAPLÓ. í8". XIII. KÖTET. kem átalában ugy tetszik, hogy az igen tisztelt pénzügyminister ur csupa aggodalomból az állam fölött a népről egészen megfeledkezik. Valóban ideje, hogy valahára a népre is gondoljunk, melynek ne­vében választattunk meg mindnyájan, melynek ne­vében ülünk e tisztelt házban, s melynek érdekeit képviselni s megóvni legelső s legszentebb köte­lességünk. Az állam a népért létezik, nem pedig a nép az államért; az államuralom legelőször köte­lesség, kötelesség a nép irányában, és csak akkor jog, mikor ezen kötelességnek megfelel. Ebből az következik, hogy nem az úgyis elszegényedett ma­gyar nép, hanem az állam hozzon áldozatokat, az állam azon intézményeiben, melyeknek költségeit a nép nem birja, a melyeknek költségei a népet tönkre teszik. Tisztelt ház! Jelenlegi vészhelyzetünk mély komolysága, meggyőződésem szerint, államférfiaink­nak azt parancsolja, hogy mindenekelőtt minden ön­csalódástól, minden jóthivéstől óvakodjanak; mert másként a helyett, hogy a jelenlegi catastrophát el­hárítják : a magyar népet és a hazát még annál na­gyobb szerencsétlenségbe döntik. Tisztelt ház! Bevégzem igénytelen beszédemet, azon őszinte és hazafiúi óhajtással, hogy államfér­fiaink minden pártkülönbség nélkül ne feledkezze­nek meg arról, a mivel a népnek adósak; ne tempori­zaljanak, ne experimentáljanak mindaddig, míg a nép egészen tönkre van téve, szóval: méltóztassa­nak államférfiaink elhatározásaikban mindenekelőtt a nép érdekeit szemük előtt tartani, [Egy hang bal felöl: Ügy van!) nehogy a jövő évben Magyar­ország összes népe, minden nemzetiségi különbség nélkül teljes joggal utánakiálthasson: mi kenyeret vártunk tőletek, és ti köveket adtatok nekünk. (He­lyeslés bal felöl.) Tisztelt ház ! A kifejtett értelemben, de csakis ezen értelemben, a fönforgó törvényja­vaslatot elfogadom. Degré Alajos: Tisztelt ház! Én elisme­rem, hogy a költségvetés tárgyalását ez évben be­végezni teljes lehetetlenség; azt is átlátom, hogy az államügyek vezetésére, a kormányzásra pénz szük­séges ; mindamellett kénytelen vagyok az indenmi­tyt meg nem szavazni. E bizalmatlanság indokolására elegendő lesz rámutatni a hét éves gazdálkodásra, és azon elke­seredésre, mely az országban uralkodik, olyannyira, hogy már a jobb oldali pártok között is napról­napra terjed az elkeseredettség annyira, hogy so­pánkodva vonulnak inkább vissza, mint sem e téren támogassák a kormányt. Példa erre legközelebb Pestmegye gödöllői választó-kerületében történt kép­ziselőválasztás, hol a jobb oldal semmi életjelt nem adott. Múlt hó 29-én Pestmegyében választás lévén, szerencsém volt Váczott, mint elnök működni, és a 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom