Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-302

224 302. országos ülés november 23. 1S74. végrehajtható is legyen. A birtok ivekből lehet csak kitudni a tiszta jövedelmet. Már tisztelt ház! méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy Erdélyben a birtok ivek kilencztized részéből a valódi tulajdonost eruálni nem lehet. Fognak igenis eruáíni meghalt embereket és oly embereket, kik eladták birtokukat; de a tulajdonosokat a birtok ivekből kitudni nem, egytized részben sem fogják; azonban az adó-lajstromokból eruálni lehetett volna az adót. Mindezen indokoknál fogva bátor leszek következő indítványt beterjeszteni: „Méltóztassék a tisztelt háznak kimondani azt, hogy választói joggal birnak azok, kik törzs-adó fejében 8 frt 40 krt fizetnek, ezen adóba azonban sem az úrbéri százalék sem a 3%-os pótlék nem számíttatik be." Ez tisztelt ház, világos ez végrehajtható s ugyanaz akar lenni, vég eredményben ugyanaz akar lenni, a mi az, azzal a különbséggel, hogy az elsőt végrehajtani lehetetlen volt." Ajánlom indítványom elfogadását. Babes Vincze: Tisztelt ház! Csak egy pár igen rövid észrevételt vagyok bátor tenni, teszem ezt szintén röviden lelkiismeretem megnyugtatása végett. Nem fogom feszegetni az erdélyi censust bővebben, mert azt gondolom, hogy nincs e tisztelt házban, a ki ne tudná, hogy miről van szó, hogy mi a ezélja a főrendiház módositványának ? Azt gondolom, mindnyájan megvagyunk győződve, hogy itt nem igazságról, hanem valami másról van szó. Hogy nem igazságról van szó: azt tudjuk onnan, mert gondolom, hogy senki sincs, a ki tagadná, hogy ott nem lehet igazságról szó, a hol az ország ugyanazon sorsú polgárai közt külön mértékkel mé­retik a politikai jog. Ez eriteriuma annak, hogy igazságos-e valami, vagy nem igazságos. És én azt gondolom, hogy ezen eriterium mindenki előtt be­bizonyitja azt, hogy itt igazságról szó nem lehet. De nem is az a főbaj. Hiszen vannak nekünk is, de vannak más országoknak is nagyon sok áta­lában nem igazságos törvényei; de ezek javíthatók, s nem képesek sem az országnak, sem pedig egyes osztályoknak ártani. Sajnosabb, fájdalmasabb egy másik tényleges tapasztalat és erre bátor vagyok a tisztelt ház | figyelmét fölhívni; az a tapasztalat tudniillik, hogy minden országban akkor, midőn az absolutismus hanyatlásban van: ugyanazon absolutismus a libera­lismushoz folyamodik; és viszont a hol a constituti­onalismus hanyatlásban van: mindig önkényü absolu­tisticus intézkedésekhez folyamodik. Ezt ajánlom a tisztelt ház figyelmébe. Méltóz­tassék jól megfontolni: vajon a felsőház intézkedése nem jele-e ezen eljárásnak. De ennél is fájdalmasabb és sajnosabb egy másik tapasztalat és ez tulaj donképen az, a mit nekem legalább hazafiságom és lelkiismeretem nem enged elhallgatnom: az a motívum, melyei a főrendi­ház módositványa illetőleg igazságtalan intézkedése indokoltatik. És mi ez a motívum? az, hogy igaz­ságos alapon egyenlő jogú intézkedéssel nem lehetne föntartani a magyar nemzet suprematiáját Erdélyben. De sőt tovább mennek és azt mondják: nem lehet , fönállani, nem állhat fön a magyar állam. Ez, tisztelt ház, szerintem igen igen sajnálatra méltó motívum. Ezen motívum, vagy valóságon alapszik, vagy csak fictio. Én részemről nem hiszem, hogy legyen Magyarországban hazafi, a ki elhigyje, hogy igazság az, miszerint a magyar nemzet supre­matiája fönn nem tartható igazságtalanság nélkül, hogy a magyar állam nem állhat fön egyenlő jog­alapon. Ha ezen állítás igazságon alapulna: nagyon elszomorodnám, mert attól tartanék, hogy ez idő szerint a művelt Európában alig lehetséges, hogy föntartsa magát a nemzet, az állam igazságos alap nélkül. Ha pedig nem igaz és csak állíttatik: akkor én ezt kárhoztatandó reactionarius argumentumnak tekintem; mert ezen alapon mindenre lehet bírni a törvényhozást, ezen alapon a törvényhozás compro­mittáltatik; és én nem tudom: hol van a határ, meddig lehet még terelni a törvényhozást, ha ezen alapon indul. Ugyanezért tisztelt ház! én egyrészről nem akarván különben sem megengedni, hogy igaz lenne azon állítás, hogy a magyar suprematia, azaz a magyar faj elsőbbsége ezen országban máskép mint igazságtalanság által fön nem tartható és annál ke­vésbé azt, hogy a magyar állam ne állhasson fön máskép, mint ily hamis, igazságtalan alapon; más­részről pedig átalában a reactiot szolgálni nem akarván, semmi esetre sem fogadom el a főrendiház módositványát. Tisza Kálmán : Tisztelt ház ! Midőn a törvényhozás két háza közt valamely törvényjavas­latot illetőleg fönnforgó nézet-eltérések miatt üze­netek váltatnak: nézetem szerint mindenik ház ma­gatartása attól függ. hogy miképen fogja föl a hely­zetet és e helyzettel szemben a másik háznak kívá­nalmait. Mert én tudom képzelni azon esetet, hogy | valamelyik háza a törvényhozásnak meg lehet ugyan győződve a másik ház kívánalmainak helytelen vol­táról, és épen azért nem is teszi azokat magáéivá, nem fogadja el mint helyeseket; de ha az álíalok okozott bajt, szemben azon bajjal, a mi a törvény létrejöttének elmaradásából vagy elhalasztásából ered, kisebbnek tartja, a nélkül mondom, hogy hebyesnek tartotta volna azokat: akkor a fölötte folytatott vitát elejti. A jelen helyzetben is, szerintem, e körül forog a kérdés; mert én határozottan kimerem mon­dani, hogy a főrendiház módositványaival szemben részemről ma is a képviselőház eredeti megállapo­dásait tartom a kérdésben lévő pontokra nézve, nem csak ezen egyre, de átalában a többiekre nézve he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom