Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-296

164 29u\ országos ülés november 3. 1874. ság által, s e szerint a 3-ik és 4-ik eredeti bekezdés kihagyatni inditványoztatik. Elnök: Elfogadja a ház e §-t a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjukl) Tehát e szakasz harmadik bekezdéseként elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvas:) A 96. §. a képviselőház szövege szerint a következő: 96. §. A ki a választónak vagy családja valamely tagjának azon czélból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazásnál tartózkodjék, pénzt, pénzértéket vagy más előnyt ad vagy igér, vagy azt valamely előny elvonásával fenyegeti." a választói jognak három évre fölfüggesztésével, s 1000 forintig terjedhető birsággal, vagy hat hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. Ugyanazon büntetés alá esik azon választó is, ki a neki vagy tudtával családja tagjának a jelen §-ban megjelölt czélból adott pénzt, pénzértéket vagy más előnyt elfogadta. Ezen §-nál a főrendiház a negyedik sorban létező azon szó után: „tartózkodjék" ezen szavakat: „vagy mert valamely jelöltre szavazott vagy nem szavazott" közbeszuratni javasolja. A központi bizottság ezen módosítást elfogadván, azt a képviselőháznak elfogadás végett ajánlja. Elnök: Elfogadja a ház a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvas:) Hasonlóképen elfogadta a központi bizottság a 97. §-nál javaslatba hozott azon módosítást, hogy a következő eredeti szöveg : 97. §. „Az előző (96.) §-ban kitűzött büntetéssel sújtandó az is, a ki az azon §-ban emiitett czélból etet és itat, valamint az is, ki ezen etetést és itatást elfogadja." Második sorában ezen szó: „czélból" ezen szóval: „okból" cseréltessék föl. Szeniczey Ödön előadó : Tisztelt ház! Az előbbi módosítás elfogadásából önként következik ezen módosításnak elfogadása; mert ennek elfogadása által nemcsak czélért adatik valamely öszszeg, hanem okért. (Helyeslés.) Elnök: Tehát elfogadtatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 104-ik §-t, valamint as idevonatkozó főrendi módosítást.) Elnök: A főrendiház ezen §-nál azon módosítást hozza javaslatba, hogy a második bekezdésnél ezen szó után: „körmenet" e szavak: „a törvényhatósági tisztviselőnek, ha ilyen helyben nincs* szúrassanak közbe. A központi bizottság azonban ezen kérdésben határozott véleményt nem terjeszthet elő azért, mert az osztályok egyike a tárgyaláskor még alakulva nem volt, és igy a központi bizottság csak nyolez előadóból állván, s ezekből négy a módosítás mellett, négy a módosítás ellen szavazván ; érdemleges határozatot hozni nem lehetett. És azért nem tehet a központi bizottság egyebet, minthogy a főrendek módosítását a képviselőház eredeti szövegével együtt saját megállapodásának bejelentése nélkül a tisztelt ház ^elhatározása alá terjeszti. Szeniczey Ödön előadó: Tisztelt ház! Méltóztatnak ismerni azon okot, hogy miért nem terjesztetett határozott javaslat a központi bizottság részéről a tisztelt ház elé. Hogy a tisztelt ház előtt egy javaslat legyen, mely a tisztelt háznak szavazásra alapul kitüzessék, én nem mint a központi bizottság előadója, hanem mint képviselő vagyok bátor a tisztelt háznak a főrendiház módosítását elfogadás végett ajánlani. Szapáry Gyula gróf belügyminister: Tisztelt ház! Két szövegezés fekszik a tisztelt ház előtt azért, mert a központi bizottság határozott véleményt nem terjesztett elő. Én részemről bátor vagyok a tisztelt házat arra kérni: méltóztassék a főrendiház által ajánlott módosítást elfogadni. (Helyeslés.) Annak szövegezésére azonban észrevételem van. Szükségesnek tartom ugyanis megkülönböztetést tenni a rendezett tanácsú városok és más községek közt. A rendezett tanácsú városokban épen a rendőri ügyekre a törvényhatósági tisztviselőnek befolyása nem lévén, ott a bejelentés csakis a községi elöljáróság, a polgármesternél történhetik ; holott más községekben, ha helyben törvényhatósági tisztviselő van, helyesebb, ha a bejelentés ott történik. Ennek figyelembe vételével bátor vagyok a következő szövegezést elfogadás végett ajánlani. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) 104. §. második bekezdése: „Nyilvános pártgyülés, pártünnepély, körmenet rendezett tanácsú városokban a polgármesternél, másutt a törvényhatósági tisztviselőnél, s ha ilyen helyben nincs, a községi elöljáróságnál a megelőző napon mindig bejelentendő, ezeken a polgármester, illetőleg tisztviselő személyesen jelen lehet, az elöljáróság pedig magát megbízott által képviseltetheti." Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Én az eredeti szöveg megtartása mellett szavazok. Teszem ezt azért, mert itt csupán községekről van szó. Városokban megengedem, hogy a polgármesternek, vagy az illető városi hatóságnak bejelentetvén a dolog, ott a megyei, törvényhatósági tisztviselő kérdésbe nem jön. Én a választási jog gyakorlatát minden phasisaiban a polgárok oly sajátságos jogának tartom, melyben a községi előljáró nem áll alatta &