Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-302
236 302. országos ülés november 28. 1874. azonban a tisztelt házat, hogy a választási törvényjavaslat 12-ik §-ban egy toldalékot méltóztatott elfogadni, mely ekként hangzik: „Az, a ki ezen törvény hatályba lépte után gyilkosság, rablás, gyújtogatás, lopás, orgazdaság, okmány-hamisitás, csalás, hamis bukás, hamis eskü miatt jogérvényes Ítélettel elmarasztaltatott, nem választható." Igen helyesnek és consequensnek tartanám tehát részemről a már most ezen a) pont helyébe a főrendiház által javasolt szöveg helyett, miután az nemcsak választás előtt következhetik be, hanem valaki által annak utána is hajtathatik végre, következő módositványt vagyok bátor ajánlani. Az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő helyzetbe jut d) „a ki a választási törvény 13-ik §-ban foglalt bűntények indokából jogérvényes ítélettel elmarasztaltatott." A b) pont változatlanul marad. Molnár Aladár: Ugyanoly értelmű módositványt akarván tenni: a szótól elállók. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Elnök : Tisztelt ház! Az első kérdés az : elfogadja-e a ház a központi bizottság azon javaslatát, mely a főrendiház által a 3. §. a) pontja alatt tett indítványt mellőztetni ajánlja? (Elfogadjuk!) Tehát a főrendiház javaslata mellőztetik. Következik Schmausz Endre módositványa, a ki a főrendiház által az a) pont alatt tett szövegezés helyett az imént fölolvasott szöveget kivánja fölvétetni. Elfogadja-e a tisztelt ház ezen módosítást? (Elfogadjuk \) Horváth Lajos előadó : Tisztelt ház! Nekem a módositvány lényege ellen nincs észrevételem: következik az azon határozatból, melyet ma a ház a választási törvény 13. §-ánál hozott. Igen természetes, hogy ha valaki időközben követ el olyan bűntényt, mely miatt be sem juthat a házba: onnan el kell távoznia. Ezt a logika is követeli. Hanem van észrevételem irályi tekintetben a menynyiben nem „bűntények indokából", hanem bűntények „miatt" lehet valakit elmarasztalni. (Helyeslés.) Csemeghy Károly: Még hozzá teendő nem „marasztaltatott",hanem „elitéltetett". (Helyeslés.) Elnök: Tehát ily szövegezéssel, mely szerint: Az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő helyzetbe jut a) „aki a választási törvény 13. §-ában foglalt bűntények miatt jogérvényes ítélettel elitéltetett". (Helyeslés.) Elfogadja-e a ház a 3-ik §-t? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Következik a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslat módosításainak tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző (olvas;) Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése azon módosítások iránt, melyeket a főrendiház a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslatnak még függőben lévő szakaszaira nézve (649. szám) üzenetében tett. A központi bizottság mindenekelőtt constatálja, hogy a főrendiház a tárgyalás alatt lévő üzenet szerint — a képviselőháznak e törvényjavaslat 9., 27., 19., 31., 35., 54., 60., 117., 120., 212. §§-ra vonatkozó határozatait tudomásul vette és illetve magáévá tette, s hogy ennek folytán a két ház közötti differentia már csupán a 7-ik és 184-ik §-ra terjed ; — azután e szakaszok tárgyalására térvén át: A 7-ik §-ra vonatkozólag, mely a képviselőház szövegezése szerint igy hangzott: 7- §• A közjegyzői kinevezés a közjegyzői okiratoknak az állam hivatalos nyelvén kívül még azon nyelveken való fölvételére is ad jogosítványt, melyek az illető törvényhatóságnak, — melyben a közjegyző működik, — jegyzőkönyvi nyelveit képezik, (1868 : XLIV. törvényczikk 2-ik §-a) ha azok valamebyikére nézve képességét kinevezési folyamodványában kimutatta. Azoknak még más nyelven is lehető fölvételére a teljes jártasság kimutatása mellett az igazságügyminister adja meg az engedélyt, akár egyidejűleg akinevezéssel, akár később a közjegyző külön kérelmére. A főrendiház saját korábbi szövegének elejtése mellett következő szöveget kivánja iktattatni: 7- §• „A közjegyzői kinevezés a közjegyzői okiratoknak csak magyar nyelven való fölvételére ad jogosítványt, — azoknak más nyelven való fölvételére akár a kinevezéssel egyidejűleg, akár utóbb az igazságügyminister csupán akkor adhat engedélyt, ha az illető közjegyző teljes jártasságát azon nyelvben külön igazolja." A központi bizottság többsége a képviselőháznak e §-ban kifejezui kivánt álláspontját lényegében megóva látván, a főrendiháznak ezen módositványát az üzenetben foglalt indokolás és a két ház között fönforgott nézet-eltérés kiegyenlítése czéljából elfogadásra ajánlja. Matics János: Tisztelt ház! A közjegyzői okiratokra a magyar nyelven kívül más nyelvek használata szükségességének vitatása meghaladott álláspont lévén, nem lehet, nem is szándékom ez irányban a tárgyalást föléleszteni. De ezt a tisztelt ház ebbeli bölcs, czélszerü határozatával szemben, mely a jogeszme követelményeinek és gyakorlati élet igényeinek teljesen megfelel, és mely a magyar nyelv diplomaticus jelentőségének megóvása mellett e magánjog terére a más ajkú honpolgárok nyelvének használatát biztosítja, fölöslegesnek is tartom.
