Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-302

220 302. országos ülés november 23. 1874. latot vagyok bátor a tisztelt ház elé terjeszteni. (Olvassa:) Határozati javaslat. Tekintetve, hogy az 1848. évi V. törvényczikk az azelőtt fönállott rendi országgyűléseket népképviseleti törvényhozásra alakította által; tekintve, hogy az 1848. évi III. törvényczikk 31. §-a, ugy az ugyanazon évi IV. törvényczikk 7. és 9. §§-ai értelme szerint a felső-táblának népképviseleti alapra fektetése, az akkori törvényhozás által, a közbejött gátoló események miatt minda mellett sem eszközöltethetett, hogy az ez érdeinbeli intézkedést önmaga az akkori, sőt még az 1861. évi felső-tábla is kiváná, és hogy ugyancsak az 1848-iki Julius 12-én tartott képviselőház VIII. ülésének 53-ik szám alatti jegyzőkönyvéből olvasható indítvány szerint, a felső-táblának egyszerű eltörlése iránt is szó emeltetett, szintén azon ÓYÍ jegyzőkönyvnek 141. pontja szerint pedig a felsőház rendezése avagy eltörlése iránti intézkedés legközelebb tartandó országos gyűlés első teendői körébe soroztatott; tekintve végre, hogy a felsőháznak népképviseleti alapra fektetése avagy eltörlése iránt végintézkedést az időközben fölmerült események elodázhatlan szükségként tüntetik föl, mint maguk a fejedelmi királyi trónbeszédben múlt 1872-ik évi szeptember hó 4-én foglalt előterjesztések is határozottan kijelentették: mondja ki mindezeknél fogva határozatilag a képviselőház, miként a törvények alkotása módjára vonatkozó s a két tábla között jelenleg fönálló bizonytalan viszonynak kiegyenlítése a közöttük különben könnyen kifejlődhető súrlódások elhárithatása végett kerülhetetlenné válván, terjeszszen a belügyér legközelebb oly törvényjavaslatot a képviselőház elébe, mely a felsőháznak, — föltéve, hogy fölmaradása továbbá is szükségesnek mutatkoznék,— népképviseleti alapon rendezését magában foglalván, ez a jelen országgyűlési időszak harmadik évi folyama alatt tárgyalás alá vétethessék és el is intéztethessék. Bátorkodom a tisztelt ház figyelmébe ajánlani határozati javaslatomat, Elnök: A házszabályok 130. §-a következőkép szól: indítványt, elleninditványt, módositványt mindég Írásban kell beadni, s azok kinyomatását a ház elrendelheti. Kívánja tehát a tisztelt ház kinyomatni ezen indítványt'? (Igen! Nem l) A kik azt kinyomatni kívánják, méltóztassanak fölállani. A többség nem kívánja. Molnár Antal előadó: A kérvényi bizottság részéről van szerencsém benyújtani a bizottság által tárgyalt LIV-ik sorjegyzéket. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni, és legközelebb a napirendre föl fog vétetni. Zichy József közlekedési minister: Tisztelt képviselőház! Brogyányi Vincze képviselő ur egy interpellatiojára óhajtottam volna felelni, de most veszem észre, hogy a képviselő ur nincs jelen; így tehát a tisztelt ház eddigi szokásának megfelelően a választ máskorra hagyom. Elnök: Következik a napirend: a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása. Cséry Lajos előadó (olvassa a gazdasági bizottság jelentését a képviselőháznak november havi költségvetése tárgyában) Elnök: Ha nincs észrevétel: a gazdasági bizottság által bejelentett havi költség meg van állapítva, és az elnökség az összegnek folyővátételével megbizatik. Következik a választási törvényjavaslat tárgyában a főrendiház által tett módosítások tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa) az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése azon változtatások tárgyában, melyeket a főrendiház az 1848: V. és az erdélyi 1848 : II. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat némely szakaszaira vonatkozólag tett. A központi bizottság a főrendiház módosításait tárgyalás alá vette, — s azokra nézve jelentését a következőkben terjeszti elő. Az 5-ik §., a képviselőház megállapodása szerint, igy hangzik: 5. §. „Az ország azon részeiben, melyekre az 1848. erdélyi II. törvényczikk hatálya kiterjedt, választói joggal bírnak azok, kik nagy és kis községben, a személyes-kereseti adót és a földtehermentesitési pótlékot be nem számítva, 8 frt 40 kr egyenes államadót fizetnek. Ezeken kívül mindenik község, mely az 1791beli Xll-ik törvényczikk nyomán jogosítottakon kívül legalább 100 füstöt számlál, két; kisebb községek pedig egy, szabadon választott képviselő által folynak be a választásba." Ezen szöveggel szemben a főrendiház az alább megirt uj szöveget hozza javaslatba. Az ország azon részeiben, melyekre az 1848: H. erdélyi törvényczikk hatálya kiterjedt, nagy és kis községekben választói joggal birnak azok: a) kik a jelenleg fönálló földadó-kataster alapján 84 frt, ha pedig első-osztályu adó alá eső házzal birnak, 79 frt 80 krt, és ha házuk másodvagy magasabb osztályú adó alá esik, 72 frt 80 kr tiszta jövedelem után fizetnek földadót. A jelenleg fönálló földadó-kataster kiigazítása vagy uj kataster fölvétele esetén a fönkitett jövedelmi összegek azon arányban változnak, a mely-