Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-296

2%. országox ülés november 3. 1874. 147 bátor leszek az 1872-ki választásokat illetőleg 1872. augusztus 28-ról Tóth Vilmos akkori belügymimster által kiadott rendeletre hivatkozni: „Az országszággyülési képviselő választásokat előkészítő munkálatok folyama alatt kétely merülvén föl az iránt: vajon a folyó évi április hó 16-án 10.659. szám alatt kelt rendeletemmel kibocsátott utasítás 2-ik pontjának d) betűje alatt foglalt választói jogosultság miként értelmeztessék? Fölhívom a központi választmányt, hogy az utasítás idézett tételének alkalmazásánál az 1869-ki képviselő-választások alkalmával e részben fölmerült kérdés eldöntéséül 1869. évi január hő 13-án 802. szám alatt az akkori központi választmányokhoz intézett belügyinmisteri rendeletben foglalt értelmezést tartsa irányadóul. " Az 1869. január 13-án kelt rendelet pedig az, melyet az imént voltam bátor fölolvasni. És a kormány nem csak kiadta a rendeleteket arra nézve, bog) mikép történjék a választás Erdélyben, de gonddal volt arra is, hogy azok tényleg keresztül is vitessenek. Tudom, hogy volt egy eset, mikor egy törvényhatóság •— gondolom puszta tévedésből, — nem az elvek fölállítására nézve, de a kiszámítás modorában hibás utat követett. Ez volt Tordamegye. Tordamegye ugyanis központi bizottsága azon utasításában, melyet az összeíró küldöttségnek kiadott, egyebek közt azt mondja: „4. pont. A C. alpontnál a censusra nézve az egyenes adó — tudniillik fej és pótlékon kivül — hibátlanul számítandó és pedig a föld-, ház- és jövedelem-adónak összletéből minden 10 frtből — s illetőleg ennél több vagy kevesebb összegből, de hasonló arányban 3 írt, — mint pótlék — leüttessék; a megmaradó összeg képezvén a tiszta föld-, ház- és jövedelem-adót, a fej és pótlékon kivül. Ezen határozat semmi névvel nevezendő alappal nem bir, sem azzal, melyet az első és harmadik osztály elfogadásra ajánl, sem azzal, melyet a központi bizottság tisztelt előadója, mint a központi bizottság megállapodását a ház elé terjesztett, a mi akkor egyébiránt merőben ismeretlen is volt. Az ezen határozatról szóló jegyzőkönyv elküldetett, — mint kötelessége volt az illető központi bizottságnak ezt tenni — a niinisteriumhoz, és a ministerium megfontolván a dolgot, nem késett az illető központi bizottságot rendreutasítani a tekintetben, hogy itt a törvény és törvényes gyakorlattal szemben álló, legalább is azzal nem egyező határozatot hozván, azt igazítsa ki. Az illető rendelet következőleg hangzik, kiadva hasonlólag Tóth Vilmos belügymimster által 1872, május 7-én: „A választói census megállapításánál csupán a törzsadó vétethetvén tekintetbe: az 1869. évi január hó 13-án 802. szám alatt kibocsátott s folyó évi ápril hó 28-án 12.331. szám alatt kelt intézvényem értelmében a folyó évi képviselő-választásoknál is irányadóul szolgáló itteni rendeletnek a ház- és jövedelmi adóra vonatkozó 2-ik és 3-ik pontja a megye központi választmányának fönidézett utasításával a ház- és jövedelmi adót illetőleg helyesen értelmeztetett. A földadónál azonban a hivatolt 1869. évi rendelet 1-ső pontja szerint 10 százalék a torzsádét, 12 százalék pedig a járulékokat képezvén, e szerint minden 22 frtnyi adó-összletből 12 frt levonandó, s a maradvány képezi azon törzsadót, mely a census megállapításánál tekintetbe jő. Fölhívom tehát a központi választmányt, hogy a küldöttségi elnökök számára kiadott utasítást a földadóra nézve is a fönidézett 1869-ik évi 802. szám alatti belügjuninisteri rendelet értelmében igazítsa helyre." Kiadva hasonlólag Tóth Vilmos belügymimster által 1872. május 7-én. Ennek következtében a központi választmány a maga határozatát helyreigazította, a mint következik. (Olvassa:) „Az utasítás ezen pontja, tudniillik mely a censusra vonatkozik, a föld-adót illetőleg hiányos — a mint az a bennmásoit felsőbb rendeletből világosan kitetszik, ennélfogva az uraságodhoz kiküldött utasítás ezen pontja a ház- és jövedelem-adót illetőleg jövőben is a kiszámítás alapjául megmaradván, a földadónál — a bennmásoit rendelethez képest minden 22 frtnyi földadóból 12 frt levonatván — a maradvány képezi azon törzsadót, mely a census megállapításánál tekintetbe jő, — ezen arány lévén megtartandó a kisebb összegek kiszámításánál is. Miről uraságodat a teendő munkálatnál ezen rendeletre való figyelmeztetéssel ezennel értesítem.* Ezzel tehát kimutattam azt, hogy ha volt olyan eset, melyben a törvényhatóság a censust illetőleg tévedett, kötelességének tartotta a kormány utasítani annak kijavítására, és a hol ilyen tévedés történt, — mint tudtommal Tordában meg is történt. Megjegyzem, hogy a „Pesti 2\apló''-ban megjeleni egy czikk, melyben az állíttatott, hogy Tordaniegyében az eljárás a census tekintetében nem volt az, a melyet jelenleg az első és 3-ik osztály elfogadásra ajánl. Azon kétségkívül hivatalos adatokból merítő közlő, ugy látszik, elégnek tartotta a dolog előadásának felénél megállapodni. Az ugyanis eiő volt adva, hogy Tordamegyében hiba történt; de az, hogy az felsőbb rendelet következtében kijavíttatott: nem említtetett, és az sem érintetett, a miről magán-értesülésem van, hogy ezen utasítások az összeírás előtt kiadattak az összeíró biztosoknak maguk miheztartása, végett. Bátor vagyok még csak egy pár sort idézni Alsó-Fehérmegyének egy határozatából, mely a leg19*