Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

254 305. országos ülés deczember 5. 1874. a gazda-közönség és az ország legnagyobb része figyelemmel nem kisérte azokat; most tehát nem is tudja — és talán a mai nyomorúságos sziik időben nem is teljesíthette ugy az adó befizetését, a mint kellett volna, — hogy mily nagyot hibáz az által, ha adóját csak egy pár héttel későbben tisztázta, és igy a legnagyobb igazságtalanság ezen embereken követtetik el. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezeket tekintetbe venni és az indítványt elfogadni. Paczolay János: Tisztelt ház! Én a beadott indítvány mellett fölhozott indokokat eléggé figyelembe vettem, de azok közül egyet sem találtam olyant, a mely engem arra bírhatna, hogy a meghozott törvénynek bárminemű módosításához hozzájárulhassak. Tisztelt ház! A választási törvény, ha jól emlékszem, ezelőtt mintegy három héttel tárgyaltatott a képviselőházban. Már akkor tudva volt mindenki előtt, hogy ha a jelen törvény szerint fognak a jövő összeírások megtörténni és a választás ezen törvény alapján fog végbemenni: akkor az összeírásoknak februárius vagy márczius havában kell bekövetkezni, és nem hiszem, hogy a kérvényt pártoló tisztelt képviselő urak ne tudták volna akkor, hogy az ország Ínségben lévén, az adó fizetése valamivel lassabban fog menni, a minek következtében számtalan polgár fogja választói képességét elveszteni, és igy a választásban igen sokan részt nem fognak venni. Volt a tisztelt képviselő uraknak elegendő alkalmuk és módjok a törvényjavaslaton addig, mig lehetett, változtatásokat tenni, volt elegendő idejük azon észrevételeket előadni a tisztelt ház előtt; de akkor, midőn már a törvény szentesítve van ebben az országgyűlésben, hogy ezen időszak alatt arról gondolkodjunk, mikép lehet ezen egy hét előtt szentesitett törvénynek tartalmát megváltoztatni, vagy annak végrehajtását akadályozni: megvallom, ez a parlamentalis eljárás méltóságára nem válnék. (IIelyeslés.) Még kérdés is merülhet föl az iránt: vajon a jelen országgyűlés alatt letárgyalt és szentesitett törvény ellenében lehet-e ugyan ezen ülésszak alatt oly indítványt behozni, mely ezen törvény erejét és rendelkezését megváltoztassa? Én, tisztelt ház! a parlamentet annak a megrovásnak, hogy könnyelműen itélt és kellően meg nem fontolta a törvény meghozatalát: kitenni nem akarom. Eléggé volt már vitatva ezen kérdés, s épen Tisza Kálmán képviselő ur két héttel ezelőtt tartott egyik ülésben méltóztatott kijelenteni, hogyha ezen törvénynek vannak egyes, talán elmaradható intézkedései, mindamellett, miután a választást annál biztosabb alapra fekteti ugy, hogy ezentúl inkább lesz kifejezése a közakaratnak, mint eddigelé, eltekintve azoktól, az ő véleménye szerint nem helyeselhető intézkedésektől, a törvényjavaslatot ugy, a mint előttünk van, elfogadja. Hogy már most, tisztelt ház! mindjárt egy héttel a szentesítés után a törvény rendelkezését megváltoztassuk: azt én czélszerünek, helyesnek nem tartom. Ennélfogva a tett indítványt el sem fogadom, hanem kérem azt egyszerűen mellőztetni. (Helyeslés jobb felöl.) Nagy György: Tisza Kálmán képviselő ur véleménye kétszer olvastatott föl itt; másodszor egyenesen a belügyminister ur kívánatára; és én azt hiszem, hogy Paczolay képviselő ur a tárgyalás menetét mindég oly figyelemmel kiséri, hogy az itt történt dolgok az ő figyelmét nem kerülik el. Ha ez igy van, sokkal jobban tisztelem józan itélő tehetségét, méltányosságát és igazságérzetét, semhogy mostani fölszólalását Tisza Kálmán képviselőtársammal szemben egyébnek, mint félreértésnek vegyem, a min egyelőre csak csodálkozásomat vagyok kénytelen kifejezni. Csak félreértésből történlietett tehát, hogy Paczolay tisztelt képviselőtársam Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur véleményének ily intentiót tulaj donithatott. Van-e abban csak egy szó is a törvény végrehajtásának megakadályozásáról ? Van-e abban csak egyetlenegy hang a törvény intentioinak megváltoztatásáról? Van-e abban egyéb, mint egyszerűen az, hogy szemben, a tagadhatatlanul megváltozott tényekkel, — mert hiszen tény, hogy megváltoztak a körülmények, melyek alatt azon törvény megalkottatott,— a minister ur szólittassék föl, hogy nyilatkozzék, hogy ő a kormány nevében nem látja-e szükségesnek ily intézkedést tenni? Ez még eddig mindég csak kérdés, és ha a minister ur azt mondja, hogy nem látja szükségét az intézkedésnek: meglehet, hogy talán meg is fog nyugodni abban a tisztelt ház, akkor Paczolay képviselő urnák aggodalma teljességgel elesik. Nem akarom ezen kérdést vitatni, tisztelt ház ; de méltóztassék megengedni, hogy igen tisztelt képviselőtársam Paezolaynak azon ellenünk intézett szemrehányását, — nem mondom, — visszautasítsam, hanem elhárítsam magunkról, melyben az foglaltatik, hogy hiszen volt elég idejök a képviselő uraknak vitatkozni, miért nem tették akkor a módositványt ? Mi akkor is megtettük ezen törvénynyel szemben kötelességünket; mert hiszen méltóztatott volna akkori vitatkozásunk alapját elfogadni: akkor a mai vitára nem lenne szükség. Egyébiránt én a tisztelt minister ur túlérzékenységét nem értem. A'z átmeneti intézkedésekről szóló fejezet épen kezemnél van, kiirtam abból a törvény 119. §-át, mely azt mondja: „az első névjegyzék, ha a központi választmány az összeírás elleni minden fölszólalás fölött 1874. végéig határozott sat." Tehát ezen első névjegyzék 1875-re érvényes. Miután ezen intézkedés a törvényben bennfoglaltatik: kétség-